A Katona Mihály Galériában Szőnyi József, Pilisszántó örökös polgármestere, a Pilisszántóért Egyesület elnöke tartott előadást a Pilis titkai címmel.
A Pilis vagy Pilis hegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m). A Pilis hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől.
A Pilis hegység szláv eredetű nevét legmagasabb csúcsáról, a Pilis hegyről kapta, eredetileg kopasz hegytetőt jelent, és összefügg a tonzúra jelentésű régi magyar pilis szóval. Őshazánk a Kárpát-medence és a Pilis, és mindezt régészeti leletek bizonyítják!Ezért jelent számunkra minden faltöredék ami a Pilisben található, szinte felbecsülhetetlen értéket.
Szőnyi József Pilisszántó (A Pilis kapuja) hiteles múltját kutatja
„Kinek nincs múltja, hová ülteti a jövendőt? Mely mélyebb földet kíván, mint a jelennek arasznyira ható kérge!” –kezdte előadását az egykori polgármester. Ez az idézet indította el őket Pilisszántó monográfiájának megalkotásához.
A falu múltjának kifogyhatatlan kincsestára újabb és újabb szívet melengető meglepetései, izgató titkai bűvölték el és tartsák szülőfaluja önként vállalt „sziréni” fogságába.
A bűvölet ereje attól marad meg, ha a múlt igaz. A hamis múltra csak labilis jövőt lehet építeni. Minél régebbi adat kerül elő, annál nehezebb bizonyítani hitelességét.
Szántó első említése azokban a krónikákban találhatók, melyek arról értesítették, hogy B. Özséb Szántó mellett építette hatod magával Szent-Kereszt nevű kolostorát. Mindez 1250-ben történt. Ők heten keltették életre a magyar nemzet értékeit, szellemiségét legerőteljesebben védő és képviselő Pálos rendet. Ez az első, az ősi kolostor volt éltető forrása, reménysége, szimbóluma azoknak a királyoknak, akik számára mindenek feletti értéket jelentett a magyar nemzet szolgálata. Itt temették el a rend első három főnökét B. Özsébet, Istvánt és Benedeket.
A tatárjárástól elpusztult ország újjáépítéséhez IV. Béla ebbe a kolostorba járt erőt meríteni. Az utána következő Árpád-házi királyok is nagy becsben tartották ezt a helyet. A szakrális tartalmában egyébként is gazdag Pilis-hegységen belül nagyon kitüntetett, szent hely kellett legyen az a pont, ahol az első pálosok szellemisége legközvetlenebbül találkozhatott az Istennel. Ettől lehet számukra oly meghatóan áldott település Pilisszántó, ha ez a misztikus erejű hely valóban a faluban lenne.
Számukra természetesnek tűnt, hogy a kesztölci kolostor vagy a pilisszentkereszti kolostor Szántó mellett van, de nyilvánvalónak tűnt az is, hogy tágabb értelemben Szántó Esztergom mellettinek is fölfogható, ha messzebbről nézzük.
Vajon miért volt Szántó olyan kedvenc helye a krónikásoknak, ha minduntalan hozzá igazították a kolostor helymeghatározását? Mi volt Szántón az a világítótorony, amiért a térség útmutatójaként folyton rá hivatkoznak?
A kérdés nem hagyta nyugodni.
Nem csoda, hisz van a pálosoknak egy Szent-Kereszt kolostoruk, van egy (Pilis) Szentkereszt falu Szántó mellett, ahol kolostor romjai vannak, melynek falai közt egykor pálosok voltak, akiknek holló madaruk a pilisszentkereszti címerben is szerepel. Ezért teszik egyesek Boldog Özséb Szent-Kereszt nevű kolostorát Pilisszentkeresztre, hisz stimmel Szántó mellett van!
Csakhogy Pilisszentkereszt 1250-ben nem létezett és még 1740-50-ig sincs itt település. Létezik viszont egy Cisztercita kolostor, mely előbb épült 1250-nél. Ebbe a kolostorba a török elvonulása után visszaszivárgó pálosok beköltöznek, eltévesztve az 1690-ben már elpusztult eredeti kolostorukat. Aztán a kolostor közelében éppen a szűkülő határuk miatt terjeszkedni kényszerülő és itt letelepülő szántói lakók által kialakuló települést elnevezik Szent-Keresztnek az általuk nagyra becsült ereklyének a Szent-Keresztnek tiszteletére. A Pilis előnév már a XIX. század elején került a pilisi községnevek elé.
Tehát a pilisszentkereszti kolostornak semmi köze nincs az eredeti u.n. „Szántó melletti” Szent-Kereszt tulajdonnevű első Pálos kolostorhoz. Akkor hol van a „Szántó melletti” kolostor? Következésképp két kolostor kell legyen a térségben.
