Fontos és jó döntésnek bizonyult a visegrádi együttműködés létrehozása – mondták az együttműködésben részt vevő négy közép-európai ország korábbi vezetői az Antall József Nyári Egyetem nyitónapján, hétfőn, július 7-én rendezett kerekasztal-beszélgetésen Budapesten.
Lényeges jelzés volt, hogy ez a négy ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – képes volt együttműködni, ezzel bebizonyították az uniós csatlakozás előtt, hogy alkalmasak a szélesebb európai együttműködésre is – mutatott rá Jan Krzysztof Bielecki volt lengyel kormányfő a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezett pódiumbeszélgetésen.
A rendezvényen részt vett Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter és Mikuláš Dzurinda egykori szlovák miniszterelnök is.
Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter, jelenlegi norvégiai nagykövet, a beszélgetés moderátora volt. Kiemelte, hogy szorosabb a kötelék a visegrádi országok fiai-lányai között, mint egy magyar és bármely nyugati vagy egy lengyel és bármely nyugati ország lakosa között, mert például a kultúrában sok a közös bennük.
Jan Krzysztof Bielecki volt lengyel kormányfő szerint a demokratikus, piaci alapon nyugvó „kis családot” hoztak létre a magyarok, a lengyelek, a csehek és a szlovákok, ezzel bizonyították, hogy képesek együtt élni a nagy európai családban is. A kezdetben, Csehszlovákia 1993-as kettéválásáig három országgal működő együttműködés célja megalakulásától fogva az volt, hogy a részt vevő közép-európai országok együtt közeledjenek Európához, nem merült fel, hogy a regionális integráció helyettesíthetné a majdani európai uniós csatlakozást – idézte föl a lengyel közgazdász.
Mikuláš Dzurinda kiemelte: nagyon jó döntés volt létrehozni a V4-et. Az országcsoport a mai napig hiteles, respektálják. Az európai vezetők mindig elfogadják a meghívást a V4-ekkel tartandó találkozókra. A közép-európai együttműködés emellett jó példa lehet a keleti partnerségben részt vevő hat ország – Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország – és a nyugat-balkáni régió számára – mondta a volt szlovák kormányfő.
Karel Schwarzenberg korábbi cseh külügyminiszter többi között arra mutatott rá: el kell fogadni, hogy a V4-ek – Lengyelország kivételével – kis országok, amelyek külön-külön nem érdekesek, csak együtt tudják megjeleníteni magukat a nemzetközi színtéren. A V4-együttműködés ezért is különösen fontos nekik. Karel Schwarzenberg példaként említette a tudományt. Kifejtette: egyik közép-európai ország sem elég erős ahhoz, hogy egyetemei fölvegyék a versenyt a kínai, indiai, amerikai egyetemekkel. Közös kiválóságközpontokat kell létrehozni – mondta. A volt cseh külügyminiszter is kiemelte, hogy a V4-re különleges szerep hárul: segíteniük kell a keleti partnerség országait, és képviselniük kell őket a nyugati integrációs szervezetekben. Karel Schwarzenberg megjegyezte, a négy közép-európai ország regionális integrációja különleges abból a szempontból, hogy nem hozott létre átláthatatlan, bürokratikus struktúrát.
A kerekasztal-beszélgetés mind a négy résztvevője egyetértett abban: nincs szükség arra, hogy új országokat vonjanak be a visegrádi együttműködésbe.
Jeszenszky Géza kérdésére, hogy 25 év múlva hogyan néz majd ki az európai integráció és benne a visegrádi együttműködés, Mikuláš Dzurinda azt felelte: talán nem lesz 28 külön nagykövetség Pristinában vagy Podgoricában. Karel Schwarzenberg azt mondta, nem lesz Európai Egyesült Államok, de talán addig tovább közelednek e felé az európai országok.
Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a július 7-i rendezvény megnyitóján mondott beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a visegrádi négyeknek vezető szerepük lesz az erős Európa megteremtésében.
Az Antall József Tudásközpont idén másodszor szervezte meg az Antall József Nyári Egyetemet. A július 18-áig tartó rendezvénynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem ad helyet.
{iarelatednews articleid=”45141,40718″}
