Tavaly jól szerepelt a megyei választásokon a Magyar Közösség Pártja. A magyar érdekvédelmi szervezet a közvéleménykutatások szerint már most visszajuthatna a pozsonyi törvényhozásba, de ez még odébb van. Idén egyelőre más választásokat tartanak. Államfőit, amelyre „benevezett” az MKP színeiben Bárdos Gyula, s akinek személyében első ízben indul magyar jelölt Szlovákia elnöki tisztségéért. Az MKP számára óriási a tétje az európai parlamenti választásnak is, mert meg kellene őriznie jelenlegi két mandátumát Brüsszelben. Berényi Józsefet, az MKP elnökét Haják Szabó Mária, a Kossuth rádió pozsonyi tudósítója kérte évértékelő nyilatkozatra.
2013 tele a kétnyelvűségért folytatott harc, a táblaállítások időszaka volt. Akkor Berényi József úgy fogalmazott, hogy ne csak táblát, hanem fontossági sorrendet is állítsunk.
Ezekből a kis megmaradási küzdelmekből áll össze a kép, de nyilván nem csak arról van szó, hogy vasúti tábláink legyenek, ne csak az üzletekben legyen kétnyelvűség, hanem találjuk meg az eszköztárát annak, hogy az asszimiláció legalább lassuljon és idővel megforduljon. Ez összetett, bonyolult folyamat, amelyhez hozzájárulnak a nyelvhasználati kérdések, de hozzájárulnak az intézmények fenntartásának a lehetőségei, hozzájárul a jogi környezet, a pénzügyi támogatás és bizony, azt láttuk, hogy 2013-ban Szlovákiában ezek a lehetőségek inkább szűkülnek, mint bővülnek.
2013 tavasza az év legnagyobb eseményének jegyében zajlott. Megyei választások voltak. Tavasszal kezdődtek a tárgyalások a koalícióról, de végül sehol nem születtek magyar-magyar koalíciók.
Volt egy jó döntésünk érzésem szerint, ami azt mondta ki: 50 százalék feletti magyarsági aránynál nem kell az egyes járási szinteken minden áron együttműködésre törekedni, 50 százalék alatti magyarságaránynál pedig jó lenne megegyezni. Sajnos, ezt a kérésünket a Most-Híd nem hallgatta meg és így a besztercebányai és a pozsonyi kerületet leszámítva nem alakult ki együttműködés a megyei választások során. Ennek látjuk a kárát, hiszen Léván akkor nem két magyar került volna be a testületbe, hanem jóval több, de ez még így is siker, mert eddig kettő sem volt. Érsekújvár körzetében is másképp alakulhatott volna, mert ott egyetlen magyar képviselőt sem sikerült bejuttatnunk. Sajnálom, hogy a felhívásunkat elutasította a Most-Híd és nem sikerült egyességet kötnünk. Ránk nézve ugyanakkor, a megyei választások jól sikerültek.
Nyáron a Magyar Közösség Pártjának támogatásával megvalósult az I. Martosi Szabadegyetem, amely nemzetstratégiáról, autonómiáról és arról szólt, hogyan lehet magyarnak lenni Felvidéken.
Ebben a táborban voltak jobboldali, konzervatív gondolkodásúak, de voltak liberális gondolkodásúak is, akik előadásokat tartottak és persze kritikus vélemények is elhangzottak, az MKP munkájával kapcsolatban is, de ez így van rendjén. Természetesen ki-ki másképpen látja a prioritásokat s ebből van, amit el tudunk fogadni és van, amit nem. De arra is jó egy nyári egyetem, hogy látjuk a visszajelzéseket és tudunk válaszolni, ha nem úgy gondoljuk. Az ilyen jellegű párbeszédeknek köszönhető, hogy a Magyar Közösség Pártját elfogadják továbbra is és az, hogy a választások során jó eredményt tudunk elérni.
Martos után egyenesbe fordult a kampány, a figyelem középpontjában a megyei képviselőválasztás állt. Gondolom, már Martoson is többen megkérdezték, jó-e hogy indul az elnöki posztért Nagyszombat megyében.
Ezt is megkérdezték, meg Martos előtt azt is, hogy kell-e még egy nyári tábor, amikor ilyen nagy a kínálat. Az az igazság, hogy mind Martos, mind az én jelölésem azt mutatta, hogy bele kell vágni az önálló arculatépítésbe. Ha az ember dolgozik, átgondolja, hogy mit kínál a választóknak és ezt megpróbálja a lehető legtöbb formában eljuttatni az emberekhez, akkor ezt viszonozzák a választók.
A megyei választások nagyon jól sikerültek a Magyar Közösség Pártja szempontjából. Két számot mondok: a párt a választási ciklust 36 képviselővel fejezte be az öt déli megyében és 38-cal kezdi ezt az új választási ciklust. Eddig 3 megyei alelnöke volt, most pedig megvan az esély arra, hogy 4 lesz.
A pártok sorrendjében, ami a képviselők számát illeti, a harmadik helyen állunk. Csak a kormánypárti Smer és a Kereszténydemokrata Mozgalom előz meg bennünket. A számok azt mutatják, hogy a függetlenekkel együtt, akik már most jelezték, hogy belépnek a frakciónkba, akár a 40 számot is elérjük. Ennyivel kezdtük négy évvel ezelőtt, 36-tal fejeztük be, mert elhalálozás és kilépés is történt, ami azért nagyon fontos, mert a megyei testületeknek egyre nagyobb szerepük lesz az európai uniós támogatások megítélésében és itt a megyei képviseletünkön keresztül igenis segíthetünk majd a leszakadó régióknak, az iskoláknak, az önkormányzatoknak és a vállalkozóknak.
Az évvége legnagyobb eseménye, hogy a Magyar Közösség Pártja bejelentette: köztársasági elnökjelöltet állít Bárdos Gyula személyében. Voltak olyan találgatások, hogy esetleg Bauer Editet indítják, de fölmerült az ön neve is. Miért Bárdos Gyula mellett döntöttek?
Ezzel is igazoljuk, hogy nem vagyunk egyszemélyes párt. Azt szerettük volna, hogy ha kicsit kilépünk ebből a pártkeretből. Bárdos Gyula a Csemadok elnöke is egyben, a civil életben is aktív. Nem megosztó, hanem integráló személyiség. Nemcsak az MKP-szavazatokra számítunk, hanem minden magyar szavazóra. A jelen helyzetben ezért is az ő személyében láttuk a legnagyobb garanciát. Nagyon sok jobboldali jelölt van, aminek köszönhetően most is megtörténhet az a kisebb csoda, hogy bejuthat akár a második körbe is. Nagyon komoly fokmérője lenne a szlovákiai demokráciának, hogy hova is raknak bennünket a demokratikusabban gondolkodó szlovákok ebben az országban.
Kossuth rádió, Határok nélkül/Felvidék.ma
