Nyolcadik éve rendeznek pedagógiai projektnapokat Gömörben, ahol az iskolák számot adnak egymásnak alkotó és értékmentő munkájukról. Idén a hiedelmek világába tizenhat iskola avatta be az érdeklődőket.
A pedagógiai projekt- és tehetségnapot a Pro Scholis, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és a Sajógömöri Magyar Tannyelvű Alapiskola Nagyanyám mesélte, hogy … címmel nyolcadik alkalommal rendezte meg Sajógömörön június 5-én.
A rendezvénynek Sajógömörön, a kultúrház és a Szentiványi-kastély adott otthont Jankósik Zoltán polgármester és a helyi önkormányzat támogatásával.
A projektnapot megtisztelte jelentével Bitay Levente, Magyarország Kassai Főkonzulátusának konzulja. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetséget a helyi vezetők és pedagógusok mellett Vörös Mária alelnök és Fekete Irén irodavezető képviselték.
A projektnapot Kiss István iskolaigazgató és Ádám Zita, a pedagógiai projekt irányítója nyitották meg.
Ádám Zita elmondta egy-egy ilyen pedagógia projektnapon mindenki „megtapasztalhatja az alkotás örömét, amit egymásnak tud nyújtani nevelő és növendék, megtapasztalhatja, milyen nagyszerű érzés, amikor életteret tudunk biztosítani egy nagy régió gyermek- és pedagógusközösségének az élményre, ami bizonyítéka annak, hogy a kreatív, játékos és kutató szellem élteti a magyar iskolákat, ami életerővel, tudásra elkötelezve, a kedvező jövőre való felkészülés potenciáljával éli mindennapi életét”.
A Sajógömöri MTNY Alapiskola diákjai a felvezető előadásukban a vetéstől aratásig összeszedték a régi hiedelmeket.
A Rimaszécsi Alapiskola diákjai a Lakodalom van a mi utcánkban, a Cakói MTNY Alapiskola kisiskolásai A libapásztor lakodalma, míg a tornaljai Kazinczy Ferenc MTNY Alapiskola tanulói A szerelem sötét verem címmel a párválasztás és lakodalom régi babonákon alapuló szokásait elevenítették fel.
A népi gyógyítást a Rimaszécsi MTNY Speciális Alapiskola diákjai és a kuruzslást a feledi Szombathy Viktor MTNY Alapiskola tanulói dolgozták fel.
A bátkai alapiskolások a Balog-völgyben barangoltak a hiedelmek, mondák nyomában, ahogyan a nagybalogi kisiskolások is, akik A furfangos balogi várkapitány címet adták projektjüknek.
Nem maradhattak ki a jóslások, ráolvasások, átkok és az áldás osztás jótékonyságának a bemutatásai sem. A kéz és a kártyából való jóslást Cigánykerék címmel a Rimaszombati MTNY Speciális Alapiskola tanuló; a halálkultuszt Öltözzetek gyászruhába! címmel a Nagydaróci MTNY Alapiskola diákjai ismertették. Az átokról és áldásról a füleki Mocsáry Lajos MTNY Alapiskola csoportja szólt.
Három szem klokocska, avagy a gömöri pásztorok hiedelemvilágába a Rozsnyói Református Közösség MTNY Alapiskola, a Lucskai rejtélybe a Dernői MTNY Alapiskola avatta be a közönséget.
Végül a boszorkányok is elérkeztek. A boszorkányüldözést Özörényben a pelsőci Dénes György MTNY Alapiskola dolgozta fel, a boszorkányperekről a rimaszombati Tompa Mihály MTNY Alapiskola hozott bemutatót. A Várgedei Alapiskolások pedig azt is elárulták, hogy boszorkányság bizony nemcsak régen, de ma is van. Legalábbis a hiedelemvilágban.
