A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint hamarosan felállhat a Kárpát-medencei jogsegély szolgálat. A szlovákiai népszámlálás kapcsán kijelentette, hatalmas nyomás alatt van a magyar társadalom Felvidéken.
Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikai helyettes államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának február 28-i ülésén idézte fel, hogy a Kárpát-medencei jogsegély szolgálatra Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő javaslatára ötven millió forintot különítettek el. Mint elmondta a konkrét jogi segítségnyújtás mellett a tervek között szerepel nyári egyetemek indítása, amelyeken a határon túli jogi szakemberek ismereteit bővítenék. Szeretnék felvenni a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel is, amelyek ezt a munkát már régóta végzik a szomszédos országokban.
A helyettes államtitkár az MTI tudósítása szerint kiemelte, hogy számos esetben éri jogsérelem a külhoni magyarságot, és ezek a sérelmek nagyon sokrétűek. Útjelző táblák nem szerepelnek kétnyelven, sérülnek az oktatási-kulturális jogok, sok helyen a kollektív bűnösség elvének bevezetése is felmerül, és a magyarverések sem szűntek meg például a Vajdaságban – sorolta, majd megemlítette a diszkriminatív szlovák állampolgársági törvényt.
Ugyanakkor kitért arra is, hogy a szomszédos országokban sokkal több jog adott, mint amennyivel valójában élnek. Hozzátette: arra törekednek, hogy a szomszédos államok biztosítsák a magyar kisebbségeknek az egyéni és kollektív jogokat.
Közben Felvidéken ismertté váltak a népszámlálási adatok, mely szerint tíz év alatt 62 000 fővel csökkent a szlovákiai magyarság lélekszáma, ugyanakkor a lakosok 7 %-a nem vallotta be nemzetiségét, ami aggasztó arány a 10 évvel ezelőtti 1 %-hoz képest.
„Valószínű az a tény, hogy Felvidéken sok magyar nemzetiségű személy nem merte bevallani hovatartozását. Ez a tény nem a kettős állampolgársággal függ össze, hanem a közhangulattal, mivel évek óta olyan törvényeket hoznak, melyek a kissebséget sújtja Szlovákiában. A kettős állampolgárság előtt is voltak megszorító intézkedések, mint a kisebbségi nyelvtörvény, államtörvények.” – mondta Répás Zsuzsanna február 29-én a Duna Tv Közbeszéd műsorában. Hozzátette: „ha az adatok mögé nézünk, akkor már messze nem vagyok olyan pesszimista”. A helyettes államtitkár véleménye szerint az a tény, hogy 7 százaléknyian, közel 400 ezren nem vallották meg a nemzetiségüket, az azt jelzi, hogy valószínűleg magasabb a felvidéki magyarok száma, mint ami a statisztikából kitűnik.
A magyar nemzetpolitikai stratégia arra épül, hogy több irányba próbáljanak lépéseket tenni ez ügyben. Mint Répás Zsuzsanna kifejtette céljuk egy gyarapodó közösség elérése a határon túli és a Kárpát-medencében élő közösségek számára, melynek folyamán megvizsgálják, hogy hogyan válhatnak, mind demográfiailag, mind jogilag s gazdasági szempontból gyarapodó közösséggé.
„Különböző cselekvési irányokat dolgozunk ki, s keressük a változásra képes cselekvési terveket. Erdély példája igazolta, hogy amikor kapcsolat van a két ország között, akkor az ott élő magyarok sorsa is sokkal jobb. A be nem vallott nemzetiségűek magas száma, sajnos arra enged következtetni, hogy hatalmas nyomás alatt van a magyar társadalom Felvidéken. Ezen az eseten a kormányok közötti kapcsolatok tudnának segíteni” – szögezte le Répás Zsuzsanna.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32033,32707″}
