Iván Mikloš pénzügyminiszter új törvényjavaslata az interneten játszható hazárdjátékok betiltásának törvényi szabályozásával foglalkozik.
Félő, hogy elfogadásával olyan precedens születik, amely az internethasználat szabadságát fogja más internetes oldalakon is korlátozni. Sokan attól tartanak, hogy a „tiltott kínálat” listájára más, mindenki számára létszükségletű hírforrás is felkerül. Pavel Nechala az Transparency International jogásza szerint a törvényjavaslat „tartalmilag behatárolt”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lehetséges más „kellemetlen” kínálati oldalak internethasználatát nem korlátozza. „Törvényi rendelkezés nélkül viszont a hazárdjátékok letiltását nem lehet végrehajtani”, gondolja a jogász. Precedens abban lehetséges, hogy a politikusok újabb és újabb oldalakat keresnek és vetetnek fel a feketelistára, amely az internet „szólás szabadságát” korlátozná, magyarázta Nechala a törvény lehetséges buktatóit. Szerinte a törvényt még jóváhagyása előtt arányossági vizsgának kellene alávetni, mert esetleg más rendelkezéssel is elérhető a kívánt cél, illetve meg kellene vizsgálni, hogy a törvény paragrafusainak szigora összhangban van-e a társadalmi veszély nagyságával? Szerinte, a hazárdjáték blokkolása műszaki gondot fog okozni, mert több játék egy banneren szerepel a közösségi oldalakkal, például a közkedvelt Facebook-al (arcod oldala). A program csak egy részének lezárása vélhetően az egész programkártya újraírásával fog járni.
A készülő törvény ellen hallatták szavukat a Szabad Tájékoztatási Technológiákért Társasság aktivistái. Azt állítják, hogy a törvény az internethasználatot korlátozza: „Mi a törvényt úgy értékeljük, mint megengedhetetlen cenzúrát az internethasználók felett, és kérjük a blokkolás fogalmának törlését a paragrafusokból”, írják álláspontjukban. A közzétett tiltakozó levelüket 24 óra alatt 500 internethasználó írta alá. A társasság levelében a törvényt Kína kormányának korlátozó intézkedéseihez hasonlította, ahol olyan oldalakat is elérhetetlenné tettek, mint a Facebook és a Google. Felháborította őket az is, hogy a törvényjavaslat az internethasználat „tiltott kínálatának” meghatározását egy olyan politikailag befolyásolható intézmény kezébe adná, mint az Adóhivatal. Arra figyelmeztették a szlovák kormányt, hogy hasonló „internetcenzúra” más országban sem járt eredménnyel, például Lengyelországban. Tanulmányokkal bizonyították, hogy a legszigorúbb törvény mellett is az intézkedés kijátszható, és nem éri el azt a célt, amit a szlovák kormány szeretne elérni: a nyereményeket adózás alá vonni. A hazárdjáték a rendelkezések ellenére tovább fog „feketén virágozni”.
A törvény életbelépését főleg a hazai licenctulajdonosok szorgalmazzák, akik előnytelen helyzetben vannak a külföldi internetes oldalakat üzemeltető társaikkal szemben. A pénzügyminiszter indoklása szerint – a kieső adócentek mellett – a törvény a közrend biztosítását, a játékszenvedély okozta erkölcsi és anyagi károk felszámolását hivatott elősegíteni. Egyben korlátot kíván szabni a hazárdjátékok által gerjesztette bűnözésnek is.
A törvény ellenzői az eddigi külföldi tapasztalatok alapján úgy látják, hogy az interneten elérhető pénznyerő játékok veszélytelenebbek, mint a játéktermekben italozással párosult szenvedély-partik, ezért azt javasolják, hogy ne az internethasználatot korlátozzák, hanem – más módon – oldják meg az internetes nyeremények adóztatását és a játéktermek, kaszinók biztonságát.
Felvidek.ma, dg
