Jogerősen 30 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a besztercebányai speciális bíróság egy nyitrai orvost, aki kétszeri alkalommal (a reguláris 2×1 euró helyett) összesen 15 euró „dugipénzt” kért-vett le egy „betegétől” a betegállomány-nyomtatványa kiállításakor, illetve meghosszabbításakor. Halmazati büntetésként egy naptári évre eltiltotta foglalkozása gyakorlásától és 400 euró pénzbírságra kötelezte.
Most mondja valaki, hogy bíróságaink nem csapnak le vasszigorral a korrupcióra!
Elképzelem, hány évre ítélik majd Fischer professzort, aki 3000 eurót tett zsebre jogtalanul, s hány évre tiltják el őt szívsebészi tevékenységétől (állítólag már ő is kiegyezetett a bírósággal a büntetésről)…
Rájár a rúd mostanság az orvosokra. Divat lett azzal foglalkozni, mennyire korruptak, pénzéhesek. Milyen rosszul bánnak a betegekkel! Divat lett a világhálón arról csetelni, ki mennyit fizetett a szülészorvosának, ennek-annak. Ha meg valamelyik orvos kiáll a jónép elé és elmondja, miért kér ajándékot-adományt a rendelője fenntartásához-korszerűsítéséhez, házkutatást tartanak nála, holott ajándékot kérni és kapni eleddig nem volt bűncselekmény.
Érdekes dolog lenne – jelenleg főleg -, ha mondjuk a zsolnai kórház belgyógyászatának betegei csetelnének az ott megélt tapasztalataikról. Roppant érdekes ugyanis, hogy akkor, amikor orvosok-nővérek egyként lázadnak fel a tarthatatlan, betegeket veszélyeztető körülmények miatt, a média nem ezzel van tele, nem azzal foglalkozik: ideje lenne a munkavégzési feltételeiket úgy alakítani, hogy felelősen, nyugodtan, szakértelemmel tudjanak dolgozni, ne kialvatlanul, túlhajszoltan, napi munka (vagy éjszakai ügyelet) után kellejen fogadniuk a betegeket.
Érdekes, hogy a közösségi oldalakon csak a felháborítóan rossz tapasztalataikat osztják meg a volt betegek, akiknek mindegyike elvárná, hogy a kórházban ő legyen az első és legfontosabb, ha kezelésre szorul, s cseppet sem érdekli, hogy a doktor úr vagy a nővérke 12-24-36 órája van-e talpon, vagy az osztályon fekvő 40-50 beteg ágyánál egyszerre nem tud megjelenni az egy-két ügyeletes orvos vagy nővér.
Egyszóval: nekünk, potenciális vagy tényleges pácienseknek az egészségügyi finanszírozási és ellátórendszer egészét kellene szemügyre vennünk, nem csupán az orvosokra és nővérekre kígyót-békát kiabálnunk. Elvégre maga a miniszterelnök jelentette ki a múlt hét végén, hogy a törvényben előírt egészségbiztosítási járulékaink – a mi befizetéseink – 18-20 százalékát magukra és nyereségeikre költik a biztosítók, s az ugyancsak törvényben előírt fizetések fedezésére külön összeget nem folyósítanak…
S mivel a törvény az törvény, a pénz csak a betegek ellátásától vonható el. Úgy is, hogy ahol a tisztességes munkához hat orvos meg húsz nővér kellene, két orvos van és nyolc-tíz nővér. S évtizedek óta kifizetetlen túlórák tömegei, kiégett, holtfáradt, rosszul fizetett alkalmazottak. Csoda, ha egészségügyi nővérek tömegei mennek el Ausztriába házi betegápolónak, ahol havi kéthetes munkával a többszörösét keresik meg itteni fizetésüknek, s pihenni, regenerálódni is marad idejük?
Az orvosok is tömegesen dolgoznak külföldön. Nem csupán a jobb fizetés miatt. Manapság már többet nyom a latban, hogy emberhez méltóbb munkakörülményeik vannak. És beteghez méltóbb feltételek. (Az onkológusunkat is nyomasztotta, hogy a szűk folyosón, ahol elég ülőhely sincs, legyengült kemoterápiás betegek ácsorognak összezsúfolva, kezelés előtt, de kezelés után is, akár órákon át, ha éppen a betegszállító egészségügyi szolgáltatás áll csak a rendelkezésükre.)
No de vissza a bírósági ítélethez! Láttunk már karón varjút több alkalommal is, csak valahogy sosem százezrek-milliók lenyúlását követően. (Ott van pénz sztárügyvédekre, talán másra is.) Speciális – és rendes, hétköznapi – bíróságaink mintha tyúkper-szakértők lennének. Azok esetében, akiknek nincsenek súlyos ezreik perköltségekre, gyorsan döntenek. Ilyen esetekben többnyire példát statuálnak.
Hangulatot szítva az egyébként amúgy is vastagon megfizetettnek vélt orvosok ellen… Pedig hát talán egyszer abba is belegondolhatna minden potenciális beteg: kockáztatna-e öt euróért az orvosa, ha tényleg olyan jól meg lenne fizetve?
-ngyr-, Felvidék.ma
