Brüsszelben tanácskoztak az EU miniszterelnökei. Szerbia hivatalosan is EU-tagjelölt státust kapott. Aláírták a fiskális paktumot. (Összefoglalókkal frissítvel)
A kétnapos brüsszeli EU-csúcstalálkozó középpontjában a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás segítésének kérdései állnak. Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottság elnök közlése szerint az EU-tagállamok vezetői csütörtökön fontosnak tartották, hogy megtalálják az egyensúlyt a növekedés hatékonyabb ösztönzése és a pénzügyi fegyelemre irányuló törekvések között. A kormányfői ülés előtt tartott uniós érdekegyeztetési csúcstalálkozón valamennyi fél egyetértett abban, hogy lehetőség szerint elsőbbséget kell adni a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.
Herman Van Rompuy marad az elnök
Az uniós tagországok csúcsvezetőit összefogó testület, az Európai Tanács elnöke továbbra is a belga Herman Van Rompuy marad. A 64 éves volt belga miniszterelnököt 2009 decemberben választották meg az Európai Tanács első elnökévé. Ezt a posztot az EU új alapszerződése, az ugyanakkor hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre. Herman Van Rompuy újraválasztását uniós források elsősorban annak megnyilvánulásaként értékelték, hogy széles körben váltottak ki elismerést a politikus eddigi erőfeszítései az eurózóna válságának megoldása érdekében. Az unióban a válság nyomán főként az ő kezdeményezésére indult meg a közös gondolkodás az úgynevezett „gazdasági kormányzásról”, vagyis a nemzeti gazdaság- és pénzügypolitikák szorosabb összehangolásáról. Hozzátette, hogy egyúttal a 27 tagállam közti egység őrzőjének is tekinti magát, és munkája során mindvégig ennek megőrzésére biztatta uniós partnereit. Hangoztatta: célja olyan döntések kidolgozása, amelyeket az Európai Tanács minden tagja támogatni tud, és meg tud védeni hazájában, nemzete előtt is.
Döntöttek Szerbia csatlakozásáról
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői március elsején este arról is megállapodtak, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölt ország hivatalos státusát. Egyetértettek abban is, hogy szeptemberben döntést kell hozni Bulgária és Románia belépéséről a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni övezetbe.
Kétnapos brüsszeli találkozójuk első napján az uniós vezetők azért foglalkoztak a bővítést érintő kérdésekkel, mert az eredetileg tervezett időpontban, tavaly decemberben nem tudtak kompromisszumra jutni ezekben. A Szerbiával kapcsolatos döntést akkor a megnövekedett szerb-koszovói feszültség miatt kellett elhalasztani, a Schengenre vonatkozót pedig azért, mert Hollandia nem látta elégségesnek ahhoz a bevezetett romániai és bulgáriai reformokat. Herman Van Rompuy, az uniós kormányfői tanács elnöke a munkavacsora után tartott sajtótájékoztatón leszögezte, a Belgrádnak hivatalos tagjelölti státust juttató megállapodás részben a szerb-koszovói viszony javítására tett közös erőfeszítések eredménye.
Még nem határozták meg az ESM plafonját
Az euróövezetet alkotó országok állam- és kormányfői még márciusban döntenek arról, mekkora kerettel rendelkezzen az övezet állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusa (ESM). Ugyanis a témáról március elsején nem született döntés.
Az eredeti tervek szerint az állam- és kormányfők most határoztak volna a jelenleg 500 milliárd euróban meghatározott keret végleges nagyságáról, de Németországnak több idő kell ahhoz, hogy el tudja fogadni az értékhatár emelését. Az uniós illetékes leszögezte azt is: a jóváhagyáshoz miniszteri szint is elég, nem feltétlenül jelent újabb csúcstalálkozót. A mechanizmus tőkeerejét a tagországok azért tartják kulcsfontosságúnak, mert azáltal lehet garantálni, hogy a görög adósságválság nem terjed át az euróövezet más országaira is. Van Rompuy bejelentette: a tagországok megállapodtak abban is, hogy felgyorsítják a hivatalosan nyártól működő ESM állandó tőkéjéül szolgáló összeg folyósítását. Korábbi elképzelések szerint összesen 80 milliárd eurónyi tőke közös befizetéséről van szó öt részletben.
