Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője írásban kérdezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert a Márton Áron Szakkollégium – a kormány bürokráciacsökkentő döntése következtében bekövetkező átszervezések miatti – bizonytalan jövőjéről.
A hivatalos válasz – a Magyar Közlönyben korábban megjelentekhez hasonlóan – egyik helyütt ismét „Márton Áron kollégiumi hálózatot” említ, a szak szócska megint elmaradt, majd a későbbiekben már szakkollégiumi hálózatot.
Aki olvasta a Magyar Közlönyben a Márton Áron Szakkollégium fenntartóváltásról szóló, két hete megjelent határozatot, abban már akkor joggal merülhetett fel a kérdés, hogy a szövegezők vagy nem tudják mi a különbség a kollégium és a szakkollégium között, vagy nagyon is tudatosan fogalmaztak így.
Szeretném leszögezni: az eddig megjelent híradásainkban sem állítottuk egyszer sem, hogy az intézmény bezárásra kerülne. Mi a szakkollégiumi működési forma jövőjét láttuk, és látjuk veszélyben. A miniszteri válasszal ugyanaz a probléma, mint a Balassi Intézet korábban megjelent hivatalos cáfolatával: ismét az az intézmény – jelen esetben tárcavezető – ad ki közleményt a szakkollégium jövőjével kapcsolatban, amelyik éppen átadni készül azt egy másik minisztériumnak.
A MÁSZ-t szeptember elsejétől már az Emberi Erőforrások Minisztériuma fogja működtetni, amelytől még semmit sem hallhattunk a terveikre és elképzeléseikre vonatkozólag. A Szávay Istvánnak írt miniszteri válaszban az áll, hogy ,,zajlik az átadás-átvétel”. Azt már csak én teszem hozzá: mindez a nyilvánosság teljes kizárásával.
A jövőben is fokozottan figyeljük majd, és igyekszünk hírt adni a MÁSZ körül zajló eseményekről. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának múlt héten, a délvidéki Zentán megtartott ülésén is elhangzott egy felhívás: legyenek partnerek, és biztosítsuk közösen a nyilvánosságot egy ilyen, az összmagyarságot érintő kiemelt fontosságú ügyben.
A hallgatóság soraiban helyet foglalt dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is, aki szintén értesülhetett a szakkollégium méltatlan helyzetéről, és bizonytalan jövőjéről. Bízunk benne, hogy a figyelemfelkeltésre való törekvésünk nem volt hiábavaló, és valamelyest visszarántottuk a közöny és a feledés homályából az egykoron szebb napokat megélt Márton Áron Szakkollégiumot.
