Avagy azt az alcímet is adhatnánk, hogy hogyan nem kell egy műemlékkel bánni…
A losonci zsinagóga Losonc egyik legimpozánsabb épülete. Pontosabban épülete lehetne, de sajnos jelenleg szörnyű állapotban van. A zsidó közösség anno eladósodott miatta, a kommunisták magtárnak használták, a város később megszabadult tőle, és a magántulajdonosok sem jártak eredménnyel, ami a felújítási terveket illeti. Ma ismét a város kezében van. Lesz valami előrelépés az ügyben?
A losonci zsinagóga sorsa továbbra is bizonytalan, hiszen már több tíz éve romlik az állapota
„Ha itt nem kapunk el valamilyen fertőzést, akkor sehol – írja a sme.sk tudósítója, amikor a fotóssal együtt belépnek a zsinagógába, miközben a madárürülék valamint galambtetemek között járnak. Sajnos ma ilyen méltatlan állapotban van Nógrád megye egyik legnagyobb építészeti emléke.
A zsinagógát Mária Bérešová, a polgármester irodájának vezetője társaságában a helyi rendőrök nyitották ki az újságírónak. Nélkülük nem lehet bejutni az épületbe. Ez főleg a hajléktalanokkal és a valószínűleg általuk előidézett tűzesetekkel való rossz tapasztalatnak is köszönhető.
A zsinagógába vezető többi bejáratot pont az ilyen esetek miatt befalazták. Ráadásul volt olyan eset is, amikor a zsinagógában található nagy mennyiségű rézhez akartak hozzájutni illetéktelen személyek. Akinek mégis sikerülne bejutnia az épületbe, azt elfogják egy magáncég biztonsági emberei, mivel az épület jelzőkészülékkel van ellátva.
Az épület megmentésére irányuló próbálkozások – mint már feljebb írtam -, egytől-egyig kudarcot vallottak. Sem az ország, sem a város, de még a magántulajdonosok sem tudták még csak elkezdeni sem az állagmegőrző munkálatokat. Nagy terveket szőni és magabiztos kijelentéseket tenni ugyanis alapjában véve kevés. Mára a helyzet az, hogy a felújításra milliók kellenének, és ahhoz, hogy ez az összeg előteremtődjön, szinte csoda kéne.
A zsinagóga ugyanakkor fényűzőbb időket is megélt. Amikor a gyarapodó zsidó közösség a XIX. században rájött, hogy az eredeti, 1863-ban épített épület befogadóképessége már nem elég ahhoz, hogy ellássa a közösség szükségleteit, lebontották és újat építettek helyette.
Az öreg zsinagóga felépítése a városnak 23 ezer arany tallérjába került. Az új objektumot már az első világháború előtt meg akarták építeni. „Az alapítólevél szerint viszont a munkálatok csak 1924. március 31-én kezdődhettek meg, de 1925. szeptember 8-án már be is fejeződtek. A régi tervekből kiderül, hogy az épület 1100 ember befogadására volt alkalmas” – nyilatkozta a sme.sk-nak Andrea Moravčíková, Besztercebánya Megye Műemlékvédelmi Hivatalának munkatársa.
Az épületet Baumhorn Leopold tervezte, aki a Bécsi Műszaki Egyetemen végzett, és a híres Párton és Lechner mérnöki iroda munkatársa volt. Több világi építmény mellett körülbelül húsz monumentális zsinagóga építése is a nevéhez köthető, köztük az 1903-ban épült szegedi zsinagóga is, melyet a világ legszebb zsinagógái közé sorolnak.
Moravčíková szerint a losonci zsinagóga már csak azért is hatalmas értéket képvisel, mivel Baumhorn nevéhez kapcsolható. Szerinte viszont az zsidó közösség az épület építtetésekor elszámította magát – mivel a zsinagóga túl sokba, körülbelül 1,5 millió koronába került -, így már 1928-ban anyagi gondokkal kellett szembenéznie. Ez az ügy egészen 1948-ig húzódott, amikor is az épületet 2 308 294,30 cseh koronáért eladta az államnak.
Az eladás okát azzal indokolták, hogy jelentősen megrongálódott a háborúban, és hogy 1948-ra a zsidóság száma nagy mennyiségben csökkent. Az épület csak 1944-ig szolgált vallási célokra, s mivel ekkor Losonc már 6 éve Magyarországhoz tartozott, ezért itt csak ekkor kezdték a zsidókat nagy számban elhurcolni.
Azzal, hogy az épület a szlovák államhoz került, megkezdődött állapotának máig tartó romlása. A kommunisták alatt gabonát és műtrágyát tároltak benne, s bár a szocializmus alatt is voltak, akik a rendeltetésének megfelelőbb szerepet szántak neki, végül ezek a kezdeményezések sem jártak sikerrel, így az épület 1980 óta üresen áll. Annyit viszont legalább megtettek a múlt század 80-as éveiben, hogy a tetőt megjavították, és befalazták az ajtókat, hogy senki se juthasson az épületbe.
1989 előtt arról is szó volt, hogy le kell rombolni a zsinagógát, amit Juraj Dobrocký akadályozott meg. Neki köszönhető az is, hogy az épületet műemlékké nyilvánították. 2002-ben az épületet az AVANT nevű cég vette meg, 100 000 koronáért, annak ellenére, hogy az épület értéke a hivatalos becslések szerint 6 millió korona volt. A cég magára vállalta, hogy 2006-ra felújítja az épületet és oktatási központot fog működtetni benne. Annak ellenére, hogy az épületet a cég nem újította fel, a város nem tett, pontosabban nem tehetett semmit az ügyben, mivel olyan szerződést kötöttek a céggel, mely nem tartalmazott szankciókat olyan esetben, ha a cég nem teljesíti a szerződésben foglaltakat.
Az AVANT céget átnevezték NEO-A.V.T. névre és így csak az adósság maradt utána. Így Dobrocký, aki az AVANT vég tagja volt, bár megmentette a zsinagógát a lerombolástól, felújítatni már nem tudta azt.
Így végül a zsinagóga visszakerült a városhoz, mely így továbbra is egy új esélyre vár.
Forrás, fotó: sme.sk / ford.:mj, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”50286,45046,43726,42726″}
Puntigán József korábbi képgalériája ITT>>> tekinthető meg.
