Második olvasatba került az egészségbiztosítók működését szabályozó törvény. A jövőben már újra képezhetnek nyereséget, melyet saját belátásuk szerint használhatnak majd fel, és eladhatják ügyfélkörüket vagy azok egy részét.
Két feltétele azonban van a nyereségképzésnek. Az érintett biztosítónak rendelkeznie kell a befizetett alaptőke 20 százalékát kitevő tartalékalappal, illetve technikai tartalékkal a tervezett egészségügyi beavatkozások (az ún. várólisták) fedezetére.
A törvénymódosítás megszünteti a kiemelt kórházak hálózatát, melyekkel eddig kötelezően szerződést kellett kötnie minden egészségbiztosítónak (ezek az állami egyetemi kórházak, illetve a Szent Erzsébet Onkológiai Intézet voltak eddig). Változik az alapellátó-hálózat is. Jelenleg nem létezik konkrétan nevesített lista, csupán 37 olyan régiót határoz meg a törvény, ahol köteles a biztosító legalább egy kórházzal szerződést kötni ügyfelei ellátása érdekében, s meghatározza azt is, milyen felszereltségűnek kell lennie ennek a kórháznak.
Most ezen is változtatna az egészségügyi minisztérium. Csak annyit kötne ki a törvény, hogy ügyfelének a biztosító köteles a lakhelye szerinti vagy valamelyik szomszédos járásban kórházi ellátást garantálni.
A törvénymódosítás bevezeti a biztosító törzsállománya átruházásának lehetőségét is. Ez történhetne önkéntes alapon, vagy kényszerből, de mindig térítés fejében. A befizetett éves járulékösszeg eddigi 3,5 százaléka helyett a jövőben a térítési díj 3,3 százalék (5,4 millió biztosított) és 5 százalék között mozoghat (a felső határ kezdő biztosító esetén jön számításba).
A törvénymódosítás liberalizálja a biztosító és a szolgáltató szerződéskötésének feltételeit a szerződésbontás okait illetően. A felmondási időt a szolgáltató esetében 12 hónapban határozza meg. Erősíti a módosítás a biztosítók ellenőrző jogköreit mind a szolgáltatókkal, mind az ügyfeleivel szemben, illetve a kintlévőségek átruházásának lehetőségét is megteremti. Ha a törvénymódosítást a parlament jóváhagyja, a biztosítók már nem lesznek kötelesek költségvetésüket a kormány rendelkezésére bocsátani.
A törvény a jövőben olyan biztosítotti igazolványok kiadásával számol, amely egyben európai egészségbiztosítási igazolvány is lesz. Bevezetik, hogy amennyiben az ügyfélnek tartozása van az egészségbiztosítóval szemben, csak sürgős vagy életmentő ellátásra lesz jogi, egyéb orvosi ellátást nem vehet igénybe.
A jóváhagyást követően a törvény augusztus elsején léphet életbe.
