A 2013/14-es tanévben a korosztály 32,04%-a gimnáziumba, 67,96%-a szakközépiskolába járt. A középiskolások 87,31%-a érettségivel végződő képzésben vett részt.
Érdemes viszont elgondolkodni azon is, hogy az egyes technológiák, főleg az információs technológia (high-technology) innovációjának gyors üteme lényegesen megnöveli a termelés produktivitását és minőségét. Ezzel összefüggésben csökken az igény az alacsonyan képzett munkaerő iránt, nehezebben lehet prognosztizálni az egyes foglalkozások kapcsán az ismeretekkel és jártasságokkal szemben támasztott igények alakulását, s mindezek következtében – a jövőbeni foglalkozás szempontjából – teljesen értelmetlenné, hatástalanná válik a nagyon szűk specializációra való felkészülés.
Tíz év alatt a napjainkban alkalmazott technológiáknak megközelítőleg 80%-a elavul, miközben ez alatt a 10 év alatt még mindig dolgozik kb. 80%-a azoknak az alkalmazottaknak, akik képesítésüket 10-40 évvel korábban szerezték. Az EU-ban évente kb. 10 millió (7%) munkahely szűnik meg, és megközelítőleg ugyanennyi új munkahelyet hoznak létre. Egy év alatt átlagosan minden hatodik alkalmazott (kb. 17%) változtat munkahelyet, és minden nyolcadik (12,5%) teljesen más munkát vállal.
Az egész életre szóló foglalkozások lényegében kihalnak. Ezért az egész életre szóló foglalkozás követelményei helyett sokkal időszerűbb az egész életre szóló foglalkoztathatóság kérdése – vagyis foglalkoztatható lesz-e az adott egyén a munkaerőpiac különböző helyzeteiben és feltételei között, ill. életének különböző fázisaiban. A szakmai képzés ezért inkább csak az általános jellegű jártasságokra irányuljon, ne a specifikus jártasságokra. A világ gazdaságilag fejlett országaiban a munkáltatók szívesebben vesznek fel olyanokat, akiknek magasabb fokú végzettségük van, jó alapokkal rendelkeznek a nyelvtanuláshoz, a matematika, a természettudományok, az informatika elsajátításához, akik értik a technológiai folyamatokat, képesek a problémákat alkotó módon, önállóan megoldani, tudnak csoportban dolgozni, eligazodnak az információrobbanás közepette, folyamatosan képezik magukat és képesek alkalmazkodni a környezetükhöz.
A világ 500 legsikeresebb szervezeténél végzett felmérés, mely a 21. században szükségesnek tartott jártasságokkal szemben támasztott követelményekre irányult, a következő eredményt hozta: csoportmunka, problémamegoldás, interperszonális jártasságok, szóbeli kommunikáció, mások meghallgatása, az egyén és karrierjének alakulása, alkotó gondolkodás, vezéregyéniség, célok meghatározása és a motiváció, szervezőképesség fejlődése (Longworth-Davies, 1996). A középiskolai szintű oktatás felosztása általános és szakképzésre tehát anakronizmussá válik, amely megosztja a társadalmat és fékezi az új technológiák és a gazdaság fejlődését. A tulajdonképpeni szakmai képzés kitolódik a tankötelezettség befejezését követő időszakra, és az élethosszig tartó tanulás részévé válik.
Ilyen megközelítés mellett megkérdőjelezhető a gimnáziumokat és szakközépiskolákat látogató tanulók arányszáma is (32,04% gimnazista és 67,96% szakközépiskolás). Talán jobb lenne a fordított arány, de az oktatásügyi tárca a szakképzést favorizálja. A tudásalapú társadalom helyett munkaalapú társadalmat hirdet!?
Albert Sándor, Felvidék.ma
Fotó: Peter Paulenka
{iarelatednews articleid=”48835,47943,47328″}
