Európa profanizálódott és szekularizálódott – szögezte le Tőkés László előadásában, melyet a Kassán megrendezett Európa, keresztyénség és a magyar reformátusság múltja, jelene és jövője címmel rendezett meg a Magyar Református Lelkészegyesületek Szövetsége július végén, augusztus elején. – Ezért az egyház zászlóshajóját bombázzák, de Krisztust nem lehet elsüllyeszteni. Az EP-ben az értékeket kívánják semmissé tenni. Tizedmagával harcol a kereszténységért, a kisebbségek jövőjéért, a kicsiny nemzetek megmaradásáért, de abból nem fakad olaj. Nyolcvan év után kialakult a határokon átívelő egység. Egyes erők ezt szeretnék kisajátítani. De ennek szabadalmát nem adták el. Ellenszélben kell haladnunk – mondta. -Elfogyott a levegő. Európa feladta illatait és múltját. Az elsüllyedt Atlantiszhoz kezd hasonlítani. A Magyar Atlantisz világát Bocskai, Rákóczi, Thököly jelenti. Ők harangoznak a mélyben. Milyen is az európai tájkép Márai suhanó vonatából? „S itt még nem is kezdődött a francia föld, csak Belgium”. Tavaly ott betiltották a karácsonyfát, nehogy a mozlimok megsértődjenek!
A Európai Kulturális Fővárosok rendszere csak parádéztatás a világ előtt. Ezért sem ment el Nagyszebenbe, amikor ez a város szerezte meg ezt a címet. Ott kirakatökumenizmust prezentáltak. Kassa – Pécs – Nagyszeben. Keserű körutazás. A szoclib kozmopolita globalizmus áfiuma ellen kell föllépni. Kassa hivatalos dokumentumaiban Szapolyairól, Bocskairól, Bethlenről mint a város megszállóiról esik szó. Márainak van szobra, de a maga helyén prezentálják hiánypótló szerepét?
A milánói ediktum 313-ban biztosította a szabad vallásgyakorlatot. E jegyben győzni fogsz! – utalt a keresztre Nagy Konstantin álma. Ez Európa alapja, oka és öröksége. Most a kontinens pogány eredetmítoszát hirdetik. A gonosz erők a vad bika képében, nemi erőszak után újra elrabolják Európát. Ez az egyik út. A másik: Krisztus király útján haladni. Ez volt a dilemma Nagy Konstantin idejében és ma újra az. A jelszó, szerezzük vissza Európát, Milton elveszett paradicsomát. Európa Krisztus felségterülete! Benedek pápa is új evangelizációs programot hirdet. Pál apostolt Troászban álmában egy macedón férfi kérte, menjen hozzájuk és segítsen. Most kontinensünknek van szüksége segítségre, mert Európa istenasszonyának szobra előtt pénzzel akarják megváltani az elpogányosodott Európát. Hivatás, érték vagy vásár az Európai Unió? Márai írja: „Mert volt valami Európában…, amit, talán naivan, így neveztek: «hivatástudat…» (…) Okos öreg politikusok már beszéltek arról, hogy gazdasági közösséget kell teremteni Európában, a nacionalista érdekek ellen és fölött – de egy gazdaságilag egyesült Európa, amelynek nincs hivatástudata, nem lehet világerő, mint volt évszázadokon át, amikor hitt magában és hivatásában.” 2007-ben ezzel a hivatástudattal érkezett Tőkés a parlamentbe, a négy K-val: kereszténység, kultúra, kisebbség és kommunizmus elleni harc. Különböző bizottságok munkájában vett részt és komoly harcokat kellett vívnia, hogy részeredményeket érjen el. Törekvéseivel szemben jöttek a jól megszervezett homokosok és liberálisok.
Érdekes, hogy Szlovákia minden vizsgán átcsúszik, s itt érhető tetten a kettős mérce. Európában látszatra vallásszabadság van és minden diszkriminációt tiltanak, mégis vaskos keresztényellenes szellem uralkodik. Európa a kommunista ateizmusból a vallástalan szekuralizmus világába tántorgott. Elég csak címszavakban utalni egy sor kérdésre: abortusz, negatív demográfiai mutatók, család, eutanázia (a meghalás méltósága?), azután itt a leszbikusok és transzszexuálisok, homoszexuálisok kultusza. Ez utóbbi az ortodoxok és muzulmánok ellenállásába ütközik. Ennek fényében szégyen, hogy nem vállaljuk a harcot. Már akkor jobb, ha egy bezárt templomból múzeum lesz. A mecsetek meg gombamód nőnek. A Tavares-jelentés mögött is a keresztyén értékrend elleni támadás áll. „A hajdan égbe törő Európa a földhöz ragadt.” (Orbán Viktor) Kövér László házelnök is világosan fogalmazott: „Európa egy része ma komoly bajban van, nemcsak a kereszténységet, hanem önmagát és az élet ősi törvényeit is megtagadja.”
Az EP-ben a nyílt kiállást öten sem merik vállalni, holott 40 képviselőre lenne szükség. Tartanak a vélemény-terrortól. A többség nem ért egyet azzal ami ott zajlik, de kerülni akarja a konfliktust. Erre Karinthy Barabbás c. írása világít rá teljes mélységében.
