A Somorjai Városmisszió programsorozat keretében Kudlik Júlia bemondónő és Szvorák Katalin énekművész lépett fel a somorjai kultúrházban. A közös zenés műsoruk címe: A szeretet kommunikációja.
A két vendéget Fóthy Zoltán plébános köszöntötte és mutatta be a közönségnek a május 22-i fellépésükön.
Szvorák Katalin Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész.
Felvidéken, Losoncon született, gyermekéveit az Ipoly-menti Pincen töltötte, iskoláit Füleken végezte. Az ELTE magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. Első díjat kapott a Röpülj páva 1981 évi versenyen. A szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanára és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vendégtanára, több nyelven énekel. Harminckét év alatt több mint háromezer koncertet adott három kontinens 33 országában.
Szvorák Katalin a somorjai est során gazdag repertoárjából mutatott be színes csokrot, bevezetve és lezárva egy-egy témakört, népdalénekeket, vallásos és hazafias énekeket egyaránt.
Kudlik Júlia bemondónő, műsorvezető, ismert televíziós személyiség, a Magyar Televízió Örökös Tagja, 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.
Kudlik Júlia a szeretet kommunikációjáról beszélt a találkozón, egy olyan világban, amelyben – szavai szerint – „nem szeretik a szeretetet”.
A legnagyobb gond, hogy nem értjük meg egymást – folytatta -, a szomszéd a szomszédját, a főnök a beosztottját, sőt a népek egymást sem értik, még ha egy nyelven beszélnek is, hogyan várhatnánk akkor el, hogy a különböző népek megértsék egymást. Alapvető baj, hogy nem ismerjük a természetet, s már egy olyan evolúciós spirálban élünk, amelyben szinte mindenki lefelé néz. Pedig életbevágó, hogy fölfelé nézzünk!
Arról is szólt, hogy ha fölfelé néznénk, akkor jól látnánk például a V-alakban szálló vadludakat, akik együtt, a természet törvényeit kihasználva sokkal könnyebben teszik meg a hosszú utat, s egymást segítve gyorsabban elérik céljukat. Miért nem ismerik fel ezt az emberek, kérdezte.
„Hiszek benne, hogy mindenki egy előre meghatározott céllal és feladattal érkezik a bolygóra. Olyan talentumokkal, melyek képessé teszik arra, hogy tanuljon és olyan emberré váljon, amilyen lenni szeretne. Ehhez kapunk két ajándékot is: a választás lehetőségét és a döntés szabadságát. Persze, hogy ezekkel élni tudjunk, sokat kell tanulni. Nem csak lexikális tudásra teszünk szert, hanem erkölcsöt, szeretetet tanulunk, jó esetben családban növünk fel. Példákat látunk, ismerőseink, rokonaink vannak, akik formálnak bennünket. Mindenkinek a saját felelőssége, merre indul el. Amikor viszont a földi zarándokút során felismerjük, hogy tulajdonképpen mi a valódi dolgunk, akkor kiválasztottak leszünk. Ehhez nem kellenek díjak, erre mindenki képes lehet a saját környezetében.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39623″}
