Az ifi szervezet nemrégen újjáalakult párkányi alapszervezete a nánai Limes Anavum Regionális Honismereti Társasággal karöltve tartotta megemlékező ünnepségét a párkány Sobieski János szobornál.
Polak, Węgier, dwa bratank… A lengyel és a magyar nép barátsága közel egy évezredre tekint vissza. A két nép közti barátságnak emléknapja is van, méghozzá március 23-a. Ennek okán Lengyelország és Magyarország szerte sorozatos megemlékezések, ünneplések zajlottak.
Ennek a nemes tradíciónak a Felvidéken is szép hagyományai vannak. Több szervezet is megemlékezést tartott, többek közt a Via Nova ICS is, aki sosem titkolta, hogy ilyen szellemiségben tevékenykedik a felvidéki fiatalságért.
Az ifi szervezet nemrégen újjáalakult párkányi alapszervezete a nánai Limes Anavum Regionális Honismereti Társasággal karöltve tartotta megemlékező ünnepségét. Köszöntőt Gubík László, a szervezet elnöke, Sokolowski Márk, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) képviselője és Ladó Balázs, a Fidelitas Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője mondtak.
Mindhárman mondandójukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a két nép közti különleges viszony 1000 év esztendővel sem tudott megváltozni, amire most a 21. században mindkét népnek különleges szüksége van, ezért kiemelten fontos, hogy a szoros kapcsolat továbbra i élő láncként szolgáljon. Igaz, hogy ma Európában nemzetek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, de ez a gazdasági kohézió következtében létrejött közeledések össze nem hasonlíthatóak azzal az elkötelezettséggel, amit a magyar és a lengyel nép viseltet egymás iránt.
Sokolowski Márk ecsetelte azt a különleges megmagyarázhatatlan szimpátiát, hogy magyarok és lengyelek élhetnek bárhol is a Földön, elsőként találják meg egymást. Ladó Balázs arról beszélt, hogy nekik, fiataloknak a kötelessége, hogy ezt a hagyományt tovább örökítsék a jövő generációk számára, hiszen ezért felelősséggel tartoznak Nagy Lajosnak, Báthory Istvánnak, Rákóczi Ferencnek, Bem Józsefnek vagy éppen Esterházy Jánosnak.
„Az ok, amiért e két nemzet mindig egymásra talál a bajban, az kettejük szabadságszeretetében, a kereszténység megtartó erejében, illetve a keletről és nyugatról oly sokszor érkező veszéllyel szembeni ellenállásban és élni akarásban rejlik. Megnyugtató dolog tudni, hogy ha a helyzet úgy kívánja, mindmáig számíthatunk egymásra. Ez pedig akkora érték, ami száz meg száz államközi szerződésénél is többet ér” – hangsúlyozta Gubík László is.
Az ünnepség záróakkordjaként megkoszorúzták a Limes Anavum által emelt impozáns Sobieski János szobrot, melynek történetét maga a társulat elnöknője, Dániel Erzsébet mondta el az összegyűlt megemlékezőknek.
Csonka Ákos, Limes Anavum, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”8351,41642,29259,16473,15358″}
