A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány a héten „Nemzet, közösség, politika – Magyarország és környezete a 21. században” címmel konferenciát rendezett Budapesten. A Bajnai Gordon által vezetett alapítvány rendezvényének több külhoni vendége is volt, ám a tisztán etnikai alapon szerveződő magyar politikai csoportulások nem jelentek meg az eseményen.
A meghívás ellenére sem a Kelemen Hunor vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetség, sem a Magyar Közösség Pártja nem delegált senki a csütörtökön kezdődő konferenciára.
Berényi József, mint ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt, a titkárságán keresztül jelezte, nem tud részt venni a tanácskozáson.
A meghívást ellenben Józsa László a szerbiai Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja, Szigeti László a Most-Híd vegyespárt tanácsadója, a Kalligram kiadó vezetője, valamint Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke is elfogadta.
A konferencián a Felvidékről szakértőként jelen volt még Öllős László és Hunčík Péter, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, illetve tudományos munkatársa.
Bajnai Gordon, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője a konferencián hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikában uralkodóvá tennék a „semmit róluk nélkülük” elvét, a magyar kormánynak pedig a határon túliak legitim, választott szervezeteivel kell együttműködnie, azokat kell támogatnia. Hozzátette még: szerzett jogot nem lehet visszavenni a határon túli magyaroktól, így állampolgárságukat és szavazati jogukat is tiszteletben kell tartani 2014 után. Károsnak nevezte ugyanakkor, hogy a baloldal a kettős állampolgárságról szóló 2004. decemberi népszavazás idején „egy tragikusan rosszul feltett kérdésre” válaszul szociális irigységet keltett a külhoni magyarokkal szemben.
Szigeti László felszólalásában azt hangoztatta, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat a rendszerváltás óta a praktikus megoldások keresése helyett a historizáló beszédmód uralja, az eredményeket inkább a kedvező körülmények, a megbékélésre ösztönző európai nyomás hatására sikerült elérni. A két ország közötti látszólagos nyugalmat is inkább a politikai ésszerűség magyarázza napjainkban – fejtette ki.
Öllős László előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt években kétféle stratégia alakult ki a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatban. Az egyik irányvonal alapgondolata, hogy a kommunizmus bukása világossá tette, eddig nem jól alakultak a szomszédos országok kapcsolatai, megbékélésre van szükség, és ebben a kisebbségek vezető szerepet játszhatnak. A másik stratégia feltevése – magyarázta –, hogy a szomszédos országok rákényszeríthetők a kisebbségek igényeinek teljesítésére, hiszen az adott állam nem képes ellenállni a magyar követeléseknek. Öllős úgy látja, Szlovákia vonatkozásában egyik stratégia sem lett eredményes. Kitért azonban arra is, hogy a szlovák parlamenti pártok programjai a 2012-es választások előtt vagy általánosságokat tartalmaztak a magyar-szlovák viszonyról, vagy semmit nem írtak róla, vagy annak kockázataira céloztak. Ez is azt mutatja, hogy a szlovákiai közbeszédben jelentősen visszaszorult a magyar kérdés – tette hozzá.
Langschadl Mátyás, mno.hu, Felvidék.ma
