Gyüre Lajos: Gesztenye Guszti különös kalandjai c. munkáját a szerző a kassai Rovásban mutatta be. A kötetet a pomázi Kráter kiadó adta ki. Borsódy Eszter illusztrálta. Ritkán látni manapság ilyen, valóban gyerekeknek való kedves illusztrációkat.
Orémus Péter fuvolamuzsikáját megelőzően – kivételesen – Palenčárné Csáji Ildikó üdvözölte az egybegyűlteket. Majd Benkő Sándor olvasott föl részletet a kötetből.
A beszélgetést Máté László vezette. Advent táján a könyvbe való elmélyülés hozzátartozott életünkhöz – mondotta -, de kérdés, az új század első évtizedeiben, a globalizáció korában mennyire van veszélyben a Guttenberg-galaxis. Valamikor megható kép volt a karácsonyfa alatt látható könyv. Nem a Csillagok háborúja figurái jelennek meg ebben az esetben a lapokon, hanem az élet, az a mesevilág, mely kultúrtörténetünk és Közép-Európa része.
Csökken az olvasók száma, a magyar nyelv visszaszorul, a magyar gyerekeké is, akik anyanyelven tanulnak. Mindez jelzi, egyre kevesebben vannak, akik a könyv felé fordulnak, azt vásárolják, ajándékozzák és családi körben könyvről mesélnek. Gyüre később a demográfiai helyzetre saját családján keresztül utalt. „Az én nagyanyám 14 gyereket szült. Apámnak három gyermeke volt, nekem kettő.”
„Ma este Gyüre Lajos könyve ürügyén találkozunk. Őt úgy ismerjük, mint több műfajú szerzőt. Költőként ismertük meg, mesejátékokat írt, de köz- és prózaíróként is jeleskedik. A gyermekkorhoz való visszatérés – több mesekönyvet írt – az elmúlt években nála előtérbe került.” Mielőtt a kiadott könyvről beszélne, arra volt kíváncsi, honnan táplálkozik Gyüre mesevilága. A nagyapa meseforrásához kötődik, de kisebbségi glóbuszunkhoz is. A meseíró élete Kassához, Alsólánchoz, Nagykövesdhez, a dunaszerdahelyi DAC-hoz köti. Széles skálán mozog. A sportolók személyes tapasztalataikat mondták el Gyürének, így ezeket fel tudta használni a mesében. A kötetben szerepel a budapesti születésű Divényi Karcsi is, akit a világ Karol Divín korcsolyabajnokként ismert meg. Ma már a foci az agresszivitás kiélése – vetette közben Máté. Gyüre is focizott a Kelet-szlovákiai Gépgyár csapatában. Az edző megkövetelte, éjjel nappal ott legyen. Ő inkább a tanulást választotta, így focikarrierje véget ért.
– Honnan a motívumok, mi ösztökélte, hogy a gyerekekhez forduljon költőként, irodalomtörténészként?
– A gyermekek megfogása alapvetően fontos, hiszen ők a jövő olvasói – válaszolta a szerző. – Nagyapja az eperfa alatt mesélt nemcsak neki, hanem a két szomszéd gyereknek is. A mese után megtörölte bajszát és lefeküdt aludni. Honnan vette meséit? Sohasem tudták meg. Ezek a mesék összesítései voltak a közép-európai mesevilágnak Andersentől kezdve, de a magáét tette hozzá. Így az többet nyújtott, mint az „eredeti”. A gyermek képzeletvilágát feltüzelte, így el tudta képzelni, hogy Kinizsi három törökkel táncolt. Egyet a fogai között tartott, a másik kettővel a kezében ropta a táncot. Mindez összefonódott a magyar őstörténettel, amit el kell képzelni és elfogadni. Az élet másfelé terelte, de ez a világ továbbra is benne élt. Ha visszagondol rá, ez élete legszebb ideje volt.