„A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. (…) Lent a kiszáradt árok fenekén találta az elsőt azok közül, akik Pilátus háza előtt kiáltozták Barabbás nevét. (…)
Megállt előtte, és így szólt:
– Itt vagyok!
Az pedig felnézett rá, és zokogni kezdett.
– Rabbi, rabbi! – zokogott.
És a mester szelíden folytatta.
– Ne sírj! Állj fel és jöjj velem! Mert visszamegyek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé és új törvényt kérek magamra és reátok, akik Barabbást választottátok, s akikkel ezt mívelte Barabbás.
(…) És így mentek tovább, és egyre több béna és sánta és nyomorult bélpoklos csatlakozott hozzájuk, akiket Barabbás tönkretett. (…)
A názáreti pedig, élén a sokaságnak, mely követte őt, a tornác elé járult és felemelvén átszegezett kezeit, szelíden szólni kezdett:
– A pászkák ünnepe nem múlt még el, Pilátus! Törvény és szokás, hogy húsvétkor egyikét az elítélteknek elbocsátod, úgy, ahogy a nép kívánja. A nép Barabbást kívánta, engem megfeszítettek – de vissza kellett térnem halottaimból, mert láttam, hogy a nép nem tudta, mit cselekszik. E sokaság mögöttem megismerte Barabbást és most új törvényt akar. Kérdezd meg őket újból, amint a törvényeinkben meg vagyon írva.
Pilátus pedig gondolkodott, aztán vállat vont, és kiállván a tornác szélére, csodálkozva nézett végig a sokaságon és szólt:
– Hát kit bocsássak el már most, Barabbást, vagy a názáretit?
És akkor ő intett nekik.
És ekkor zúgás támadt, és mint a mennydörgés, zengett fel a sokaság.
És a sokaság ezt kiáltotta: «Barabbást!»
És rémülten néztek egymásra, mert külön-külön mindegyik ezt kiáltotta: «A názáretit!»
(…)
Ó pedig bólintott fejével és csendesen felmenvén a lépcsőn, kinyújtotta kezeit a hóhér felé, hogy kötözze meg.”
A magyar kormány jelenlegi politikája hibái ellenére, jó irányba halad. Egyre többen veszik észre, hogy ki kell állni. A lengyel külügyminiszter arra kérte diplomatáit, hogy lépjenek föl a keresztyénség védelmében. India magyarországi nagykövete szerint az emberiség rossz úton jár. Ám a magyarokban még fellelhetők a spirituális gondolkodás gyökerei, és nem annyira materialisták, mint a nyugat-európaiak.
A gond, hogy nincs egy hiteles baloldal. A posztkommunisták ugyanis tovább fertőznek. Ha nem kapnának utánpótlást Magyarországról, a Tavares-jelentés sem lenne. A kozmopolitizmus és internacionalizmus egymásra talál ebben a közegben. Felejteni próbálják Robert Schumant. Az EU egyik alapítója mondta ki világosan: „Az egyesült Európa vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz.” Miről szól az EU himnusza, az Örömóda és a zászló?
Magyarország állja a sarat. Ha nem bukik bele, akkor korszakos jelentőségű tettet hajt végre. A magyarság évszázadokon át a keresztyénség bástyája volt, most is annak kell lennie.
Ebben a helyzetben Tőkés László ezt a szerepét is szószéknek tekinti. Felér az igehirdetői tevékenységgel. „Az én politikám erkölcspolitika, amit az egyháznak kell képviselnie.” Nagy diplomáciai csatatéren kell helytállni. De a hívők optimisták. Kérdés, vállaljuk-e a troászi missziót? A tíz legvallásosabb ország közül Macedónia az 5., Románia a 6. helyen áll. Ezek ortodox országok. Van mit javítanunk ezen a statisztikán! Illyés Gyula verse is bátorít bennünket: „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen/ magyarság, ha nincs – Kálvin?/ Nem hiszem.” Ravasz László püspök „harmadikutas” istenes politikája a megoldás. Nyugat és Kelet között egy út van. Fölfelé!
Jézus Krisztis sohasem ígért kényelmes életmódot. Eredményt nem mi fogunk elérni, hanem ő. Előbb vagy utóbb.
Az EP-választásokat a legtöbb országban nem tartják annyira fontosnak és ezért a jól szervezett csoportok be tudják juttatni saját embereiket. Rossz a választási rendszer, nem tükrözi a közvélemény rétegeződését. Extrém fickók így százával jutnak be, a többiek meg opportunisták. Nem mernek védelmükbe venni a görögországi trákokat és macedónokat, mert akkor magukra haragítják Görögországot, Spanyolországot, egész Dél-Európát és a hagyományos kisebbségellenes Franciaországot. Ha a választók jobban odafigyelnének, hogy azt a 800 embert vajon azért fizetik-e, hogy ilyen állásfoglalásokat, törvényeket hozzanak? Megélhetési politikusok ülnek az EP-ben. Lassan a közvélemény ráébred, ezek mit is művelnek és meggátolják, hogy akár egy ilyen személy is bejusson.
Vissza kell rabolnunk Európát. Reménység éltet minket. Akkor van jövője Európának!
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41014″}