Vége felé közeleg a Felvidék legnagyobb diáktábora. Idén tizenöt helyszínen összesen 250 programmal, előadással, beszélgetéssel, valamint közösségi élménnyel várták a szervezők a résztvevőket július 14. és 20. között a krasznahorkaváraljai kempingben.
A szombati napot reggel nyolc órakor a Nagysátorban vetélkedővel kezdtek. A műveltségi vetélkedő a fizika, történelem, politika, film, és zene témakörökben zajlott. A kicsiket várta a Gombaovi, a regenerálódásra pedig kiváló lehetőséget nyújtott már kilnec órától a Teaház.
Tíz órától több program közül, különböző helyszíneken válogathattak a táborlakók. A Nagysátorban Győry Attila és Zászlós Gábor beszélgettek a 100 legsikeresebb szlovákiai magyar címmel megjelent magazinról. A magazin márciusban került a standokra, könyvesboltokba, amelyet Győry Attila, a Családi Könyvklub alapítója álmodott meg és készített el munkatársaival. A kiadványról bővebben ITT olvashat >>>.
Voltak, akik a Labirintus udvarban a Hajtogass Verset elnevezésű programot választották, ahol a résztvevők verset írtak, majd madarat hajtogattak a papírból és a labirintus tetszőleges pontján helyezték el.
A Márai Sándor sátorban kicsit később kezdődtek a programok. Elsőként a Phonix Pt. szervezésében valósult meg a Genderelméletek: a női és a férfi szerepek a társadalomban című beszélgetés Perintfalvi Rita, feminista teológus, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének elnökével, Soós Eszter Petronella, politológussal és Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnökével.
Szegénység és klímaváltozás
Az aktívabbak ebben az időpontban a Királyréten Buborékfocit játszhattak. Déltől a Nagysátorban várták azokat, akiket érdekelt a szegénység, a klímaváltozás és az igazságtalanság a világban. Hajdú D. András fotóriporterrel Csere Róbert, a .týždeň munkatársa beszélgetett publikációs problémákról, korrektségről, valamint afrikai élményeiről. Hajdú D. Andrással már sokszor fotózta a fejlődő világot vagy éppen a miskolci roma gettót. A fényképész a munka morális nehézségeiről, kalandjairól beszélt. A Týždeň hetilap részéről Csere Róbert vett részt a programom, melynek házigazdája Feledy Botond volt. Az összefoglaló ITT látható>>>.
Macedónia tájain
A délutáni órákban Lengyel Zoltán mesélt kalandjairól, élményeiről macedón útja során. A tíz napos út célja az Albán Macedón határnál található Ohridi tó volt. Nyugat – Macedóniában kerékpáron az ottani nemzeti parkokat, hegységeket és az ottani emberek életét, kultúráját tekintették meg. Az albán kisebbség vendégszeretetét élvezve teljesítették a céljukat. Érdekes volt számára megtapasztalni, hogy az albánok és a macedónok milyen ellentétek vannak. Véleménye szerint tanulság lehet számunkra az, amit az albánok gyakorolnak. Jóval több gyermeket vállalnak, mint a macedóniak, így az elkövetkező 25 – 30 évben többségbe fognak kerülni.
Szellemvárosok Magyarországon
Majd a valaha grandiózus, ma már kihasználatlan létesítményekről, a jelenkor régészeti lelőhelyeiről, az urbexről a Szellemvárosok Magyarországon blog képviselőivel valósult meg beszélgetés. A blog képviselői ismertették a kezdeti indulásokat. A folytatást és egykori szovjet katonákkal való találkozásukat. Bozó Zsolt elmondta, hogy már gyerek kora óta vonzották az elhagyott helyek. A történet 2012 – 2013 környékén fordult komolyra, a Hajner Gyulával való találkozáskor. Azóta is ő az, aki a blogon a cikkek mellé fotózik. Az összefoglaló ITT látható>>>.
