A csütörtökön megjelent Heti Válasz Kövér László házelnökkel készített interjújában olvasható, hogy már készül a visegrádi országok parlamenti közgyűlésének alapszabálya. E felállítandó új testületről még nagyon kevés a konkrét információ, részleteket nem tudni, viszont egyáltalán nem példa nélküli, mert a Benelux-államok és a Balti országok már létrehoztak hasonlót.
Egy külügyminisztériumi forrásunk szerint a visegrádi együttműködés ezen új testületének létrehozása már elég régen megfogalmazódott. Az idei Bálványosi Szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy támogatja azt a lengyel javaslatot, miszerint jöjjön létre a visegrádi országok parlamenti közgyűlése. Az új grémiumról még alig láttak napvilágot konkrét elképzelések, így csak a már működő, hasonló testületeket tudjuk szemügyre venni, és így valamilyen képet alkotni.
Mint már említettük, a Benelux-államok és a Balti országok már felállítottak hasonló parlamenti közgyűlést, és közös jellemzőjük, hogy a létrehozását a tagországok hasonló politikai helyzete és azonos törekvése indokolta, továbbá az, hogy az ülések helyszíne mindig változó, a rotáció elvét követi.
A Balti Közgyűlés a három tagország – Lettország, Észtország, Litvánia – parlamentjéből áll, és mindenki húsz képviselőt delegálhat. A közgyűléshez külön bizottságok is tartoznak, a hatékonyabb munkavégzés érdekében. A szervezet hatáskörébe olyan területek tartoznak, mint a külügy, pénzügy, gazdasági és szociális ügyek, környezetvédelem, energetika és védelmi ügyek.
Feltételezhető, hogy a visegrádi országok parlamenti közgyűlése is hasonló feladatköröket lát majd el, és ez jól illeszkedik a négy tagország azon törekvéséhez, hogy ezt az együttműködést tovább mélyítsék.
