A magyar kormány részéről logikus lépés volt Délvidéken elindítani a kísérleti programot. Sem Szlovákia, sem Románia nem lett volna ennyire befogadó egy ilyen program irányában.
Szombaton, május 21-én a Vajdasági Magyar Közgazdasági Társaság (a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság partnerszervezete) Szabadkán tartotta VI. konferenciáját „Források bűvöletében” címmel. A témát három aktualitás indokolta: Szerbia közelgő EU-s csatlakozása, az előcsatlakozási alapok megnyílása, és a magyar kormány 50 milliárd forintos, a Vajdaság gazdasági fejlesztésére irányuló kísérleti programja.
A konferencia egyik meghatározó előadója Juhász Bálint, a Vajdaság tartományi titkárhelyettese, illetve a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője volt.
A Prosperitati Alapítvány egyik fő célja a vajdasági magyar közösségek gazdasági- és térségfejlesztési stratégiájának az életre hívása.
Tevékenységük alapötletéül a Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégia (Wekerle-terv) szolgált, amely céljai elérése érdekében a szomszéd országokkal való partneri viszony kiépítésére, annak a kölcsönös előnyök alapján történő elmélyítésére, valamint a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok definiálására törekedik.
A vajdasági magyarság helyzete mind a tartomány, mind Szerbia gazdaságfejlesztésében igen sajátos, egyrészt azért, mert gazdasági gyarapodása nem választható el a tartomány, illetve Szerbia többségi nemzetének a gyarapodásától, másrészt azért, mert fontos összekötő szerepet játszhat a két ország kölcsönös előnyét szolgáló gazdasági kapcsolatok fejlesztésében.
A vajdasági magyarság szülőföldjén való megmaradásához munkahelyteremtő, versenyképes vállalkozások számának növelésére van szükség, ezért a vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiája a vajdasági magyar vállalkozások fejlesztésére és növekedésének elősegítésére irányul. A stratégia elsősorban olyan kis- és középvállalkozások megteremtését, illetve a már meglévők olyan irányú fejlesztését szorgalmazza, amely képessé teszi őket a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra.
Juhász Bálint szerint a vajdasági magyarság jelenleg sikeres a pályázati források megszerzésében. Vajdaság 14%-nyi magyarsága az elérhető források 22%-át tudja lehívni. Abban, hogy ez a sikeresség megmaradjon, sokat segíthet a magyar kormány támogatási programja, amelynek a Prosperitati Alapítvány az egyik lebonyolítója. Az alapítvány a programom belül meghatározta céljait:
– a pályázati rendszer legyen egyszerű és átlátható,
– folyamatos pályázásra szoktassák a vállalkozókat,
– legyen ez felkészülés a nagyobb pályázatokra,
– tanácsadói hálózat kialakítása.
A magyar állam által nyújtott 50 milliárd forintos keretből 20 milliárd forintot felügyel a Prosperitate Alapítvány – azt a részt, amelyet vissza nem térítendő támogatásnak szántak. A másik, 30 milliárd forintos rész kedvezményes hitelprogram. A program nem egyszerű, mert szerb jogi személyek valósítanak meg projekteket a magyar államháztartási törvény elvei alapján. A jogosultaknak rendelkezniük kell mind szerb, mind magyar állampolgársággal. Tehát nem a magyar nemzethez tartozás alapján jogosult valaki, hiszen bármilyen nemzetiségű ember lehet magyar állampolgár, ha bizonyítani tudja, hogy felmenői tagjai voltak a Magyar Királyságnak és tud magyarul.
A három éves programot három pályázati körre osztották. Az első körben kisösszegű, mikro- és kisvállalkozásokat megcélzó programokat hirdettek meg, illetve olyan programokat, amelyek segítik a visszatelepülést a falvakba. A második kör már a közepes vállalkozókat célozza, ahol lehetőséget teremtenek a földvásárlásokra és az élelmiszer feldolgozóiparának fejlesztésére. A harmadik kör pedig a mezőgazdasági termékpályák vertikumépítéséről szól, illetve a start-up cégek felkarolásáról (korhatár nélkül!).
Halm Tamás (Magyar Közgazdasági Társaság) enyhén provokáló, de jogos kérdésére Juhász Bálint kifejtette, hogy a magyar kormány részéről logikus lépés volt Délvidéken elindítani a kísérleti programot. Sem Szlovákia, sem Románia nem lett volna ennyire befogadó egy ilyen program irányában, mint a szerb állam. Szerinte
a szerb miniszterelnök három perc alatt felfogta, hogy ez a program Szerbiának is érdeke.
A magyar költségvetés pénzéből szerb adótöbblet keletkezik, és természetesen szerb alkalmazottak ugyancsak munkához juthatnak. A miniszterelnök után pedig a szerb többség szintén elfogadta a program létjogosultságát, sőt a szerbek körében is növekszik az igény a magyar állampolgárság megszerzésére.
Juhász Bálint a program első körének sikerességét azzal támasztotta alá, hogy az első körben 2400 pályázó 1,5 milliárd dínárra (cca. 12 millió euró) nyújtotta be igényét, mintegy 6 millió eurónyi önrészt vállalva. Az első fázisban hozzávetőlegesen 5 000 érdeklődő kereste meg a nyolc térségi iroda valamelyikét. A honlapjukon lévő információkra pedig 30 ezren kerestek rá.
Ez pedig szerinte azt jelenti, hogy az „akarás és a sikervágy jelen van a vajdasági magyarságban”.
Úgy legyen.