„Azt gondolom, a mai nap élmény volt mindenki számára. Ha legközelebb lakodalomba megyünk, tudatosabban szemléljük a párválasztás, a házasságkötéshez tartozó babonákat, hiedelmeket, ha manapság valaki szájából átkot vagy áldást, oldást és kötést tartalmazó szöveget hallunk, ügyelünk, ilyennel ne terheljük sem mások, sem a magunk lelkét; a boszorkányperek ártatlan áldozataival mindenki együttérez és örül, manapság ilyesmi civilizált országban nem fordul elő.
A természet jelenségei mára már feltártak, s mindenre létezik tudományos magyarázat. Munkavégzés közben figyeljük az apró jeleket, mit üzennek; a fűben, fában gyógyír megtanulása segít önmagunk, szervezetünk megismerésében” – mondta zárszavában Ádám Zita.
Hozzátette, a projektnap is azt üzeni, hogy „szemléljük világunkat gondolkodva, kritikusan, jóindulattal mások és saját magunk iránt, igaz szeretettel fordulva mindenkihez, de nem feledve az ősi hiedelemvilágból származó okos intelmeket”.
Ádám Zita, a pedagógiai projekt irányítója a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a csoportok mindannyian a témához ragaszkodva jól bontották ki az alprojekteket.
Remek műsorokat mutattak be, amelyben lehetőséget kaptak úgy a tehetséges mint a kiemelkedően tehetséges gyerekek is. A projektcsapatok és a projektet segítő pedagógusok könyvekkel, tárgyi ajándékokkal és emléklappal jutalmazták meg. „Az értékelést minden csoportnak magának kell elvégeznie. A nagybalogiak először vettek részt a projektnapon, de el lehet róluk mondani, hogy minden úgy csináltak, ahogyan az a „nagy könyvben” meg van írva. Ugyanakkor minden iskola hozta a maga formáját” – nyilatkozta.
Hozzátette a nyolc év alatt idén kapcsolódott be a legtöbb iskola, ami azt igazolja, hogy Gömörben gyökeret vert a pedagógiai projektkészítés és annak bemutatása.
„Nyolc év tapasztalata alapján jó érzés látni, tapasztalni, a projektgondolkodás hogyan hatja át a pedagógus szemléletét, a hatékony tanulás formái hogyan vernek gyökeret a nevelők gondolkodásában.
Öröm tapasztalni, hogy egyre több a projektbe jelentkezők száma. Elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, hogy arról kellene gondolkodni, nem lehetne-e Gömörben egy Sajó/Rima menti nyáreleji kétnapos projektfesztivált szervezni, több szabadidős programokkal lazítanánk az élményszerű tanulást” – mondta Ádám Zita.
A rendezvényt a sok egyéni vállalkozó, iskola, civil szervezet mellett a a Felvidéki Tehetségsegítő Tanácsa és a Szlovák Köztársaság kisebbségi kultúrát támogató Kormányhivatala támogatta.
Most pedig nézzük részletesebben, hogy mely iskola, milyen témát és hogyan dolgozott fel.
A Sajógömöri MTNY Alapiskola produktumának a Vetéstől aratásig címet adta. A gömöri embernek a kenyér volt a legfontosabb táplálék. Amíg a magból kenyér lesz, hosszú utat kell megtennie vetéstől az aratásig. Munkájukban bemutatták a paraszti világ életét, a vetés és aratás folyamatát ősztől nyárig és az ehhez kapcsolódó hiedelmeket, babonákat, szokásokat, időjárási népi megfigyeléseket, rigmusokat, aratódalokat. Ismertették a vetéshez és az aratáshoz használt korabeli szerszámokat is.