A gyerekeknek úgy kell írni mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban! Természetes dolog, hogy a gyerek beszél az állatokkal és azok szólnak hozzá. A gyerek szereti az állatokat. Máté ezután arra hívta föl a figyelmet, az állatok a szocializáció folyamán komoly szerepet játszottak. A gyermeki lélek várja a különös cselekményt – mondta az író -, amelyben jelen lehet, sőt főhőse annak. Ez boldogsággal tölti el, ő is lehetne az, ha akarná. A mesevilág olyan történeteket közvetít, ami az ő lelkivilágát gazdagítja és beleélheti magát.
A mesének találkoznia kell az illusztrációval. Az illusztrátornak nincs alárendelt szerepe.
Ahogy a szerzőtől megtudtuk, ennek a könyvnek is megvan a saját sorsa. A kötetnek ez a második kiadása. Az első hamar elfogyott és további igény volt iránta. Megkérte a kiadót, de a pályázatot nem hagyták jóvá, mert ma második kiadásra nincs pénz. Ám Magyarországon a Kráter kiadó vállalkozott a kiadásra. Így viszont nálunk a kötet nem kapható.
A gyermekeket beszéltetni kell. Babits Mihály azt vallotta, hogy az iskolának gondolkodni és beszélni kell megtanítani a fiatalt. Semmi többre. De erre azután alaposan. A mese szolgálja a szókincs bővítését. Ma sokan nem tudják magukat kifejezni. Politikusok, közéleti emberek nyögdécselnek.
Máté említette, Gyüre dramaturgként, művészeti vezetőként is dolgozott. Ez a tapasztalat mennyire hatott az írásra?
Az eseménynek dinamikusnak kell lennie. A cselekménynek a párbeszéden keresztül kell formálódnia, abból bontakozzék ki a mondanivaló. És legyen az írásnak csattanója. A harmadik – nagyon fontos – szempont, a mese maximálisan 10-15 percig tartson. Ha hosszabb a kis olvasó elfárad és leteszi.
Temetés, halál nem szokott mesében szerepelni. E kötetben ez a történés része. Sok cseh író vallja, hogy a halál, az élet része. Ahhoz, hogy ezt az ember elfogadja, kell egy belső nyugalom. Ez abból ered, hiszek abban, hogy van egy másik világ a keresztyén hitvallás szerint. „Felkészülök arra az időre és nyugalommal elfogadom” – mondta a szerző.
Majd könyvkiadásunkról ejtett szót, mely nálunk holtvágányra került. Ez a mindenkori könyvkiadók hozzáállásának függvénye. Vagy nyolc kiadóval rendelkezünk, melyeket olyan emberek vezetnek, aki maguk is írók. Így saját könyveiket részesítik előnyben. A Lilium Aurum házi szerzőit adja ki. Előnye, van nyomdai háttere.
A rendszerváltás előtt egy külső és egy belső bíráló döntötte el, megjelenhet-e. Ma is ugyanez a helyzet. Nincs különbség. Ha a könyvkiadó besorolta, a minisztériumi bizottság dönti el, hogy lesz e rá pénz. Utána még egy hivatalos személy hagyja jóvá a műveket. Ha a könyv nem kap állami támogatást, akkor nem jelenik meg. De ha végül megjelenik, nincs magyar könyvterjesztő, nincs magyar könyvüzlet. Más kiadók könyveit nem szívesen viszik piacra.
A Pantha Rei elsősorban magyarországi könyveket árul. Honorárium helyett a szerző könyveket kap. Ha a szerző könyvét az iskolákban próbálja értékesíteni, egyes iskolákban úgy néznek rá, hogy ez minek jött ide! Úgy tesznek, mintha az írónak tennének szívességet. De a gyerekek körében nagy az érdeklődés. A könyvek ára 6-8-10 euró, ami nem sok. Magyarországon egy jó könyv ára 4000 Ft körül mozog. Honnan tudja az olvasó, megjelent-e egy könyv? A folyóiratok nem foglalkoznak könyvismertetéssel. Az eladók meg nem képzettek. Ilyen körülmények között a könyv nehezen terjed.
Ezt a kötetet csak Magyarországon lehet kapni, vagy a szerzőnél. Ára 2400 Ft.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”52808″}
További fényképek a Képgalériánkban ITT tekinthetők meg.
