A Kossuth Rádió a múlt héten „szlovákiai hetet” tartott. A Vasárnapi Újság egyik témája az elmúlt hetekben történt felvidéki megmozdulások voltak. A stúdió vendége volt Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke.
A következőkben Perjés Klára és Berényi József beszélgetésének rövidített, szerkesztett változatát közöljük.
A fiatalok a magyar nyelv szélesebb körű használatát és a kettős állampolgárság valódi lehetőségét követelik. Sajtótájékoztatójukon a Magyar Koalíció Pártjának ifjúsági szervezete, a VIA NOVA ICS és további három komáromi ifjúsági szervezet petíciót is megfogalmazott, amelyben felszólítják a hatóságokat, ne zaklassák azokat, akik kettős állampolgárságot akarnak, és akiket emiatt bántódás ért, azokat kárpótolják. Miért vártak arra, hogy kívülről a civilek kezdeményezzenek?
– Kezdeményeztünk. Január 3-án bejelentettem, hogy kérvényeztem a magyar állampolgárságot. Tettem ezt jó szándékkal, belső meggyőződéssel és abban bízva, hogy a kormánykoalíció teljesíti azon ígéretét, hogy eltörli a Fico-féle ellentörvényt. Iveta Radičová miniszterelnökként is kijelentette, hogy az ő ideje alatt senki sem veszíti el az miatt a szlovák állampolgárságát. A kormánykoalíció azonban nem volt egységes, így az állampolgársági törvény módosítása megbukott a parlamentben. Ezt követően kénytelen voltam bejelenteni, hogy innentől nem tájékoztatok az állampolgársági kérvényem sorsáról. Ezután a belügyminisztérium két alkalommal is zaklatott emiatt. Eltelt fél év, és gyakorlatilag senki sem csatlakozott nyilvánosan a kérvényezési kezdeményezésemhez. Voltak, akik szintén kérvényezték a magyar állampolgárságot, de anélkül, hogy ezt mozgósító jelleggel bejelentették volna. Ez változott most meg.
Az állampolgársági kérdés előtt a magyar nyelvhasználat érdekében a Felvidéken megjelent a matrica-hadjárat. Bugár Béla, a kormánypárti Most-Híd vezetője szimpátiájáról biztosította a civileket, az MKP pedig óriásplakátokkal biztatott a magyar nyelv használatára. Ön akkor úgy nyilatkozott, hogy Bugár Béla kettős beszéde árt a matricakampánynak. Ez alatt azt kell érteni, hogy Bugár mást beszélt a szlovák médiának, mint a magyarnak.
– Pontosan. Mi örültünk annak, hogy a civil szféra – elsősorban a fiatalság – megmozdult, és elkezdték a matricakampányt. A mai helyzet olyan, hogy több szolgáltatás és üzlet van, mint 1989 előtt, viszont kevesebb a magyar felirat. Meg kell próbálni megváltoztatni, felrázni a magyar közvéleményt, hogy igenis: becsüljük meg az anyanyelvünket! Sok üzletes azzal beszéli ki magát, hogy értjük a szlovákot, de itt nem erről van szó! Itt anyanyelvünk megbecsüléséről van szó, egy demonstrációról, miszerint ez a falu, város, régió kétnyelvű. Amennyiben a közéletben nem használjuk a nyelvünket, akkor ez elsorvadhat. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a magyar nyelv „konyhaszintre” kerüljön.
Amelyik nemzet elveszíti a nyelvét, az meghal…
– Igen, és ez a közép-európai nemzetekre különösen igaz. Visszatérve a kérdés másik részére, nem tudtuk nem észrevenni azt a kettős beszédet, amit Bugár Béla, a Most-Híd elnöke ebben a témakörben elkövetett. Július 13-án még azt mondta, hogy üdvözli a matricázó civileket, majd a Plus 1 nap lapnak azt nyilatkozta, hogy „nem tudjuk sem támogatni, sem elítélni, ez egy polgári kezdeményezés”. A Most-Híd elnöke ezzel ellentmondásos kijelentésbe keveredett önmagával, és nem először. Köszönhetően annak is, hogy az önkormányzati választásokon az MKP megerősödött, majd az elmúlt időszakban rá tudtunk mutatni arra is, hogy a választások után túl nagyok voltak az ígéretek, és túl kevés az, ami ezekből teljesült, a Most-Híd ma már a magyarok felé nem vegyespártént hirdeti magát, de a szlovákok irányába továbbra is úgy jelenik meg. Próbálnak halászni itt is, ott is, ez bizonyos szempontból átverés a választók felé. Lehet, hogy az MKP olyan témákat feszeget, melyek a szlovák társadalom számára nehezebben elfogadhatóak, de ezt legalább olvashatóan és őszintén tesszük.
A másik megmozdulás az állampolgárságot érinti, miután a lévai Gubík László a nyilvánosság elé állt, hogy megkapta a magyar állampolgárságot, és a szlovákról nem mond le.
– Gubík László az MKP lévai helyi szervezetének elnöke és a lévai járás elnökségének tagja is egyben. Tény és való, hogy ez a megnyilvánulása saját elhatározásából született, és ezzel kétségkívül utat tört és egyfajta példát is mutatott. Az ő mozgástere szabadabb. Most ráléptünk egy útra, melyről nem térünk le, de a célunk továbbra is az, hogy lehetőleg minél kevesebb ember veszítse el a szlovák állampolgárságát.
Bugár Béla az alkotmánybíróság elé akarják vinni az ügyet. Ez nem jó az MKP-nak is?
– Ez mindenkinek jó, de az állampolgársági törvénytervezetük még februárban megbukott a parlamentben, és csaknem fél évig hallgattak. Szó nélkül hagyták azt is, hogy a belügyminisztérium zaklatott engem. Ez bizonyára sok embert eltántorított attól, ők is kérelmezzék a magyar állampolgárságot, hiszen a belügyminisztérium igyekezett úgy kezelni ezt az ügyet, hogy félelmet keltsen a magyarok között. A szeptember elsejei tüntetéssel többek között nyomatékosítani akarjuk, ha Romániában, Szerbiában szabadon felvehető a magyar állampolgárság, akkor Szlovákiában miért nem?! Nem beszélve arról, hogy 1997 és 2005 között Szlovákiában is mindenféle megkötés nélkül lehetőségük volt a határon túli szlovákoknak arra, hogy felvegyék a szlovák állampolgárságot. Ezek az emberek a mai napi szavazhatnak a szlovákiai választásokon. Ha például egy békéscsabai szlovák akkor élt ezzel a lehetőséggel, akkor ma is részt vehet a parlamenti választásokon. Iveta Radičová kampányában saját honlapján kérte a határon túli szlovákok szavazatát.
Úgy vélem, az állampolgárság esetleges elvesztésére senkit sem lehet biztatni. Mindenkinek a saját akarata szerint kell meghoznia a döntést. Egy kicsit úgy érzem magam, ahogy 1986-87-ben még az akkor Csehszlovákiában, amikor a jogvédő bizottság dokumentumait csempésztük át Magyarországra. Ha feltettük a kérdést, hogy van-e ennek értelme, nem tudtuk a választ. Nem úgy nézett ki a helyzet, hogy a rendszer két év múlva összeomlik. Most úgy néz ki a helyzet, hogy szlovák oldalról nagyon kemény az ellenállás, de morális kötelességünk cselekedni. Most a petícióval azoknak is lehetőségük lesz véleményük kinyilvánítására, akik egyelőre még nem akarják kérvényezni a magyar állampolgárságot.