A V4-ek közül Radičová nem támogatja Magyarországot
Miután a pénzügyminiszterek tanácsa megszavazta az Európai Bizottság által javasolt szankciókat Magyarországgal szemben, a visegrádi országok vezetői, cseh javaslatra egy olyan közös nyilatkozatról tárgyaltak, mely szerint kifejeznék, hogy nem értenek egyet a Magyarországgal szembeni szankciókkal. A nyilatkozat nem született meg, Iveta Radičová szlovák miniszterelnök azt nem volt hajlandó támogatni. Mint ismert a túlzott deficit-eljárás keretében az Európai Bizottság 495 millió eurónyi kohéziós támogatás kifizetésnek felfüggesztésre tett javaslatot.
Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy Petr Necas cseh miniszterelnök helytelenítette azt az európai bizottsági javaslatot, amely a magyar felzárkóztatási támogatások egy részének felfüggesztésére irányul – közölte, „a csehek nem kedvesen, hanem meggyőződésből, keményen, férfiasan” kiállnak Magyarország mellett, és azt mondják, hogy a minket érő kritikák túlzottak, indokolatlanok, és nem veszik figyelembe az ország erőfeszítéseit, amelyek az elmúlt nyolc-tíz év hibáit próbálják kijavítani.
Március másodikán aláírták a fiskális paktumot
A csúcstalálkozó keretében, pénteken, azaz március 2-án a 27 tagállam közül 25 – köztük Magyarország – vezetői aláírták a fiskális paktum néven is emlegetett új uniós szerződést, amely nagyobb költségvetési fegyelmet igyekszik garantálni a dokumentumhoz csatlakozó országokban. Csak Nagy-Britannia és Csehország nincs az aláírók között: London álláspontja szerint a paktum „több bürokráciát és több jogi bonyodalmat jelent”, a cseh kifogások lényege pedig az, hogy a dokumentum túlságosan az államháztartási hiányra összpontosít az adóssággal szemben, ráadásul külön euróövezeti csúcsértekezletek rendszeres tartását helyezi kilátásba. A megállapodást az aláíró országokban még nemzeti törvénykezési szinten meg kell erősíteni. Ez egyes tagállamokban még nem vehető biztosítottnak. Írországban például bejelentették, hogy népszavazást tartanak a témában.
A fiskális paktum Magyarországra csak azután vonatkozik majd, ha csatlakozott az eurózónához. Azt viszont a legoptimistább becslések sem valószínűsítik, hogy az ország 2018 előtt belépésre alkalmas állapotban lenne – jelezte Orbán Viktor. Orbán Viktor miniszterelnök március 2-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjút. Kijelentette, bár az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a hónap közepén – az Európai Bizottság korábbi javaslatának megfelelve – várhatóan azt kezdeményezi majd, hogy a következő évben függesszék fel a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részét, mindenki „készpénznek veheti, hogy 2013 januárjában (…) Magyarországtól egyetlen petákot sem fognak elvonni”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az ország ellen 2004 óta folyik túlzottdeficit-eljárás, ezért most „a múlt következményeit szenvedjük el”, azonban az ügyet technikai jellegűnek minősítve kifejtette: Brüsszelben „mindenki elismeri Magyarország óriási erőfeszítéseit, a magyar számok jók”, idén és jövőre csak hét uniós államban lesz alacsonyabb a hiány a magyarországinál. „Lehetetlen dolog, hogy egy ilyen jó pozícióban lévő országtól bárki akár egyetlen fityinget elvegyen” – jelentette ki a Brüsszelben tartózkodó magyar kormányfő.
MTI nyomán Felvidék.ma
