Hosszú egyeztetések és többszöri próbálkozások után a héten sem tárgyalta meg a kormány a helységnévlistát és a kisebbségi nyelveken való ügyintézésre vonatkozó rendeleteket. A Pátria Rádiónak Juhász László és Szigeti László is nyilatkozott a témában.
Rudolf Chmel kormányalelnök hivatala által kidolgozott kisebbségi helységnévlista, amelynek kormányrendeletként kellene életbe lépnie, korábban több tárcánál nemtetszést váltott ki. A Kulturális Minisztérium az Ógyalla vagy Párkány elnevezések hivatalos használatában a Horthy rendszer emlékeit látja, de a belügy sem találta törvényesnek a javaslatot. A Pátria Rádió Hétről-hétre műsorában december 17-én összeállítás hangzott el a nyelvhasználatról.
Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője magyarázta mi is történt valójában és mit szeretnének elérni.
„A kormányülés oroszlánrészét az orvosi szakszervezetek követelésével kapcsolatos kérdések tették ki, így értelemszerűen ez a szakpolitikai kérdés dominált ezen a kormányülésen, ezért a miniszterelnök helyettes úr úgy döntött, hogy a rendeleteinket a későbbi elfogadások sikeressége érdekében leveteti a programról. Tehát ez az ő döntése volt. Én is úgy tudom, hogy az államfő részt vett a kormányülésen, arról viszont nincs tudomásom, hogy ez bármilyen formában is befolyásolta volna ezt a döntést. A mi hivatalunknak prioritása és célja, hogy ezeket a kormányrendeleteket minél hamarabb, a számunkra minél kedvezőbb formában elfogadja a kormány. Ezért használjuk ki azokat a törvény adta lehetőségeket, amelyek hozzá járulhatnak ahhoz, hogy minél kedvezőbb formában elfogadják ezeket a rendeleteket, ill. hogy a rendeletek elfogadását ne veszélyeztesse semmi. Mindössze az történt, hogy egyenlőre nem került a kormány elé ez a két rendelettervezet. Tehát én csodálkozom azon, hogy az MKP szerint nekünk ne lenne érdekünk ezeknek a rendeleteknek a minél hamarabbi elfogadtatása. Ez a mi elsődleges célunk. Minél több sajtónyilvánosságot kap ez a kérdés, annál nagyobb támadási felület érheti a rendeleteket és úgy gondolom, hogy akár veszélybe is sodorhatja a rendeletek elfogadását egy-egy ilyen lépés, amely nagyobb nyilvánosságot ad a kelleténél ezeknek a rendeleteknek. Nem vagyok a kormány tagja, tehát garanciát nem tudok vállalni, az biztos, hogy mi ezt szeretnénk, tehát a mi elképzelésünk az, hogy január 1-én életbe léphessen mindkét kormányrendelet.” – nyilatkozta Juhász.
Szigeti László, az MKP kulturális alelnöke már kételkedik, hogy egyáltalán lesz- e még ebből kormányrendelet.
„Az én véleményem az, hogy nem mindig a meghunyászkodó politika vezet eredményre. Az igazsághoz tartozik az, hogy lassan két évtizede vár nemzetközösségünk arra, hogy ősi helységneveinket visszakapják az egyes települések és akkor, amikor tavasszal az ide vonatkozó törvény módosítása el lett fogadva, akkor komoly ígéreteket hallottunk a kormány részéről, hogy néhány hónapon belül a kormányrendelet értelmében ezek az eredeti magyar helységnévtáblák kihelyezésére majd sor kerül. Csak meg kell várni a kormányrendelet elfogadását. Hát néhány hónapja hitegetnek azzal, hogy most még nem, majd a következő kormányülésen és azt hiszem, hogy ez volt a harmadik vagy negyedik nekifutás és most is levették a napirendről. Úgy gondoljuk, hogy most kell a kormánynak egyértelműen szint vallania és minél hamarabb el kell fogadni ezt a kormányrendeletet, mert az idő múlik és ha ilyen politikai módon nem megy, mert úgy gondoltuk, hogy ennek működnie kéne, akkor egyértelműen nem marad más hátra, s ez pl. abban a városban, ahol én élek, már polgári kezdeményezés és civilek felháborodva jönnek utánam, hogy valamit csinálni kell. Az MKP aláírásgyűjtést fog szervezni annak érdekében, hogy ezeket a magyar helységnévtáblákat minél hamarabb ki lehessen írni.” – nyilatkozta Szigeti.
(Lejegyezte: Molnár Váléria)
Pátria Rádió nyomán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31552,31523″}
