Csóti György politikai munkásságáról jelent meg könyv 25 év a nemzetpolitika szolgálatában címmel. A kiadvány a volt országgyűlési képviselő nemzetpolitikai tevékenységét foglalja össze a rendszerváltástól napjainkig. A kötetet Potápi Árpád János államtitkár és Király Béla politológus, társszerző mutatta be április 13-án a Magyarság Házában.
Ezek realisztikus, józan felfogás alapján született gondolatok, amelyekből kiderül, hogy a könyv írója jól ismeri a XIX-XX. század és a körülöttünk lévő országok történetét – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az interjúkötet bemutatóján.
A könyv címe kicsit félrevezető, hiszen Csóti György ennél több időt töltött el a nemzetpolitikában, a könyv gondolatisága és cselekménye ugyanis jóval előbbről, valahonnan az 1970-es évekből indul – emelte ki Potápi, majd hangsúlyozta, hogy ő maga is nagyon sokat tanult Csóti Györgytől, akinek a tevékenysége nem lezárt életmű, hiszen Csóti még ma is aktív: a Kisebbségi Jogvédő Intézetet immár több mint egy éve igazgatja.
Király Béla, Potápi Árpád János és Csóti György (Fotó:GG)
A nemzetpolitika folyamatos kormányzati politikaként – miként a kötet címe is érzékelteti, a maga valóságában csupán negyedszázados múltra tekinthet vissza. Csóti György – amint erre az interjúkötetben is kitér – ez alkalommal is elmondta, hogy több fontos fogalomért ebben a tárgykörben mindannyian a bemutatón is részt vevő Duray Miklósnak tartozunk köszönettel, akinek a segítségével az 1990-es évek elején sikerült meghatározni, hogy „a külhoni magyarok ügye nem külpolitika, hanem egy speciális belpolitika, melynek külpolitikai vonatkozása is van.”
Egyébként a mostani könyvbemutatót ugyanott tartjuk – mutatott körbe a Magyarság Háza legnagyobb termében Csóti György, – ahol 22 éve a kampányzáró rendezvénye volt, amelynek sikerre vitelében központi szerepe volt kampányfőnökének, a felvidéki Pogány Erzsébetnek, akit Csóti György külön is köszöntött.
Pogány Erzsébet és Duray Miklós (Fotó: GG)
Csóti György maga 1990 után nemcsak parlamenti képviselő, hanem 1989 októbere és 1990 májusa között Antall József kabinetfőnöke is volt, ráadásul 1990 és 1998 között az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöki tisztjét is betöltötte.
A külhoni magyar közösségek szerteágazó problémáira a legjobb megoldásnak és a magyar nemzetpolitika legfontosabb céljának az autonómia kivívását nevezte meg: „Szent meggyőződésem, hogy az elcsatolt területeken az elszakított magyar nemzetrészek megmaradásának egyetlen lehetséges feltétele a tényleges és teljes körű autonómia” – hangsúlyozta, ami alatt ő személyelvű, kulturális és területi autonómiát ért. E nélkül – véleménye szerint – felmorzsolódik a magyarság. Kitért arra is, hogy miként Horvátországban és Szlovéniában, úgy Szlovákiában, Szerbiában, Romániában és Ukrajnában is kaphatnának „társnemzeti státuszt” a magyar nemzeti közösségek, de erre jelenleg semmi esély nincs, ezért marad az autonómia. Ugyanakkor még a legbarátságosabb szomszédos állam területén élő magyar közösség sem él nemzeti problémáktól mentesen, amivel ő zágrábi nagykövetként többször is szembesült.
Vizi E. Szilveszter és Szili Katalin a hallgatóság soraiban (Fotó: GG)
Az autonómia azt jelenti, hogy a nemzeti közösségek nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági élet szervezését is a saját kezükbe veszik: ennek a legalább bizonyos mértékű gazdasági függetlenségnek a jelentőségét a külhoni magyar vezetők közül ma talán leginkább Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozza – jelentette ki Csóti György.
A tavaly óta a Kisebbségi Jogvédő Intézetet vezető Csóti György elismeréssel beszélt Antall József balkáni válságban játszott pozitív úttörő szerepéről, arról, hogyan próbálták Genscher külügyminisztert rávenni, hogy Németország ismerje el Horvátország és Szlovénia függetlenségét, hogy sikerüljön gátat vetni a vérontásnak, amiről egyébként a kötetben is szó van.
A Magyarság Házában (Fotó: GG)
Ennek a tapasztalatnak, a Zágrábban eltöltött nagyköveti éveknek alighanem jelentős szerepük van abban, amiről a könyvbemutató alkalmával nem sok szó esett, viszont a könyvben részletesen szól róla: Csóti György Krím-félszigettel, illetve a kelet-ukrajnai válság megoldásával kapcsolatban fogalmaz meg megoldási javaslatokat, aminek perspektivikusan más kisebbségi konfliktusok esetében is lehet üzenete.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban és más szervezetekben folytatott tevékenység pedig szükségszerűen olyan muníciót biztosított Csóti Györgynek, amely lehetővé teszi számára a kérdés tabuktól mentes megközelítését.
Nem volt véletlen, hogy a könyvbemutatón Szili Katalin és Vizi E. Szilveszter mellett nagyon sok más híresség is részt vett, bár 22 éve azért többen voltak – igaz, más műfaj a kampányzáró és más egy könyvbemutató – jegyezte meg Csóti György.
[pe2-gallery album=”https://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6273447821661989313?alt=rss&kind=photo&hl=en_US” ]