Kortárs irdalom Gombaszögön
Ahogy egész héten, szombaton is bepillantást nyerhettek a kortárs irodalom berkeibe a táborlakók. A Zselizről származó Gubík Ágival és Durica Katrinával való beszélgetés után készenléti állapot alakult ki a táborban, melyet a gyülekező sötét felhők okoztak. Az eső azonban nem szegte a fiatalok kedvét. A nagy sikerű Szökés Egyiptomba című kötet szerzőjének könyvismertetésére és élményeinek elmesélésére többen voltak kíváncsiak. Durica Katarina sok időt töltött arab országokban, főként olyan helyeken, melyek magyar, szlovák, cseh turisták által látogatott. Volt Tunéziában, Jordániában, Törökországban és Egyiptomban, és az itt átélt élményeiből és meglátásaiból született a meg a regénye. Kitért az úgynevezett szexturismusra, de a gyermekrablásokra is. Az írónő által megismerhettük Sánta Kata történetét, akinek egy éves fiú gyermekét az egyiptomi származású apa elrabolta. „Megírtam ezt a történetet és azóta tele van a facebookos egyéb üzenetes mappám. Rengeteg olyan nő van, aki nem kapott ilyen mediális felületet, viszont ugyanez történt meg velük is. Most készítek egy interjút azzal a kecskeméti lánnyal, aki hazaszökött a gyerekével.” – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak.
A Szalmaszínházban a komáromi Marianum Egyházi Gimnázium csapata Tóth Gábor rendezésében fejezetek adott elő a Rákóczi-szabadságharc történetéből. A darabbal korábban első helyezést ért el az 52. Jókai Napokon.
Kisebbségpolitikáról megbízott kormánybiztos jelenléte nélkül
Az önismereti, a grafológiai és a pártállami rendszer állambiztonsági szolgálatainak sötét múltjáról szóló előadások mellett a kisebbségpolitikai előadáson is részt vehettek az érdeklődők. A kisebbség politika Szlovákiában című előadásra Mária Jedličková megbízott kormánybiztos nem érkezett meg, így Tokár Gáza, a Kerekasztal szóvivője és Hodossy Katalin, a Kerekasztal Jogsegélyszolgálatának jogásza beszélgettek.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője elmondta, hogy ha a szlovák kormány képviseltette volna magát a táborban, akkor annak jelzésértéke lett volna. Hodossy Katalin elmondta, hogy a kisebbség politika fogalma sokkal tágabb, mint a pártpolitika. Maga a fogalom a nemzetállamok létrejöttével alakult ki a kisebbségek biztonsága és a jogaik védelmének argumentumaként. A jogvédők tovább gondolva átültették a kulturális sokszínűségre is. A beszélgetésből kiderült, hogy magát a fogalmat sokszor összemossuk a pártpolitikával, azonban ez nem a kisebbségi jogok gyakorlása. A kisebbség politikához legközelebbállóbbnak tekinthetjük az emberjogi argumentációt.
Tokár Géza véleménye szerint a kisebbségpolitikát a közügyekben való részvétellel formálhatjuk. A kisebbségpolitika több intézmény érintő fogalom. Elmondta, hogy fontos a közügyekben való részvétel, mely jogunkkal élnünk kellene. Az emberek többsége elkönyveli, hogy ez egy kisebbségi párt feladata, foglalkozni a kisebbségekkel és a kisebbségpolitikával. „Nagyon komoly csapdahelyzet, mert így a szlovák pártoktól nem kérünk számon semmilyen kisebbségi jogokat.” – fogalmazott. Az előadás során kérdések is elhangzottak és többek között szóba került a kormánybiztosi poszt és a kétnyelvűség is. Az összefoglaló ITT látható>>>.
Szombati színes programok
A nap folyamán a kézműveskedés, zene és irodalom mellett a nepáli úti beszámolót hallhattak a táborlakók Leporisz Viktor előadásában. A szalmaszínház az esti órákban Gál Tamás: Hogyan ettem kutyát című darabját tekinthették meg a Csavar Színház előadásában, és előkerült a tudomány is. Az ifjú Farsang Istvántól az európai ásvány- és meteoritkutatási helyszíneken végzett kísérletekről hallhattak a résztvevők és ismerhették meg egy nem mindennapi szlovákiai magyar geológus sikersztoriját. A gömöri fiatalember különleges életútjáról, kutatásairól, tanulmányairól folytattak beszélgetést a Márai Sátorban.
A tábor előadásait, beszélgetéseit a rendezvény szervezői élőben közvetítik az interneten. Az élő videóközvetítést ide kattintva tekinthetik meg.
További információk a www.gombaszog.sk honlapon, valamint a tábor hivatalos Facebook oldalán találhatóak.
A szervezők a hétvégén is várják az idelátogatókat, ráadásul vasárnap Kassa megye lakói szimbolikus 1 eurós belépő fejében vehetnek részt a II. Szlovákiai Magyar Dal Napján!
Július 19-án, vasárnap is érdekes programokkal várják a látogatókat.
A szombati nap eseményeiről készített felvételek megtekinthetők a Képgalériánkban ITT>>>.
BB, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”55018,54991,54971,54945″}
