A termőföld építkezési területté való átminősítéséért bizonyos feltételek mellett a jövőben már nem kell fizetni. A kormány szerdán módosította idevonatkozó rendeletét, így a családi ház építése a települések külterületein sem jár plusz kiadásokkal, mintegy 5 ezer euró takarítható meg. Mindeközben a termőföld minőségét sem veszik figyelembe.
Az egyszintes, legfeljebb 250 négyzetméteres, vagy a kétszintes, 150 négyzetméteres házak építése kikerül a termőföldből átminősített ingatlanok után járó fizetési kötelezettség alól, döntött a kabinet az agrártárca javaslatára. Eddig ez az előjog a közhasznú építkezések, útépítések, árvíz- és honvédelmi célokat szolgáló építkezéseket illette meg. Július 15-étől változik a helyzet. „Kompromisszumos megoldást kerestünk, hogy egyrészt meg tudjuk védeni a termőföldet, másrészt, hogy ne lehetetlenítsük el az egyéni építkezéseket” – jelentette ki a kormányülést követően Ľubomír Jahnátek földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Felhívta azonban a figyelmet, hogy ha az említettnél nagyobb kiterjedésű építkezésről lenne szó, az egész terület átminősítéséért fizetni kell. A miniszter szerint azért is szükséges a rendelet módosítása, mert például előfordul, hogy a községek belterületein, ahol esetleg szőlő van és úgy is van nyilvántartva, de a szülők a gyermeküknek tartogatják házépítés céljából, az átminősítést kérvényezni kell, s az illetéket érte befizetni.
Simon Zsolt (Most – Híd) volt tárcavezető úgy látja, míg az egyik oldalon a kormány törvényeket fogad el a földeladások fékezése, a termőföld megmaradása érdekében, addig jó néhány kivételt is tesz a törvény megkerülésére.
Jahnátek elismeri, a módosítás az állam számára előnytelen, mintegy 2 millió euró kieséssel jár, amelyet a polgárok a termőföld átminősítéséért fizettek volna. A kiesést a gazdaság bővülése, a fogyasztás növekedése révén az áfából valószínűleg befolyó magasabb bevételekből fedezik.
BA, Felvidék.ma
