A kis vízi erőművek kérdése legintenzívebben a Garamot érinti, de téma a Kis-Dunán is. A Garamon levő erőművekről a Global Water Partnership nemzetközi szervezet szlovákiai társszervezete tartott Zólyomban szakmai konferenciát.
A konferencián Miklós László volt környezetvédelmi miniszter, az MKP környezetvédelmi alelnöke előadást tartott a vízgyűjtők integrált menedzsmentjéről. A Kis-Duna mentén a Jóka és Illésháza határában tervezet erőműk borzolják a helyi lakosság kedélyeit.
A szakember elmondta, hogy a kis vízi erőművek építését jelenleg „A Szlovák Köztársaság folyamai hidroenergetikai potenciálja kihasználásának koncepciója“ elnevezésű dokumentum szerint történik (ezt 2011. március 9-én az akkori környezetvédelmi miniszter, Nagy József beterjesztése alapján még a Radičová-kormány fogadata el). A kormányhatározat ezt irányító, kötelező érvényű alapdokumentumként jelöli meg, 2030-ig terjedően. A kormányhatározat ezen kívül követeli, hogy az érintett szervek és szervezetek betartsák a koncepcióhoz csatolt minisztérium irányelveket is.
Az elfogadott koncepció szerint a Kis-Dunán 5 vízi erőmű építésére alkalmas profilt nyilvánítottak stratégiailag jelentősnek és műszakilag kihasználhatónak. Ezek közé tartozik a 31,5 folyamkilométernél megjelölt illésházi, valamint a 42,9 folyamkilométernél megjelölt jókai profil is. Az említett minisztérium által kidolgozott irányelv szerint épen ezen a listán szereplő „stratégiailag jelentős helyeken kell az erőművek építését preferálni, ahol ezek globális össztársadalmi és környezeti hozadéka elsőbbséget élvez a szűk, helyi hatású kritériumokkal szemben”.
Tehát mielőtt elkezdjük a potenciális beruházók elítélését vagy magasztalását, tudatosítani kell, hogy e kezdeményezéseket a két éve legálisan elfogadott kormánydokumentumok támogatják. Ezzel kapcsolatban a megfelelő alapvető kérdések a következők: Ki a felelős azért, hogy az érintett községek vezetői és lakosai nem tudtak erről a dokumentumról és a tervekről, hiszen a környezeti hatástanulmány elkészítésének a folyamata, ugyanúgy a tervezési folyamat törvényekből adódóan megköveteli a tájékoztatást? Értesítette a minisztérium ezeket a községeket? Ha igen, milyen módon reagáltak a községek a kihívásra? Milyen módon értékelte a környezeti hatástanulmány záródokumentuma a médiákban most megjelenő veszélyeket?
Miklós László elmondta, hogy az MKP természetesen, támogatja, hogy az önkormányzatokat és a lakosságot teljes mértékben és szakmailag objektíven tájékoztassák az ilyen jellegű beruházások előkészítéséről, hatásairól, előnyeiről és hátrányairól. Azon kívül aláhúzzuk, hogy jelenleg az önkormányzatok kezében még mindig erős eszköz van – az ún. területi döntés, amellyel hatásosan tudja szabályozni a község területén tervezett beruházásokat. Reméljük, ezt az eszközt nem veszi ki a kezéből az éppen e napokban vitatott, a kisajátításokról és a területi döntésekről szóló törvénymódosítás sem.
Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”40187″}