A Rimaszécsi Alapiskola a Lakodalom van a mi utcánkban címmel mutatta be produktumát. A lakodalom az élet örömteli pillanatai közé tartozott a múltban és tartozik a jelenben is. Mondhatnánk, hogy kivételes pillanatok voltak ezek, hiszen a szegény ember életében ritkán adódott lehetőség a felhőtlen mulatozásra, evésre, ivásra. A templomban tett eskü egy életre szólt, jóban és rosszban kitartottak együtt. Harangszóval kötötték össze az életüket, és csak a harang választotta el őket. A babonák, a hiedelmek és a szokások a lakodalomra való készülődést és magát a lakodalmat is átszőtték ugyanúgy, mint az egyszerű ember minden napját. A rimaszécsi iskolások ezekből a szokásokból, hiedelmekből mutatták be azokat, amelyek az régiójukra, szűkebb hazájukra, Gömörre jellemzőek. Ezek a babonák nem voltak alaptalanok, ahogy ez a bemutatóból is kiderült.
A Cakói MTNY Alapiskola A libapásztor lakodalmát mutatta be. A projektbe az iskola minden tanulója bekapcsolódott. A tanítók ismertették a gyerekekkel a témát. A falu idős embereit beszélgetésre hívták, akik készségesen elmesélték a régmúlt történeteit szokásokról, hagyományokról, a hiedelmekről, a babonákról. A beszélgetésekről videófelvételt, jegyzeteket, rajzokat készítettek, dalokat, rigmusokat tanultak. Begyakoroltak egy táncos játékot, amelybe „beleszőtték” a párválasztással, a mulatozással kapcsolatos helyi jellegű babonákat, szokásokat is.
A tornaljai Kazinczy Ferenc MTNY Alapiskola produktum A szerelem sötét verem címet kapta. Az iskola tanulói a szerelem körüli hagyományokat dolgozták fel. A régi időkben szigorú erkölcsök uralkodtak, a fiataloknak alá kellett rendelniük érzéseiket a szokásoknak és szüleik akaratának. Ha valaki ellenszegült, titokban földöntúli erőkhöz fordult segítségért. A bűbáj, sajnos sok tragédia okozója volt a múltban – ezt dokumentálják a népdalok, mondák, balladák is, melyeket ismertettek bemutatójukban.
A Rimaszécsi MTNY Speciális Alapiskola a népi gyógyítást mutatta be. A vidéki, falusi ember házipatikája az erdő és a mező volt növényeivel, varázslatos hatású füveivel, gyökereivel, fáival, leveleivel, gyümölcseivel. Ez a gyógyszertár ma sem tűnt el teljesen. A régi idők embere, ha ledöntötte lábáról a betegség, vagy éppen fájt valamije, a természet erőit hívta segítségül. Gyümölcsök, zöldségek, levelek, növények és gyógyfüvek szerepeltek házipatikájában, melyekből, ha szükség volt rá, varázslatos főzeteket és krémeket készített, melyekkel egykettőre orvosolni tudta baját. A népi gyógyítás az évezredek tapasztalatait, hagyományait és az emberek fokozatosan gyarapodó bölcsességét ötvözi magába. A bemutatójukból megismerkedhettünk egy-két ősi, nyavalyaelűző és bajelhárító praktikával.
A feledi Szombathy Viktor MTNY Alapiskola Fűvel, fával, kuruzslással című bemutatójának első felében a tanulók játékos formában ismertették a környékbeli népi rontások leggyakoribb fajtáit. Ezeket az információkat egyrészt néprajzi szakirodalmakból, másrészt saját gyűjtésből táplálkozva szedték össze. Miután tisztázták ezen rontások okait és következményeit, rátértek a gyógyításra. Számtalan betegségre legalább annyi gyógymódot ismer a magyar népi hiedelemvilág. Ugyanazt a nyavalyát – mint kiderítettük – több módon is lehet gyógyítani. Vannak azonban rontások, melyek gyógyítása csak egy bizonyos ideig lehetséges, ez idő elteltével akár még halált is okozhatnak. Sajnos, nagyon nehéz, sőt szinte lehetetlennek látszik beazonosítani, hogy például éjfélkor a temetőben szedett hétféle gyógynövény közül akár csak egy is milyen növény lehet. Ezek titkát csak az ún. gyógyító emberek, boszorkányok ismerték. A bemutató végén a csapat kísérletet tett feltárni néhány gyógymód kulisszatitkait, hogy a ma emberének is átadjanak valamit abból a hatalmas népi örökségből, amelyet elődeink hagytak ránk.
