Az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepség Kassán a görög katolikus székesegyházban kezdődött. Jáger Róbert, görög katolikus püspöki titkár, Pásztor Zoltán, római katolikus püspöki helynök és Orémus Zoltán, református esperes végezte a szertartást.
A püspöki titkár a szertartás elején üdvözölte az ünneplőket, mondván, abból a célból jöttünk össze, hogy hitünkben megerősödve, Szent Istvánra emlékezzünk, majd köszöntötte Szesztay Ádám főkonzult.
A szertartás alatt zömmel görög katolikus énekekben gyönyörködhettünk.
Dobos Attila a Példabeszédek könyvéből idézett. „Fiam, figyelj szavaimra, nyisd ki a füledet a beszédemre. Ne téveszd el őket soha a szemed elől, és őrizd meg a szíved közepében! Mert élet annak, aki megleli őket, gyógyulás egész testének. Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet. Tartsd távol magadtól a száj hamisságát, távolítsd el az ajkak álnokságát! (…) Egyengess sima utat a lábadnak, legyenek biztosak mind az útjaid. Se jobbra, se balra ne térj le az útról és a gonosztól tartsd távol a lábad.” (4,20-27)
Orémus a közismert történetet olvasta föl a Bibliából a kősziklára és fövenyre épített házról (Máté Evangéliuma 7,24-27). Prédikációja textusát Pál efezusiakhoz írott leveléből vette: „…azt akarja, hogy többé ne legyünk kiskorúak, olyanok, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus.” (4. 14-15.) Az intelem természetesen a lelki élet kiskorúságára vonatkozik. Vajk a keresztségben az István nevet vette föl és ezzel lezárta kiskorúságát. Ahhoz ragaszkodott, Aki maga az Igazság. Mintha azt üzente volna, ne hánykolódjatok ide-oda, hanem álljatok meg és ragaszkodjatok Krisztushoz. Ez az üzenet ma is aktuális. Pál figyelmeztet, ne engedjük magunkat befolyásolni mindenféle hamis tanítással, hanem ragaszkodjunk a Kősziklához. Ahogy a dal is mondja: „Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,/ Nem lennék játéka, mindenféle szélnek.”
A kiskorúakat könnyen elragadja mindenféle tanítás, csalás, ravaszság, csábítás. A felnőttkorban az ember rendszerint tudja, mihez kíván ragaszkodni, és akkor jöhet a szél, mint ahogy jött is a 10-11. században, a 20-ban és a 21-ben. De mi ragaszkodunk az Igazsághoz, amit Jézus Krisztusnak hívünk. Így tette ezt István király is. Nem a statisztika a lényeg, hogy hány keresztyén templomunk van, hanem, hogy ragaszkodjunk az Igazsághoz, a szeretethez és Jézus Krisztusra tekintsünk. Ez volt a megmaradás záloga István idejében, és az ma is. Első királyunk sziklára épített a Kárpát-medencében.
Ezután a püspöki helynök fohászt mondott, melyben többek között azért könyörgött, hogy elcsendesedve, az Ő szemével kezdjük látni a világot.
„Mindenható Örök Isten, Te szabod meg a nemzetek sorsát, mégis vágysz barátságunkra, (…) arra, hogy viszontszeressünk. Kérünk, hallgass meg minket, akik hazánkért, népünk megigazulása érdekében fordulunk Hozzád, szólítunk meg!” Népünk csak Vele tud egy ütemben, elgondolásai szerint fejlődni. „Nincs más út, nincs más módszer, nincs más gyakorlat. Adj segítséget a tisztánlátáshoz….” Engedje az Úr kibontakozni nemzetünk élni akarását. Kérünk „… teremts békét és örömöt szívünkben, legyen a mai ünnep mindannyiunk számára alkalom arra, hogy megújuljunk becsületben és felelősségtudatban, túllépjünk önzésünkön, vállaljuk egymás személyes, konkrét és közvetlen segítésének nehéz és szép feladatát!”
Majd Orémus Zoltán mondott áldást, melyet közösen osztottak mindhárman.
A Himnusz után Jáger Róbert egy ikont adott át Szesztay Ádámnak abból az alkalomból, hogy távozik Kassáról, megköszönte eddigi gazdag és szerteágazó, bár rövidre sikerült tevékenységét. Az ikon nem Krisztus arcmását ábrázolja autentikusan, de az embert nézi. Ezt sugározza ő is tovább élete során, bármilyen sors is vár rá. Biztosította, hogy imádságaikban majd gondolnak rá.
Szesztay Ádám megköszönte ezt a másfél évet, a sok szeretetet, ami felé áradt és ő is imádkozni fog a kassai közösségért, mely a szívéhez nőtt.
A Boldogasszony anyánk több versének eléneklésével ért véget az ünnepi istentisztelet.
A szerző felvételei
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6320981752784836865?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]