Beiratkozási statisztikákról és kampányokról, valamint azok hatásfokáról volt szó január 16-án azon a vitaesten, melyet Somorjai Kaszinó néven a szervezők azzal a szándékkal indítottak el, hogy megteremtsék az építő eszmecsere és kellemes társalgás lehetőségét a felvidéki városban.
A havonta jelentkező vitaesten szakértő vendégek bevonásával aktuális vagy általános érdeklődésre számot adó témák kerülnek terítékre. A rendezvény első alkalommal különösen aktuális kérdéskört járt körül: az alapiskolai beiratkozás témáját. Mit mutatnak a statisztikák? Mi alapján döntenek a szülők? Mi a pedagógusok szerepe és felelőssége? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattunk választ.
Fibi Sándor nyugdíjas pedagógus, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin MTNY alapiskola korábbi igazgatója szerint a legjobb „beiratkozási kampány” az iskolában végzett oktatói-nevelői munka színvonala és hatékonysága. Úgy véli: a szülők természetes igénye, hogy gyermekeiket a legjobb iskolába írassák, ezért „annak az iskolának, amely huzamosan – több évtizedig – kiváló teljesítményt nyújt, ahol egyéniségek tanítanak, ahol kiváló tantestület dolgozik, nincs szüksége beiratkozási kampányra.”
Nem a meggyőzés, hanem a tanácsadás a pszichológus feladata, hiszen a felelősség a szülőé – vallja Strédl Terézia pszichológus. Tanácsot adni, alternatívát nyújtani azonban szükséges, hiszen sok magyar szülő nincs tudatában a következményekkel, mikor gyermekét szlovák iskolába íratja – hangsúlyozta a pszichológus. Strédl szerint el kell magyarázni a szülőnek, hogy az idegen nyelven beszélő környezet komoly és tartós szorongást válthat ki a gyermekben. Véleménye szerint az egyes döntéseket családi problémák is befolyásolhatják: többek között a szlovákiai magyar családok magas válási aránya, amely meghaladja az országos átlagot.
Gyurgyík László számos olyan példáról tud – számolt be erről a Somorjai kaszinó vitaestjén –, amikor a szlovák iskolába beíratott gyerek egy idő után már otthon sem szívesen szólal meg magyarul és így a szüleivel való kommunikáció során is a szlovák nyelvet kezdi használni. „Nem ezt akartuk, de ez lett belőle”, mondják sok esetben ilyenkor a szülők – fogalmazott a szociológus, aki részletesen is szólt egyes demográfiai és iskolai statisztikák adatairól. Az iskolaválasztás egyik meghatározó mozzanata – mutatott rá a szakember – a lakosság átlagéletkora. Gyurgyík kifejtette: Szlovákiában évről-évre nő az átlagéletkor, ami az elöregedés jeleit mutatja. Kiemelte: ez a tendencia a magyar lakosság körében még inkább tetten érhető. „Az elöregedés tünete, hogy a gyermekkorúak aránya meredeken csökken az ország össznépességén belül. 1920-hoz képest több mint kétszer kevesebb a gyermekek aránya, de a magyarok esetében ez a mutató még magasabb. A magyar lakosság körében már a kilencvenes években bekövetkezett az, hogy több időskorú élt az országban, mint gyermekkorú. A gyermekszám csökkenése tehát egy általános demográfiai trend, amely jelentősen befolyásolja a beiratkozási statisztikákat – magyarázta Gyurgyík.
A vitaesten szó esett a szlovákiai iskolarendszer átalakítására tett kísérletekről, a kisiskolák bezárásáról. „Álljunk ki az iskoláink mellett” – jelentette ki ezzel kapcsolatban Fibi Sándor, hozzátéve: ha pedagógus, önkormányzat és szülő összefog, elképzelhetetlen, hogy tömegesen be lehessen zárni azt a több mint száz magyar iskolát, melyek nem tudják teljesíteni az oktatási tárca által előírt tanulói létszámot.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43632″}