A bátkai alapiskolások Barangolások a Balog-völgyben projektjükkel elsősorban a Balog-völgyet tették érdekesebbé. Kutatásba kezdtek. Adatközlőik Pál Dénes nyugdíjas pedagógus, helytörténész és B. Kovács István muzeológus, gömörológus volt. A projektben résztvevő tanulókat a helyi és a környékbeli anekdoták érintették meg leginkább. Szabadidejükben terepszemlét tartottak. Így jutottak el Baracára és Nagybalogra, s amit ott megtudtak, azzal megismertették a közönséget is.
A nagybalogi kisiskolások a furfangos balogi várkapitányról meséltek. A babonákról és a mondákról sokat tanultak az egyes tanítási órákon: informatika órán a neten keresgélték a babonákat, etikán beszélgettek a legismertebb babonákról, rajzórán le is rajzolták azokat, magyarórán a mondákról beszélgettek. A községi könyvtárát is meglátogatták, és ott is olvasgattak, beszélgettek a babonákról, mondákról. Ismereteik bővítése érdekében interjút is készítettek a szülőkkel, nagyszülőkkel babona témában. A megismert babonákat lejegyezték. Faliújság is készült a felkészülési folyamatról. A napköziben Pál Dénes bácsi bemutatta a Balogvölgy múltja és hagyományai című könyvét. Beszélt a gyerekeknek a nagybalogi babonákról és elmesélt egy helyi történelmi mondát, ami nagyon megtetszett a balogi iskolásoknak. Eldöntötték, hogy a szabatkai basa és várkapitány történetét babonákkal fűszerezve mutatják be.
A Rimaszombati MTNY Speciális Alapiskola tanuló Hiedelmekről, babonákról sokat hallottak az idei tanévben a speciális alapiskola tanulói is. A projektnapra készített összeállítás, melynek címe: Cigánykerék azt tükrözi, miként élnek s virulnak korunkban a babonaságok közül is a jóslások. A cigányság köztudottan babonás nép, a jövendőmondás tudománya pedig anyáról leányra száll. Ám nem mindegy, mikor, ki, kivel osztja meg jóstehetségét, látnoki képességét. Babonaság volna mégiscsak a jövendölés és a jóslás? Eldönthette ki-ki hite szerint. A projekt azonban tánccal, énekkel is elvarázsolt.
A Nagydaróci MTNY Alapiskola projektjének a Öltözzetek gyászruhába! címet adták. A 9. évfolyamos tanulók ebben az évben egy nem hagyományos, kissé félelmetes, sokak számára érzékeny és szomorú témához nyúltak: temetés és halottkultusz. Adatközlőik segítségével összegyűjtöttük a falujuk és környék temetéshez és a halálhoz kapcsolódó babonáit, szokásait. Külön hangsúlyt fektettek a hagyományos és a cigány temetés különbségeire. Sok szokás még ma is élénken él a faluban, sokat viszont már csak a legöregebbek ismernek.
A füleki Mocsáry Lajos MTNY Alapiskola Átok és áldás címet adta projektjének. Az ember ősidők óta hisz a kimondott szó varázserejében, és nemcsak hogy hiszi, de használja is őket. Átkozva s áldva és a velejáró mágikus cselekedetekkel akarja segíteni mindennapi munkáját, elhárítani a személyére, környezetére leselkedő veszélyeket, elűzni a gonoszt, gyógyítani a betegséget – vagy éppen beteljesíteni a szerelmét. A rohanó idő gyorsan megváltoztatja az emberek sorsát, életkörülményeit, lerombolja az épületeket, hogy teret adjon az újnak. Csupán a nyelv az, ami hűen őrzi letűnt korok emlékét egyes szavakban vagy akár különböző átokformulákban.
