A fenti cím alatt megjelent cikkében Rovó Attila, az origo.hu hírportál újságírója a határon túli magyar állampolgárok választójogának a magyarországi parlamenti választásokra vonatkozó hatásait, valamint az ide vágó felmérések készítésének nehézségeit, buktatóit veszi górcső alá.
Kiélezett helyzetben akár döntő is lehet a határon túli magyarok szavazata a jövő évi választáson, de több ok miatt mégsem valószínű, hogy rajtuk múlik majd, ki alakíthat kormányt 2014-ben. Mivel senki nem tudja, pontosan kik kaptak választójogot, többen csalástól félnek. Bajnai Gordon is nagyon izgul. Ezenközben nagyon úgy tűnik, hogy a határon túliaknak nincs kedvük szavazni, bár az igaz, hogy aki elmegy, szinte biztosan a Fideszt fogja támogatni.
A választási csalás lehetőségét is magában hordozza, hogy a kormány nem hozza nyilvánosságra a határon túl élő, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzékét – háborgott egy március végi lakossági fórumon is Bajnai Gordon, az Együtt 2014 vezetője.
A több millió Magyarországon kívül elő magyar előtt a 2010-es választás után nyitotta meg a kormány az utat az állampolgárság megszerzéséhez, ami a korábban hangoztatott elképzelésekkel szemben végül a szavazati jog megszerzésével is járt. A határon túli szavazók névjegyzéke nem nyilvános, de egyes felhatalmazottak betekinthetnek majd; lehet, hogy a törvényhez készülő végrehajtási jogszabály előírja valamilyen statisztika közzétételét is. A kormány nyilvánosságra hozott egy listát, amelyből kiderül, összesen hány állampolgárt tartanak nyilván. Ezzel együtt nem tudni, milyen garancia lesz arra, hogy a levélben érkező szavazatokat pontosan elszámolják, a voksokat tartalmazó nagyobb borítékot ugyanis már napokkal a szavazatszámlálás előtt, a megfigyelők és a választási bizottság távollétében nyitják ki. Az ellenzék és a Transparency International szerint mindez aggályos, ezekkel a szabályokkal nem zárható ki a választási csalás lehetősége. (Cikkünk megjelenése után Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa jelezte, hogy ez álláspontja szerint a törvény félreértelmezése, az ugyanis kimondja, hogy ezeket a szavazatokat ugyanazok ellenőrizhetik, mint a nem kettős állampolgárok voksait.)
A kormány adatai azt mutatják, eddig több mint 420 ezren igényeltek állampolgárságot. Közülük nem mindenkinek van választójoga, mivel családtagok is kaphatnak állampolgárságot, úgyhogy vannak köztük kiskorúak is. Magyarországon körülbelül 8 millió szavazásra jogosult él, akik fele-kétharmada szokott elmenni választani. Ez azt jelenti, hogy a szavazatok legfeljebb 6-8 százalékát adhatják határon túliak akkor, ha kivétel nélkül mindannyian elmennek szavazni, miközben Magyarországon nem lesz túl nagy a szavazókedv.
Mire lehet elég ennyi szavazat, meg lehet-e nyerni a választásokat Magyarország határain túl?
A Fidesz látható, a többi párt alig
„Ugrás lesz a sötétbe” – így jellemezte az [origo]-nak Sík Endre, a Tárki közvélemény-kutató cég vezető kutatója a jövő évi választásokat. Semmilyen nyilvános előzetes információ nincs ugyanis arról, hogy melyik párt milyen esélyekkel szerezheti meg a kettős állampolgárok szavazatait. A magyarországi közvélemény-kutatóknak nincs mérésük a témában, és ha megbízná őket valaki egy ilyen kutatással, bajban lennének. „Módszertanilag bajos az egész ügy. Ki lenne az alapsokaság, akit kérdezünk? Nincs listánk a kettős állampolgárokról” – magyarázta Závecz Tibor, az Ipsos kutatási igazgatója.
Van azonban néhány kutatás, amelyből kikövetkeztethető a határon túliak pártszimpátiája. Az egyik legfrissebbet – amelynek adatait tavaly nyár végén vették fel – a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet végezte, az eredményt nemrég ismertették a budapesti Magyar Tudományos Akadémián. „Az erdélyi magyarokra reprezentatív mintán, ezerkétszáz válasz alapján az derült ki: a válaszadók 57 százaléka már igényelte vagy a közeljövőben igényelni szándékozik a magyar állampolgárságot. A már szavazatra jogosult vagy a közeljövőben ezt a jogot elnyerő népesség 44 százaléka biztosan nem, illetve valószínűleg nem szavazna, 21 százalék valószínűleg igen, 24,8 százalék biztosan voksolna” – mondta az [origo]-nak Horváth István, az MTA munkatársa.
