A lassan leköszönő választási ciklust a felvidéki magyarság és más kisebbségek szempontjából is a teljes kudarc négy évének tartja a Magyar Közösség Pártja. A parlamentben a Most-Híd két ilyen jellegű javaslattal állt elő, de egyet sem tudott átültetni. Mindez arra utal, hogy gyenge a magyarság érdekképviselete, erősíteni kell azt az összefogás jegyében.
Berényi József szerint a 2006-2010 közötti időszakban, sokkal rosszabb feltételek mellett szintén ellenzékben politizált az MKP, de a Smer-HZDS-SNS alkotta kormánytöbbség idején is eltudta érni a parlamentben, hogy három képviselője egyéni indítványa is sikeres legyen. „Most kettőből egy sem sikerült” – utalt a magyar párt elnöke a Bugárék által kétszer is benyújtott vasúti kétnyelvűséget, és a kisebbségi kultúrák támogatását szabályozni kívánó tervezetre. Más nemzetiséget érintő javaslata nem is volt a Most-Hídnak.
„Viszont azt is láthatjuk, hogy iskoláink veszélybe kerültek, jövőre már zárhatnak is be közülük, amit az eddigi 50 évben mindig sikerült kivédenünk. Ez így nem mehet tovább! A március 5-ei választásoknak változást kell hozniuk, hogy el tudjuk érni, újra legyen hatékony képviselete az itt élő magyaroknak” – jelentette ki Berényi a keddi sajtótájékoztatón, amelyet annak apropóján hívtak össze, hogy a múlt héten a parlament elutasította a Most-Híd kisebbségi kulturális alap létrehozásáról szóló javaslatát. Az MKP egyetért a javaslat célkitűzéseivel, és jövő márciust követően készek azt benyújtani a parlamentben. „Mi is úgy gondoljuk, hogy ez előrelépés lenne, és szükség van rá. Képesek vagyunk közösen gondolkodni, közösen cselekedni” – jelentette ki az MKP elnöke. Kifogásolta, ugyanakkor hogy a javaslat kidolgozásakor nem szólított meg minden érintett felet a Most-Híd, így a Csemadokot sem. Ezért az MKP felkérte az erre leghivatottabb szervezet, a Csemadok elnökét, konzultáljon mindazokkal, akik nem látták még a tervezetet.
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, MKP-alelnök a sajtótájékoztatón elmondta, bár előzetesen egyeztetett vele a javaslatról Solymos László hídas frakcióvezető, de a paragrafusos változat már nem jutott el hozzá, s ezt nem csak ő, hanem – pártszínekre való tekintet nélkül – sok más Csemadok-tag is nehezményezi. A jövőben pótolnák ezt a hiányt, s a tervezetet ezekkel az esetleges észrevételekkel terjesztenék be majd az újonnan alakuló parlamentben. „A társadalom és a kisebbségek részéről a tervezet masszívabb támogatását szeretnénk elérni, hogy aztán azzal élni tudjunk a márciusi választásokat követően, amikor már az MKP is a parlamentben lesz” – szögezte le Bárdos, hozzátéve, hogy nem csak a jelszavak szintjén kell beszélni az együttműködésről, összefogásról, hanem az az összefogás, amit jogosan kér számon a felvidéki magyar, az fontos kérdésekben meg is valósuljon. Ahogyan ez eddig sem az MKP-n, ezután sem rajta fog múlni.
A Csemadok elnöke rámutatott arra is, hogy a törvény elfogadása rosszul volt előkészítve, hiányzott a fegyelmezettség is. Elképzelhetetlennek tartja, hogy végszavazáskor a tervezetet benyújtó párt frakciójából hárman is hiányozzanak, mint ahogy ez legutóbb a Most-Híd esetében történt ilyen fontos törvénynél, holott hat szavazaton múlt a kisebbségi kulturális alap létrejötte.
BA, Felvidék.ma
Fotó: Oriskó Norbert
{iarelatednews articleid=”57638,57623,57610,57459,57443″}
