Deák Ferencről, a kiegyezés atyjáról tényként kezelik a történészek, hogy soha nem volt házas, és utód nélkül halt meg. Ezzel szemben levéltári dokumentumokkal lehet alátámasztani, hogy a „haza bölcse” családot alapított, és fia született. A szálak többek között a csallóközi Vajkára vezetnek, ahol az esküvőt tartották. Az egykori híres politikus két leszármazottja egymástól függetlenül kutatta fel múltját, a Szabad Föld pedig összehozta őket. Erről számol be a magyarországi hetilap március 4-ei száma.
Borzák Tibor cikkéből kiderül, hogy Deák Ferenc egyik dédunokája a Németországban élő Deák Vilmos, aki édesapja időskori elbeszélései nyomán sejtette ugyan származását, de párjával, Szakos Máriával csak akkor fogtak családkutatásba, amikor egy régi okmányra bukkantak. Egy kárpótlási ügy kapcsán a család iratai közt kutatva Mária kezébe került Deák Ferenc fia, Deák István 1842. december 12-én kelt keresztlevele. „Én úgy tudtam, hogy Deák nem volt házas, de ez a dokumentum az ellenkezőjét bizonyította. És a törvényes beírás házasságra utalt. Nos, ekkor vallotta be csak Vili, hogy kinek a leszármazottja” – nyilatkozta a Szabad Földnek az asszony. Visszafelé indultak el a nyomon. Elmentek a pozsonyi levéltárba, ahol a vajkai anyakönyvben megtalálták Deák Ferentz nemes és Zsigmond Teréz 1842. február 3-i házasságkötésének bejegyzését. Öt éven keresztül plébániáról plébániára jártak, hatalmas kutatómunkát végeztek. Annak ellenére, hogy Deák rövidre sikerült házassága tele van titokzatossággal, szép lassan összeállt a kép. A polgári származású tanító feleség 26 évesen, 1843-ban hozta világra István nevű gyermeküket, majd a szülés után három hónappal nyomtalanul eltűnt, Deák pedig depresszióba zuhant. A csecsemő nevelőszülőkhöz került. Az összegyűlt dokumentumokat, bizonyítékokat Deák Vilmos és Szakos Mária könyvben foglalta össze. A dédunoka kezdetben ódzkodott az írástól, mígnem egy éjjel azt álmodta, hogy Deák Ferenc ül a karosszékében, ő pedig gyerekként odalép hozzá és azt kérdezi, megírhatja-e róla az igazságot. Vilmos összeállította a családfát, amelyből az is kiderül, hogy Deák eltitkolt fiának második házasságából öt gyermek született: a fiatalon meghalt Mária és István, valamint Gáspár, Terézia és Ágnes. És itt lép be a történetbe a budapesti Búzás Antalné, született Muszkálay Ágnes, Deák Ágnes lánya. (Egyébként Teréziának is máig élnek utódai, jegyzi meg a szerző.) „Édesanyám és mi is tisztában voltunk azzal, hogy milyen híres családból származunk, de különösebben sosem foglalkoztunk vele” – nyilatkozta Ágnes. „Talán némi félelem is közrejátszott ebben. Többet tudtunk az apai ágról. Édesapám külügyminisztériumi irodatiszt volt, a háborús időkben Wallenberg mellett mentette a zsidókat; ha nem tart ki az elvei mellett és belép a kommunista pártba, ő lett volna az első washingtoni nagykövet. A szüleim 1941-ben házasodtak össze, előtte azonban igazolniuk kellett a származásukat.” Deák-vonalon a pozsonyi levéltárból szerezték be az iratokat. Ugyanazokat a dokumentumokat adták ki nekik, mint amelyeket Vilmosnak pár évtizeddel később.
BA, Felvidék.ma
Fotó: A Szabad Föld felvételének két szélén a két Deák-dédunoka