Az Akadémián ismertetett felmérésben a kutatók a pártpreferenciákat úgy vizsgálták, hogy a „ha részt vesz a szavazáson, illetve mégis részt venne, kire szavazna” típusú kérdést tették fel. A válaszokból az derül ki, hogy a szavazásra jogosultak 34,6 százaléka a Fideszre, 3,6 százaléka az MSZP-re, 1,3 százaléka a Jobbikra, 0,3 százalék az LMP-re, 0,4 százalék független jelöltre voksolna. 33 százalék nem tudja, 27 százalék biztosan nem szavazna. A biztosan nem szavazókat egy további kérdéssel szűrve a Fideszre a választók 47,7 százaléka adná a voksot, az MSZP 5, a Jobbik 1,8, az LMP 0,4 százalékot kapna, a független jelölteknek 0,6 százalék jutna, de még mindig 33 százaléknyian mondták, hogy nem döntöttek, 11 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre.
A pártok sem látnak bele a fejükbe
A pártok és a kormány hivatalosan nem mérik a külhoni pártpreferenciákat – közölte a Kormányszóvivői Iroda, a Jobbik és az MSZP is, míg a Fidesz nem válaszolt kérdéseinkre. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre nem is igazán izgatja őket a kérdés.
A Hetek című lap korábban egy jobbikos belső iratra hivatkozva azt írta, a párt személyes tapasztalatokra alapozott, nem egzakt mérésekre, amikor azt kutatták, hogy hogyan áll a Jobbik a határokon túl.
A megkérdezett fideszesek szerint a témával csak magánszorgalomból foglalkozik néhány politikus. „Én megkapom azokat a kutatásokat, amelyekben van ilyen kérdés, akár Erdélyben, akár Bukarestben készült. Ezeket érdeklődéssel olvasom. Az elmúlt években talán tíz ilyen volt, de mi nem rendelünk hasonlót, és nem is küldöm szét az eredményeket a többieknek átbeszélésre” – mondta egy kormánytag. A kutatások alapján az a véleménye, hogy a határon túliak szinte mind elmennek szavazni, és többségük a Fideszre voksol.
A határon túli magyarok voksai csak a pártlistákra érkeznek 2014-ben, az ő szavazataikat összeöntik a magyarországi pártlistavoksokkal. Szakértői számítások szerint így a külhoni szavazatok számától függően egy vagy két, nagyon szélsőséges esetben – hét-nyolcszázezer külföldi voksnál, csekély hazai részvételnél – három mandátum sorsába szólhatnak bele a 199-ből.
Mandátumfordító súlyuk azonban csak akkor lehet, ha egészen más arányú voks érkezik a határon túlról, mint belülről, például Magyarországon a vártnál sokkal több szavazatot kap a baloldal, míg külhonban a Fidesz nyer elsöprő többséggel – mondta az [origo]-nak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Ez több ok miatt is valószínűtlen.
Sok határon túli szavazó nem is határon túli
A kettős állampolgárság igénylésében a legkevésbé a magyarországi választásokon való részvétel a fontos a romániai magyaroknak. Ennél sokkal lényegesebbek a munkavállalással, egészségügyi ellátással, vízumkérdésekkel kapcsolatos könnyítések, illetve a szimbolikus dolgok, a magyar identitás megőrzése. Azaz a választási részvétel valószínűleg nem lesz magasabb, mint Magyarországon.
Van a határon túliak pártpreferencia-mérésében még egy dolog, ami rendkívül bonyolulttá teszi a kutatást: az állampolgárságot kérők nagy része ugyanis Magyarországon fordult az illetékes hivatalhoz, azaz valószínűleg eleve itt él. A legfrissebb hivatalos adatok szerint 280 ezer román állampolgár kért magyar állampolgárságot, de ebből csak 140 ezren nyújtották be a kérelmüket Romániában.
Az itt élő külföldi állampolgárok a hazai pártpreferencia-mérésekben jelennek meg, mivel a magyar intézetek méréseiben nem feltétel a magyar állampolgárság. A kutatók háztartásokat kérdeznek, hazai lakcímnyilvántartás alapján. Ha tehát külföldi vagy kettős állampolgár nyit ajtót, és válaszol a kérdésekre, ez soha nem derül ki.
Hann Endre, a Medián igazgatója azt mondta, „nem jutott a fülembe olyasmi, hogy egy kérdezés azért hiúsult volna meg, mert valaki előre közölte, hogy nem magyar állampolgár. Ha egy 1200 fős mintán több ilyen is lett volna, arról tudnék, de nem ütközünk ilyen problémába.”
origo.hu/Felvidék.ma
