Ma tartják a roma világnapot. 1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A különböző cigány népcsoportokat képviselő jelenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel.
A kongresszuson döntés született a cigányság nemzeti jelképeiről. Ekkor fogadták el a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, cigányok!” jelmondatot. Április 8-át a IV. Roma Világkongresszuson, 1990-ben kiáltották ki hivatalosan is roma nemzeti ünneppé. Az esemény tiszteletére az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává nyilvánította április 8-át, a cigányság pedig legfontosabb „nemzeti” ünnepükként tartja számon.
A Roma Világnap alkalmából egy Indiában és a Balkánon élő népszokást élesztettek fel, illetve vettek át a világon szétszórva élő cigány közösségek. Ezserint közösen egy közeli folyóhoz vagy patakhoz zarándokolnak, ahol énekszó és zene mellett koszorúkat, virágokat, virágszirmokat és úszó mécseseket bocsátanak a vízre. A hazai cigány szervezetek általában valamilyen kulturális eseménnyel emlékeznek meg április 8-ról.
A roma zászló
A Roma zászló megalkotására már az 1930-as években felmerült az igény. Egy 1933-ban Bukarestben megrendezett nemzetközi roma kongresszuson elfogadtak egy egyszerű, kék és zöld sávból álló zászlót, ez azonban akkoriban nem terjedt – nem terjedhetett – el, gyakorlatilag évtizedekre feledésbe merült. Az 1971-es I. Roma Világkongresszus ezt vette alapul, és kiegészítve a vörös kerékkel a nemzetközi cigányság zászlójának tette meg. A zászlónak ez a formája gyorsan terjedt el a cigány közösségekben, és vált közismertté a nem cigányok körében is. A zászló, bár egyszerű vizuális elemekből áll, de szimbolikájában összetett, elemei egyszerre utalnak a folyamatos mozgásra és változásra, valamint az örök törvényszerűségekre.
A kék sáv jelenti az eget, úgy fizikai, mint átvitt értelemben. Utal a végtelenségre, szabadságra és a lehetőségekre. A zöld sáv a földet jelképezi. A növények, a legelők és a természet zöldje. Utal a cigányság természetszeretetére és természetközeli életmódjára. A vörös kerék , vagy – ahogy szanszkrit kifejezéssel gyakran illetik, a csakra – többszörösen összetett szimbólum. Utal az őshaza, India zászlójára. A kerék formájával és színével jelképezi a lemenő és felkelő napot, utalva ezzel az idő ciklikusságára, a folyamatos újjászületés lehetőségére. A vörös szín a vér színe is, mely önmagában is kettős jelkép. Egyfelől a testet életben tartó folyadék, az élet jelképe, másrészt mint kiontott vér, a történelem ártatlan áldozatait jelképezi.
A nemzetközi cigány himnusz
Ugyancsak az 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű roma himnuszt, melynek szerzője Žarko Jovanović Jagdino. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években.
Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus „indulójának”, dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.
Az I. Roma Világkongresszus alkalmából a Rákóczi Szövetség, a Magyar Közösség Pártja és Ternipe polgári társulás április 7-én emlékezett meg Rimaszombatban.
„A roma kultúra világnapja a többségi társadalom számára is ünnep. Olyan kultúra előtt tiszteleghetünk, amely évszázadokon át volt része a magyar és európai kultúrának, és amely az 1970-es évektől megjelenő első generációs roma értelmiség működésének köszönhetően mind gyakrabban mutatta meg gazdagságát a roma közösségen kívül is. Földrajzi szempontból a cigányság a világ számos pontján megtalálható, európai viszonylatban 10-12 milliós közösséget alkot” – közölte a világnap alkalmából sajtótájékoztatójában a Magyar Közösség Pártja.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51109,50192,49071,45622″}