A Rozsnyói Református Közösség MTNY Alapiskola Három szem klokocska, avagy a gömöri pásztorok hiedelemvilága című projektjét mutatta be. A hatodikos és hetedikes tanulók az idén a pásztorok hiedelemvilágával foglalkoztak. Főleg Darmo István, gömöri pásztor elbeszéléseiből merítettek. Sokukat tudós pásztoroknak is mondták, hiszen a
Szent György napi kihajtás után a hegyen kapcsolatba kerültek ők mindennel. Csodálatos erővel bíró növényekkel, bokrokkal, fákkal, mint például a klokocska, boszorkányokkal, akik éppen Szent György napján avatták be új társukat maguk közé, s az avatásnak az éjszaka is kinn őrködő pásztorok aktív részesei voltak. De a hegyen kapcsoltba kerültek a betyárokkal, a gömöri Jánosíknak is nevezett Dovec Mihállyal, aki nem egy nyájat hajtott el. Sajnos, minden hiedelmet, szokást, amivel munkájuk során találkoztak, nem tudtak bemutatni, de legalább csemegézhetek belőlük.
A Dernői MTNY Alapiskola egy az 1950-es évek végén máig emlékezetes esetet mesélt el. A történet Lucskán, egy takaros kis portán esett meg. Egy hideg februári éjszakán rossz szellemek jelentek meg egy fiatalasszony házában, akinek a férje favágóként dolgozott, s a hegyekből a zord idő miatt csak ritkán járt haza. A hír nemcsak a környező falvakba, de Rozsnyó hivatalos szerveihez is eljutott. Az ún. szellemház kb. a 19. században épült. Két másik házzal együtt állt egy udvarban. A szellemház volt az első, majd közvetlen mögötte állt a megrontó háza és annak a fiának a háza. A ház kicsi volt, mindössze egy szoba, meg egy konyha, amelyhez kis udvar is tartozott. A falu lakóinak emlékezetében ma is él az az esemény, aminek utánajártak.
A pelsőci Dénes György MTNY Alapiskola projektének címe: Boszorkányüldözés Özörényben volt. Az emberek évszázadokig hittek a természetfeletti lényekben, és különféle hiedelmek alakultak ki szerte a vidéken. A mitikus lények közül a legkiemelkedőbb a boszorkány volt. A róluk szóló babonák generációról generációra öröklődtek. Nem voltez másképpen Gömörhorkán, azaz Özörényben sem. Az idősebbek ma is beszélnek a békává változásról, patkolásról. Bárki megnézheti Kőhidat, az Ördög-lyukat, ahol a boszorkányok tanácskoztak. A falu közepén ma is áll a pajta, ami szintén gyülekezőhelyük volt. Ezeket a történeteket azonban ma már a mai öregek is csak hallomásból ismerik, ugyanis a boszorkányokat a faluból sikerült kiűzni. A pelsőci iskola 5. és 6. évfolyamos tanulói között sok a gömörhorkai – özörényi tanuló, ezért projektjükben ezt a legendát elevenítették meg játékkal, dallal, tánccal.
A rimaszombati Tompa Mihály MTNY Alapiskola Boszorkánypert mutatott be. Az iskola által elkészített projekt egy megtörtént boszorkánypert elevenített fel, melyet kutatások révén tudtak meg. A történet a 18. század közepén játszódott le Gömör megyében. A perben két asszonyt vádoltak meg azzal, hogy az ördöggel cimboráltak, tehát boszorkányok.
A Várgedei Alapiskolások a boszorkányság alakját kutatták a gömöri és nógrádi néphitben. Olyan történetekre építették a munkát, amelyeket a térség lakói bocsátottak rendelkezésükre. Produktumuk általános ismertető volt a boszorkányos jelenségekről.
he, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”34240,40253,46251″}
