Negyedik alkalommal szervezett öt napos napközis tábort az alistáli gyülekezet az alapiskolás korosztályúak számára. A szervezők az idén Perzsa táborba hívogatták a gyermekeket, amelynek keretében nemcsak egy volt állammal, hanem Eszter történetével is megismerkedhettek. A kézműves foglalkozások és a sok játék ezúttal sem maradt el.
A tábor minden nap fél kilenckor kezdődött. Ekkorra már mindenki megérkezett, hogy az imaházban elkezdődjön az első foglalkozás. De nem bibliai történettel indult a nap, hanem kézműveskedéssel vagy ügyeskedő foglalkozással, hogy így készüljenek fel a komolyabb részekre és minél jobban rá tudjanak majd hangolódni a történetre. Mire a táborba érkezem, már a tízórainál tartanak. Szorgos asszonykezek készítették a finom kenyereket, amelyek egy-kettőre el is tűntek a tele tálcáról. Amikor pedig már mindenki jóllakott, a gyereksereg a vezetőkkel és a segítőkkel együtt átvonult a templomba, ahol már minden elő volt készítve. Zene kísérete mellett először a már ismert énekeket ismételték át, de az eddig tanultak újabbakkal is bővültek.
Amikor pedig már eleget énekeltek, akkor közösen átismételték az előző nap tanultakat, majd újabb érdekességeket tudhattak meg a Perzsa Birodalomról. De Eszter története is tovább folytatódott. Miután kiderült, hogy Hámán meg akarja öletni a zsidókat, Mordokaj arra kérte Esztert, hogy mentse meg őket és járjon közben értük a királynál. A királyhoz viszont csak bizonyos emberek mehettek be, a többiek az életüket tették a kockára, ha hívatlanul jelentek meg. Csak akkor maradtak életben, ha a király feléjük nyújtotta az aranypálcáját. Tudta ezt Eszter is, ezért kérte Mordokajon keresztül a zsidókat, hogy imádkozzanak érte.
A szerdán ismertetett történet azzal ért véget, hogy mindenki nagy meglepetésére Eszter bement a királyhoz. A történet ismertetése közben pedig két felnőtt segítő pedig el is játszotta a hallottakat. A gyerekek pedig érdeklődéssel figyeltek, csak azt sajnálták, hogy aznap nem tudták meg: Eszter királynét megmenekül-e vagy sem és sikerrel jár-e a küldetése.
Az imádság és éneklés után az együttlét már kisebb, korosztályok szerinti csoportokban folytatódott az egyházi alapiskola épületében. A nagyobbakkal újra átbeszélték a történetet, a kisebbek pedig egy fakanalat öltöztettek fel Eszternek, Hámánnak vagy Ahasvérosnak. Aszerint, kinek melyik szereplő nyerte el a tetszését. Ragasztottak rá papírból készített fejet, hajat és anyagból varrt ruhát adtak rá. A hajat csillámmal díszítették. A kisebbeknek besegítettek a csoportvezetők, hogy egy kis sikerélményben legyen részük.
Mire ezzel végeztek, az ebéd is elkészült. Mindenki jóízűen ette a gulyáslevest, majd egy jókora adag friss pogácsa érkezett az egyik gyülekezeti tag jóvoltából.
Délután pedig könnyebb foglalkozások várták a gyermekeket. Minden nap más-más program: ékszerkészítés, sportdélután, állomásjátékok, falujárás, kincskeresés, vikingsakk, röplabda, foci, íjászkodás, bunkerépítés, beszélgetések. Amikor pedig már jól elfáradtak, átismételték a tanultakat, énekeltek és imával zárták a napot.
A tábort már negyedik éve gyülekezeti tagok szervezik, az idén Németh Lídia presbiter volt a fő szervező, aki szerint azért fontosak a napközis táborok, mert a gyermekeknek is szükséges hallani a megváltóról és arról, hogy Istennek terve van velük. Másrészt pedig úgy véli, hogy Isten rájuk, felnőttekre bízta a tanítás továbbadását. A tábort elsősorban a gyülekezet berkein belül hirdették meg, de bővítették a falu felé is. Azokat várták, akik járnak gyermek-istentiszteletre vagy az egyházi iskola tanulói, de szívesen fogadták a katolikus felekezetű vagy más iskolába járó gyermekeket is.
Az alsó korosztályt az 5-6 éveseknél húzták meg, de mivel többen elhozták a kisebb testvéreiket, így voltak tőlük még fiatalabbak is. A felső korhatár pedig a nyolcadik évfolyam volt. A Perzsa tábor címet azért találták ki, mivel Eszter történetével szerették volna a gyermekeket megismertetni, amelyik ebben a birodalomban, Ahasvérus király idejében játszódott. És a különös cím meg is hozta az eredményt, mert sokan érdeklődtek a tábor iránt.
A gyerekek pedig itt is – ahogyan más táborban is – a legjobban a sok játéknak örültek, a különleges feladatoknak és annak, hogy az osztálytársak mellett új barátokkal is megismerkedhetnek. Persze, Eszter története is tanulsággal szolgált a számukra. A legtöbben már jelezték is, jövőre ismét eljönnek.
Reformata, Felvidék.ma