Ebből arra következtetett, hogy Pilisszentkereszt és Kesztölc között létezik egy harmadik kolostor és az a Szántó melletti úgynevezett Szent-Kereszt kolostor lehet.
Igen, de hol? Dr. Horvát István a kesztölci klastrompusztai ásatás vezetője a fent említett 1393-as határjárásnál egy utat említ. 1250-ben még használható lehetett a rómaiak által épített Aquincum-Brigetió (Szőny) útvonal, amely Szántó határán végig megy Kesztölcre, majd továbbhaladt, összekapcsolta Szántót Kesztölcöt Esztergommal.
Pilisszántó újra telepítése 1702-ben kezdődött és már 1707-ben a községnek volt címeres pecsétnyomója, melynek motívumai 300 év alatt a mai napig nem változtak.
2002. szeptember 20-án egy kb. 80 kilós 84-47 cm nagyságú faragott homokkövet találtak a régi temetőben az 1998-ban kiásott középkori romok fölött. A legtöbb vélemény alapján legalább 1000 éves körülinek tartott kőbe szokatlan formájú és szimbolikájú kereszt ábrázolás van vésve. Vajon csak véletlennek tulajdonítható, hogy épp a Szt. Kereszt kolostor feltételezett helyén került elő?
A mindent eldöntő megoldás a temetőnkben nyugvó középkori romok előítélet nélküli teljes feltárása.
2002- ben Pilisszántónak is kerek születésnapja volt. Az ős Szántó töröktől elpusztított ugarán pont 300 éve telepedtek le az első családok.
1702- ben a honfoglaló 15 szlovák család mára 2000 főre szaporodott. A nemrég betelepült lakótársaink mint a Földbe fúródó fényes meteorok, beleolvadnak a közösségbe. Keresik a lehetőségét hol válhatnak hasznára a falunak. Vágynak kegyeire, hogy befogadja őket. A falu nagy közösségének egysége így maradhat meg, sőt erősödhet.
„Nekem a falu nem csak egy földrajzilag behatárolható házakkal beépített területet jelent. A falu ma egy egészséges minőségi életteret, egy bajtól védő, sugárzó aurával megáldott, egymásra utalt emberek életközösségét jelenti. Újak és régiek mindnyájan kik Pilisszántót szeretjük és itt szeretnénk élni, tömörüljünk közelebb egymáshoz mint a hajlékony búzaszál a gabonatáblában amely, egyedül eltörne a szélben, de sűrűn egymás mellett élve nem tud gyökeret verni közénk a konkoly. Tíz évvel ezelőtt megszenteltettük Pilis Keresztjét.
A tizenkét méter magas hat méter széles tölgyfa keresztet Csíkmindszentről hozták fel a Pilisbe, a Kárpát-medence másik szent hegyének a Hargita ajándékaként.
Az égiek rendezésében így lett nagy ívű kapcsolat a két szent hegy között. Ezt szolgálja a most épült Boldogasszony kápolna a Pilis keresztje alatt” –zárta előadását Szőnyi József.
Végül tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Csíksomlyói kegytemplom és a pilisszántói Boldogasszony kápolna közös pünkösdi miséjére kerül sor 2013. május 18-án 12 óra 30 perckor. Vágyaink ellenére, a távolság miatt sokan nem tudnak elzarándokolni Csíksomlyóra, hogy hazánk sorsdöntő időiben erős hittel együtt kérjük Szűzanya áldását édes hazánkra. Ezért itt a Pilis hegy sziklái közt, a pilisszántói Boldogasszony kegyelmével, a csíksomlyói misével egy időben, irántuk való tiszteletünket kifejezve szintén misét tartanak, az itteni idő szerint 11 óra 30 perckor. Ezen a misén Pünkösd Szentlelkének szabadsága köti össze erdélyi testvéreinkkel és árasztja el kegyelmével nemzetünket. Együtt imádkozunk a Szent Korona és Szent István szellemében édes hazánk tisztább erkölcsű jövőjéért, az Istentől eltávolodott világ gyógyulásáért! Bár testünket Trianon tépte szét, de lelkünket az Isten tartja meg! Így találkozik egymással Kárpát-medence két szent hegye, Hargita és Pilis. Ezen a misén keresztényi szeretet öleli át Kárpát-medence népeit, önti el szívünket a csíksomlyói Babba Mária, és a szántói Boldogasszony édesanyai szeretete, mely megóvja Mária országát, a szeretetre éhező, erkölcsileg kiüresedett világ pusztító bajaitól.
További fényképek a Képgalériánkban tekinthetők meg.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma