A szentpéteri református gyülekezet, az MKP és a Csemadok helyi szervezete, valamint a Kossányi József Alapiskola és Óvoda közös szervezésében a református templomban került sor a az 1956-os forradalom kitörésének 57. évfordulója alkalmából megtartott megemlékezésre.
Gyarmati Tihamér, az MKP helyi szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselőt, akit az 1956-os forradalmat követő megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek.
Az ünnepi istentiszteletet Palcsó Attila hetényi lelkipásztor tartotta. Igehirdetésében hangsúlyozta Isten emlékezni tanítja az ő népét. Azért, hogy jól emlékezzen, s ne csak az emberekre emlékezzen, hanem minden emberi esemény mögött Isten hatalmas tetteire. Mert ha csak önmagára emlékezik, az még nem elég, attól még bizony elveszhet a nép. Ha egy nép úgy tud emlékezni a múltra, hogy Istenre is emlékezik, akkor ennek a népnek van jövője is. „Kié ma 1956? Kié ma gyönyörűséges szabadságharcunk öröksége? Azoké, akik nem elégedtek meg a hazugságokkal, s ezért elindultak, hogy megkeressék és felfedezzék az igazságot és a szabadságot. Azoké, akik fontosnak tartják a szabadságot, és hisznek abban, hogy közösen tudunk egy jobb és igazságosabb világot teremteni a hétköznapjainkban. 1956 mindenkié, aki hisz a demokráciában, hisz a népfelség elvében, mindenkié, aki hisz a közösség erejében és igazságában, s ezért megvet mindenféle zsarnokságot, mindenféle önkényt” – fogalmazott.
A fideszes országgyűlési képviselő, Wittner Mária szerint 1956 forradalma nem ért véget, folytatódik tovább, „csak ma nem fegyverekkel vívjuk, hanem szívvel-lélekkel, emberséggel”.
Hangsúlyozta: ma Magyarországon szabadságharc folyik, és ezt csak a szeretet ereje nyerheti meg. Át kell lépni azon a gyűlölethullámon, ami következni fog, „de meg kell nyerni a választást, mert nem engedhetjük meg, hogy újra belefogjanak abba a mély rombolásba”, amelyet nyolc éven keresztül csináltak – fogalmazott a politikus.
Wittner Mária kiemelte: ugyan emlékezünk az 1956-os forradalomra, de „visszajönnek, letagadják, rombolnak”, leteszik az esküt, hogy a magyar nép érdekében irányítják és kormányozzák az országot, miközben kifosztják az embereket, elveszik az életteret az embertől. Pedig 1956-ban nem jobbítani akarták a szocializmust – mutatott rá.
A baloldali értékrendről azt mondta, ha ez azt jelenti, hogy kifosztják az országot, akkor helyénvaló ilyen értékrendről beszélni, mert ezt csinálják, de ha „szociális érzékenységre hivatkoznak, akkor fogják be a szájukat”. A politikus szerint annak idején a népi demokráciának nem kellett a tudás és a szeretet. Márpedig, aki ennyire irtózik a szeretettől, az csak a sátán lehet – vélekedett. Hozzátette: ma Magyarországon a legnagyobb és végső harc folyik a sátán és Isten angyalai között.
Wittner Mária kifejtette: a lyukas zászló szimbolizálja a forradalmat. Nagy az értéke, hiszen bár azért lyukas, mert a Rákosi-címert kivágták, a lyuk lehet Krisztus sebe, golyó ütötte seb is, mert annyian meghaltak a történtek miatt – mondta. Úgy fogalmazott: ő a lyukas zászlón Jézus töviskoszorús fejét látja. A forradalmat leverték, a „halálgyár működött” válogatás nélkül, a nép nevében – emlékeztetett. Mint mondta, most együtt emlékezünk azokra, akik még mindig arccal lefelé fekszenek a sírban. Fontos, hogy odafigyeljünk egymásra, hiszen így válhatunk közösségi emberekké és nem leszünk önzőek. Az igazság a halottnak is kijár, és ha a halott nem tud harcolni érte, akkor itt vagyunk mi, az élők, a magyarok, mert ez a mi történelmünk, és ezt nekünk kell letakarítani a mocsoktól.1956 forradalma folytatódik tovább. A fideszes képviselő szerint azt „ma nem fegyverekkel vívjuk, hanem szívvel-lélekkel, emberséggel”. Ma Magyarországon szabadságharc folyik, és ezt csak a szeretet ereje nyerheti meg. Át kell lépni azon a gyűlölethullámon, ami következni fog, „de meg kell nyerni választást, mert nem engedhetjük meg, hogy újra belefogjanak abba a mély rombolásba”, amit 8 éven át csináltak. A vörös csillag lehullt, de az embertelenség még maradt ebben a világban. Legyünk együtt azon, hogy emberibb, élhetőbb világot építsünk, úgy mint 56-ban szerettük volna – fogalmazott Wittner Mária.
Az ünnepi istentisztelet és az országgyűlési képviselő beszédét a helyi Református Gyülekezet kórusának fellépése, majd a templom előtt a kommunizmus áldozatainak emlékére felállított kopjafa megkoszorúsa követte.A megemlékezés a Himnusz eléneklésével ért véget.
Az eseményről készült képek megtekinthetők képgalériánkban.
Miriák Ferenc/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42277,42204,42173,42124,36231,36209,36208,36161″}
