Petőcz Kálmán botrányosnak tartja a bírói döntést. „A legfelsőbb igazságszolgátatási szerv gyakorlatilag legitimizálta a nemzetgyalázást” – nyilatkozta.
„A te bizalmaddal biztosan képes leszek (egyebek mellett) nem csak a cigány paraziták igazságtalan előnyben részesítését megszüntetni” – egyebek mellett ez állt azon a szórólapon, amelyet még 2009-ben terjesztett Marián Kotleba mint akkori független besztercebányai megyeelnök-jelölt. Az ominózus szöveg azóta megjárta úgy a besztercebányai kerületi bíróságot, mint a legfőbb bírói fórumot, a Legfelsőbb Bíróságot is. Utóbbi Lucia Žitnanská fellebbezésére járt el -s hagyta helyben az alsóbb fokú bírói döntést, vagyis hogy a szórólap szövege nem a roma etnikum ellen irányul.
A döntés – főleg annak indokolása – sokakban megütközést keltett, a szlovákiai Helsinki Bizottság határozottan tiltakozott az ítélet ellen, amely szerintük felmentést ad a gyűlöletbeszédeknek.
Ennek kapcsán a magyar közrádió Határok nélkül című műsorának május 15-i kiadásában Petőcz Kálmánt, a Bizottság vezetőjét, emberjogi szakértőt kérdezték.
Petőcz Kálmán botrányosnak tartja a bírói döntést: „A legfelsőbb igazságszolgátatási szerv gyakorlatilag legitimizálta a nemzetgyalázást, és ezek után nem látom akadályát annak, hogy bármilyen más nemzetet is lehet gyalázni. Azt gondoljuk, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a kerületi bíróság egyáltalán nem tárgyalta és nem is foglalkozott az ügy lényegével. Mindenféle nyelvi elemzéseket végeztek, de a lényeggel nem foglalkoztak, tehát hogy nyilvánosan egy közéleti személyiség népcsoportot parazitáknak nevezhet büntetlenül ez botrányos és ellentétes minden emberjogi kötelezettséggel amit Szlovákia vállalt”.
A szakember ugyanakkor furcsának tartja, hogy a bírói határozat indokolásában szó sem esik a szólásszabadságról – amire egyébként az érintettek hivatkoznak – hanem cinikus módon az érvelés arra vonatkozik, hogy a szórólap szövege nem csak a romákat gyalázta. „Azáltal, hogy nem csak a romákat gyalázta, ezzel védhető a dolog? De hát ez még rosszabb, mert akkor minden nemzetiséget lehet gyalázni?” – vetette föl Petőcz. Ellenpéldaként a magyar bíróság 2010-es döntését idézte föl, amikoris a Magyar Gárdát nem egy konkrét eset vagy kijelentés miatt, hanem az egész körülményrendszer, összefüggések és a szervezet egész nyilvános fellépése alapján tiltották be. Petőcz szerint a legnagyobb hiba az, hogy a szlovák bírói fórumok éppen ezt, a tényleges szándékot nem vizsgálták, hanem megelégedtek „bizarr nyelvtani elemzésekkel”.
Petőcz Kálmán a Kossuth Rádiónak elmondta, ezek után azt várná, hogy érdemi vita induljon az ügyben úgy a kormány emberi jogi tanácsa, mint a parlament illetékes bizottsága és albizottságai részéről. Kritizálta a Szlovák Emberjogi Központot, amely – amint Petőcz fogalmazott – „húsz éve már viszi a költségvetésből az évi több százszezer eurót”, ennek ellenére meg sem szólalt. „Ha a bíróság egy rossz döntést hoz, azt igenis lehet és kell is bírálni. Például az ombudsman asszonynak mindenképpen” – mondta Petőcz a rádióban.
Végül utalt a megbékélés és együttműködés érdekében kifejtett tevékenységéért díjazott szlovák újságíró, Stefan Hríb legutóbbi vezércikkére, melyben Hríb a probléma gyökerét az emberek félelmében látja. Azok, akiknek meg kéne szólalni, félnek megszólalni, mert attól tartanak, hogy elesnek állami támogatásoktól, juttatásoktól és megbélyegzik őket. „Az a legrosszabb, hogy ez tényleg így is van” – zárta a beszélgetést Petőcz Kálmán.
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39564″}
