„Fontos, hogy párbeszédet folytassunk az önrendelkezés és az önkormányzatiság kérdéseiről a felvidéki magyar fiatalokkal” – jelentette ki Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott Pozsonyban. A magyar Országgyűlés korábbi elnöke Duray Miklóssal, a Szövetség a Közös Célokért társulás (SZAKC) elnökével és Gubík Lászlóval, a Via Nova ICS elnökével, valamint felvidéki magyar ifjúsági szervezetek képviselőivel önrendelkezésről, autonómiáról folytatott kötetlen beszélgetést január 21-én a Pozsonyi Magyar Intézetben.
Az eseményt a találkozó szervezője, Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója nyitotta meg, majd köszöntőt mondott a kulturális intézet igazgatója, Molnár Imre is.
A találkozón Szili Katalin elmondta, ha autonómiáról beszélünk, fontos, hogy tudatosítsuk, a Magyarországgal szomszédos országokban ez a kifejezés „nacionalista” tartalmat hordoz, és az elszakadást értik alatta. Ahhoz, hogy eljussunk a tartalmi kérdésekhez, terminológiaváltás szükséges, ezért az autonómia helyett beszéljünk önkormányzatiságról – javasolta.
A miniszterelnöki megbízott fontosnak tartja, hogy a kérdésben elinduljon egy párbeszéd a fiatalokkal, hiszen „ők fogják továbbvinni ezt a zászlót.” „Nem Budapestről akarunk diktálni, a „semmit nélkületek” elv alapján azt valljuk, hogy a helyi közösségeknek kell megfogalmazniuk, milyen jövőt képzelnek el maguk számára” – jelentette ki.
Szili arra számít, hogy a Felvidéken könnyebb lesz a párbeszéd kialakítása, itt ugyanis az MKP önkormányzati modelljén kívül más koncepció nem vált a közbeszéd témájává, Erdélyben azonban „párhuzamos tevékenységet” kell folytatni annak érdekében, hogy a versengő elképzelések és álláspontok közeledjenek egymáshoz.
„Amikor az önkormányzatiságról beszélünk, akkor semmi mást nem akarunk, mint azt, ami Nyugat-Európában már működik. Ha most nem foglalkozunk a kérdéssel, később már lehet, hogy késő lesz, riasztó ugyanis a Kárpát-medencei magyarság fogyása” – jegyezte meg.
Duray Miklós a találkozón arra mutatott rá, nem elég, ha csak az önkormányzatiság közigazgatási vonatkozásairól beszélünk. Véleménye szerint az egyén autonómiája ugyanolyan lényeges kérdés, mert csak az autonóm személy tud nyíltan és határozottan kiállni a közösség érdekében.
„Ha ez a magatartás nem jelenik meg, akkor a közösségi célok sem tudnak megfogalmazódni úgy, hogy azok a megvalósíthatóság reményével kecsegtessenek” – tette hozzá.
Duray szerint abban, hogy ma a szlovák politikai gondolkodásban az autonómia kifejezés rémképként él, és az elszakadással jelent egyet, nagy Bugár Béla felelőssége. Bugár ugyanis Csehszlovákia kettéválásakor a szlovák függetlenségi és önállósodási törekvéseket a felvidéki magyarok területi autonómiájával kötötte össze, és mintegy megfenyegette a szlovák önállóságért küzdőket, hogy ha ti önálló szlovák államot akartok, akkor majd a magyarok is autonómiát követelnek.
Duray Miklós beszélt arról is, hogy míg a kilencvenes években az önkormányzati kezdeményezések népszerűsége jelentős volt a felvidéki magyarok körében, addig ma ezzel nem igen lehet megszólítani a magyarságot úgy, hogy annak mozgósító ereje legyen.
„A szlovák politológusok megnyilvánulásaiból arra lehet következtetni, hogy jobban fáj a szó, mint a tartalom” – fogalmazott Gubík László a szlovákok „autonómia-értelmezéséről”. A Via Nova ICS elnöke azonban úgy látja, ha megtaláljuk a megfelelő fogalmakat, képesek lehetünk párbeszédet kezdeményezni a szlovák társadalommal ebben a kérdésben.
Elmondta, a Via Nova ICS kiemelt feladatának tekinti, hogy a felvidéki magyar fiatalokkal megismertesse és közelebb hozza számukra az önkormányzatiság adta lehetőségeket. Beszámolt arról, hogy tervezik egy fiatalos – elsősorban gyakorlati kérdéseket érintő – kiadvány megjelentetését is. A kötet elsődleges célja az lenne, hogy a fiatalok körében népszerűbbé váljon az önrendelkezés és az önkormányzatiság témája.
Az ifjúsági szervezetek részéről elhangzott, ma a fiatalokat sokkal inkább foglalkoztatják a jövőjükkel kapcsolatos kérdések, az elhelyezkedés, a család- és otthonteremtés, mint az oly gyakran átpolitizált autonómia ügye. A találkozó résztvevői megegyeztek abban, hogy a párbeszédet a jövőben konferenciák, kerekasztal-beszélgetések szervezésével folytatni kívánják. A kapcsolatok kialakításának koordinálásával a Szövetség a Közös Célokért társulást bízták meg. Végezetül: Molnár Imre intézetigazgató a Kalligram kiadó gondozásában és a Pozsonyi Magyar Intézet támogatásával megjelenő Autonómie v Európe: riešenia a výzvy című kötet egy-egy példányával ajándékozta meg az ifjúsági szervezetek képviselőit.
Hideghéthy Andrea képriportja az eseményről ITT>> tekinthető meg.
Az eszmecserét követően a résztvevők megtekintették Józsa Judit kerámiaszobrász Magyar örökség című kiállítását a Pozsonyi Magyar Intézetben, amely a Magyar Kultúra Napja alkalmából nyílt meg. Erről külön cikkben számoltunk be.
lm, Felvidék.ma
