Beszélgetés Heizer Antallal, a Magyar Köztársaság leköszönő szlovákiai nagykövetével a magyar-szlovák kapcsolatrendszerről.
Vajon a szlovák-magyar, vagy ha úgy tetszik magyar-szlovák kapcsolatrendszer mielőbbi zökkenőmentessé tételének mik lehetnének a kitörési pontjai, valós lehetőségei? Mi segíthetne végre a két uniós szomszédország közötti történelmi görcsök, köznapi diplomáciai nézeteltérések feloldásában? Az sem közömbös, hogy Szlovákia és Magyarország kétoldalú kapcsolataiban a lehetőség vagy a mulasztás a több? Ezekről a kérdésekről – külhoni szolgálati idejének lejárta után – Heizer Antallal, a Magyar Köztársaság leköszönő szlovákiai nagykövetével Miklósi Péter beszélgetett a Pátria Rádió 2011. július 9-i adásában, a Délidő műsorban.
A leköszönő nagykövet elmondta, hogy egy bonyolult időszak áll mögöttünk, bár jelentős különbséget kell tenni az elmúlt egy év és a korábbi évek kapcsolatai között. A diplomácia jelentősen átalakult, az uniós országokban nem kell külképviseleteket fenntartani, hisz az unió arról szól, hogy közös belső piac létezik nincsenek konzuli típusú problémák egymással. A diplomácia csatornái is jelentősen átalakultak, gyakoribb a vezetők közötti közvetlen kapcsolattartás, a mobiltelefonon való kommunikáció is. Gyakoriak az uniós és más nemzetközi fórumokon való találkozások is, tehát a kétoldalú nagykövetségek szerepe hosszútávon csökkenni fog.
Küldetése első négy évében mindig felépítettek valamit, ami azután összedőlt. Ettől különbözik az elmúlt egy év, melyben egy nyugodtabb politizálás folyt, jobb kapcsolatok épültek.
2006 és 2010 között mind Szlovákiában, mind Magyarországon szociáldemokrata pártok voltak kormányon. Az együttműködésükre volt törekvés, de ezt befolyásolta az a tény, hogy az akkori szlovák kormányban a Szlovák Nemzeti Párt szélsőséges nacionalista nézeteivel jelen volt, és ez korlátozta a Smernek is a lehetőségeit. Az is látható, hogy más szlovák pártokban is jelen van az erős nemzeti elem.
Heizer Antal bevallotta, hogy ha most Zágráb leköszönő nagykövete volna, akkor nagykövetként Horvátország EU-s csatlakozását tudta volna követni, biztosan sikeresebb négy és fél évet hagyott volna maga mögött, de meggyőződése, hogy az itteni munkája sem volt felesleges, mert olyan feladatokat próbáltak megoldani, amelyekre úgy tűnik, nincs is megoldás. A szlovák-magyar nép együttélése ezer éves múltra tekint vissza, voltak nagyon harmonikus időszakok is. Azok a történelmi problémák, amelyek felmerültek, viszonylag egyszerűen kezelhetők, ha elfogadjuk, hogy a történelmi időszakoknak a különböző népcsoportok részéről lehet más és más igazságuk. Ez nem azt jelenti, hogy feledünk valamit, hanem egyszerűen elfogadjuk azt, hogy más szemszögből másnak tűnhet ugyanaz a történelmi esemény.
Szlovákiában nagyobb szükség volt a kisebbségi politikát jól ismerő nagykövetre, mint Zágrábban, össze sem vethető a Magyarországon élő kisebbségek helyzete a felvidéki magyarság problémáival. Heizer Antal örül annak, hogy a felvidéki magyarság pozitívan fogadta. Munkájának egyik legszebb része volt, amikor falvakról-falvakra, településekről-településekre, rendezvényekről-rendezvényekre járhatott, és ezzel megismerkedhetett több kisebbségi népcsoportnak a mindennapjaival.
Ha visszagondol az elmúlt öt év szlovák-magyar konfliktushelyzeteire, mindegyikében megjelent a kisebbséggel való bánásmód kérdése. Az elmúlt fél évben jelentősen különbözött a többi időszaktól, hiszen Magyarország soros EU-elnöksége kapcsán sok olyan rendezvényen vett részt, melyeknek nem volt kétoldalú vonatkozása. Ezeken a kisebbségi kérdés nem jelent meg olyan hangsúlyosan. Más kérdésekről volt szó, például a közös agrárpolitikáról vagy a Duna-stratégiáról.
A nagykövetség akkor működik jól, ha kellő nyitottságot mutat, begyűjt minden érdemi információt és a magyarországi döntéshozóknak különböző döntési lehetőségeket tud felkínálni. Mindig a politika dönti el, hogy az útvonalak közül melyiket választja. Nagyon sok probléma maradt megoldatlanul. A Malina Hedvig ügynek úgy tűnt, pozitív, gyors megoldása lesz, de ez azóta sem történt meg.
A problémás területeken munkacsoportok dolgoznak, melyekben független gondolkodók is vannak. Nagyon fontos, hogy ne csak azok véleménye hangozzék el, akik a napi munkában foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, hanem azoké is, akik kicsit távolabbról látják a dolgokat.
A szlovákiai parlamenti választások során ellátogatott az MKP és a Most-Híd székházába is, sőt az SZNP-nál is látogatást tett. Pártközi kapcsolatokkal a nagykövetség nem foglalkozik, igyekszik a lehető legtöbb információt összegyűjteni, és ezeket a magyarországi döntéshozóknak továbbítani.
Heizer Antal a felvidéki magyarság általános helyzetét, jövőképét, pozitívan értékelte. Úgy látja, akik magyarként születtek, magyarként is akarnak élni a saját szülőföldjükön.
