A Magyar Közösség Pártja Rimaszombati járási elnöke, városi és megyei képviselő a Városházán fogadta Peter Pollák (OĽaNO) szlovák országgyűlési képviselőt, a Szlovák Köztársaság romaügyi kormánybiztosát. Rimaszombatban tárgyaltak a gömöri romák helyzetéről a város polgármesterével és a Dúsa úti lakótelep pedagógusaival, lakosaival. Keresték a kiutat. Meglátogatták a jó példával szolgáló putnoki polgármestert.
Auxt Ferenc, az MKP Rimaszombati járási elnöke még februárban indította azon összejövetelek sorát, ahol az MKP-s és szimpatizáns gömöri polgármesterekkel találkozva megtárgyalták, hogy konkrétan milyen problémák nehezítik az önkormányzatok mindennapi munkáját, milyen társadalmi gondok alakulnak ki a térségben. A szeptember 9-én megvalósult találkozón Peter Pollák (OľaNO) romaügyi biztossal is megosztotta ezen véleményeket. A romaügyi kormánybiztos érdeklődő volt és nyitott a későbbi együttműködésre. Kis stratégiai tervet dolgoztak ki, amely alapján segíteni tudnak a hátrányos helyzetben lévőkön.
Pollák tájékoztatott a pályázati lehetőségekről.
A találkozón részt vett Alena Horváthová, a szlovák kormány roma kormánybiztosa rimaszombati regionális irodájának oktatásért és egészségügyért felelős koordinátora és Albert Kováč projekt-konzultáns. Utóbbi felelős a gömöri régió romák felzárkóztatására vonatkozó projektekért.
Korábban a Felvidék.ma-n is foglalkoztunk a kérdéssel, mi szerint a milliós uniós romatámogatásokból Gömör kiszorulni látszik. Az Európai Uniós szociális alapból a Humán Erőforrások Operatív Program révén a 2014 – 2020-as programozási időszakban Szlovákia 450 millió eurót fordíthat a romák felzárkóztatására. Ebből 164 millió eurót osztanak szét a 150 jelentős roma lakosságú település között.
A 150-es listán Serke kivételével nem szerepel más Rimaszombati járási település. Serkében 2011-ben 936 lakosából 319 fő vallotta magát romának.
Mint megtudtuk, a Statisztikai Hivatal adatai alapján választották ki a településeket, s Gömörben kevés arányban vallják magukat romáknak a cigányok. Auxt Ferenc elmondta a kormánybiztosnak, hogy ennek ellenére az egyik legsúlyosabb szociális problémákkal küzdő térségről van szó, amelynek megkülönböztetett segítségnyújtásra van szüksége.
A kormánybiztos válaszában kifejtette, hogy a listára kerülés kötelezettségvállalás elé állítja a településeket, s főképpen arra szolgál, hogy valóban romakérdéseket megvalósító programok jöjjenek belőle létre. Hozzátette, az önkormányzatok a maradék több mint 330 millióból is pályázhatnak a helyi roma közösségek problémáinak kezelésére.
Pollák a látogatás során Šimko Józseffel, Rimaszombat városának polgármesterével is áttekintette a munkanélküliség, a romaproblémák és lakhatási nehézségek, a szociális lakások építésének a kérdéseit. Személyesen is megismerkedtek a Dúsa úti romalakótelep iskolájának gondjaival, beszéltek az ott élő emberekkel gondjaikról.
„Néhány településsel külön foglalkoztunk. Örömmel hallottuk, hogy a közeli Simonyiban három főnek munkahelyet teremtettek, s burkolóköveket gyártanak. Erre a Szlovák Kormány romaügyi kormánybiztosa 15000 eurót adott. A technológiát szeretnénk Rimaszombatban is bevezetni. Ehhez segítséget ígért Peter Pollák romaügyi kormánybiztos” – mondta a Felvidék.ma-nak Auxt Ferenc.
Hozzátette, Pollák is egyetértett azzal, hogy a szlovák közhasznú munka nem hatékony, ezért szívesen tett eleget Auxt Ferenc kérésének, hogy látogassanak el Putnokra, ahol megismerkedhettek a jól működő Start-Értékteremtő-Közmunka Programmal.
„Meghívást kaptunk Putnok polgármesterétől, Tamás Barnabástól, hogy a gömöri polgármesterekkel is ellátogassunk a határ menti városba, hogy betekintést nyerhessünk a hasznos közmunka programba. A Rimaszombati járásban ezt az óriási munkanélküliséget egyik pillanatról a másikra nem tudjuk csökkenteni, de ilyen értékteremtő közmunkát itt is jó volna bevezetni. Változtatni kell a közhasznú munkán, mert a tömeges utca söprögetés nem teljes értékű munka” – világított rá Auxt Ferenc.
Putnok Városa a sikeres közmunka programjáért belügyminiszteri kitüntetést kapott. Tamás Barna polgármester a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy valóban értéket tudtak teremteni. „Ez egy nagyon jó rendszer, nyugodtság van, mindenki végzi a munkáját. Sikerül mindenkinek megtalálni azt a munkát, amit szeret végezni. Konyhakerti növényeket termelünk, van aki az állattartásban, feldolgozásban vesz részt. Van vágóhidunk, kifőzdénk, száraztésztát is készítünk. A betonüzemben járdalapokat gyártunk, van faipari részleg is. A dísznövényeinket magunk termesztjük. Most gondolkodunk a szociális szövetkezet létrehozásában, amivel a piacra is tudunk termelni. A munkanélküliek nagy szemléletváltáson mentek végig, kezdenek visszaszokni a munkához. Télen OKJ-s képzésbe kapcsolódnak be, hogy segédmunkásokból szakmunkásokká ill. irányítókká váljanak” – sorolta a polgármester.
A magyarországi példák, Auxt Ferenc felzárkóztatási törekvései és Peter Pollák kormánybiztos elképzelései találkoztak. „Igyekezni fogok a parlamentben arra ösztönözni a kollégákat, hogy nálunk is szülessenek hasonló jó törvények, amelyek lehető teszik Szlovákiában is a Start-Értékteremtő-Közmunka Programot. A jövőben örülök az együttműködésnek” – mondta a találkozó végén Peter Pollák.
Mint ismert Peter Pollák legmerészebb lépésének tartják azt a törvénytervezetet, amellyel azt szorgalmazza, hogy minden hosszú távon munkanélküli dolgozza le a szociális juttatást, s ez elsősorban a romákat érinti.
Hozzá fűződik az augusztus végén benyújtott javaslat is, hogy akiknek járulékbefizetésből eredő tartozásuk van a Szociális Biztosító irányába, vagy szociális segélyt kapnak, azok ne játszhassanak a nyerőgépeken.
Pollák szerint nagyon fontos továbbá, hogy a roma gyerekek már három éves kortól bekerüljenek az oktatási rendszerbe. Úgy ehhez, mint az egyéb szociális programokhoz az államnak meg kell találnia a megfelelő mechanizmusokat.
Mint mondta, itt az ideje, hogy a kísérleti projektek után végre alapvető intézkedések szülessenek.
HE, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT érhetők el. {iarelatednews articleid=”55326,52251,55276″}
