Izgalmas munkaanyagnak tartja Székely Csaba Bányavakság című tragikomédiáját, melyet kassai és komáromi koprodukcióban rendez a Komáromi Jókai Színházban. Az új kassai évadban a negatív identitásra fókuszálnak. A kassai Thália Színház szervezi a Magyar Állami Operaház október 23-ai kassai fellépését. Kiértékelték az ötvenhatos drámapályázatot. Ezekről a témákról és sok minden másról beszélgettünk az új évad előtt Czajlik József rendezővel, a kassai Thália Színház igazgatójával.
Felvidéki színháztörténeti esemény a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház koprodukciójában készülő Bányavakság. Miért ezt a darabot választotta?
Valahol el kell kezdeni az együttműködést, és azt szerettem volna, ha kevés létszámú darabbal indulunk. Komáromban színre került már Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiája, a Bányavakság a Bányavidék-trilógia második darabja, a mi színházunk világába is illik, hiszen mi szintén foglalkozunk kortárs színdarabokkal. Nagyon izgalmas és erős darab. Főleg ezek a szempontok döntöttek mellette.
Mondják, Székely Csaba stílusa egy kicsit Tamási Áron, egy kicsit MacDonagh és egy kicsit Csehov. Látja őket benne?
Mivel eredeti írásműről van szó, sok minden kiolvasható belőle. Irodalomtörténetileg csak laikusként tudnám értékelni, színházi emberként viszont azt tudom mondani, hogy hálás szöveg, sok feladatot ad színésznek, rendezőnek egyaránt. Izgalmas munkaanyag.
Egyedül válogatta a szereplőket?
Tóth Tibor színházigazgató nem szólt bele a szereposztásba. Ebben a viszonyban ő volt az egyik színházigazgató, én pedig a rendező, amikor a szereposztásról volt szó. Forgács Miklós dramaturggal mi javasoltunk szereposztást, melyet Tibor minden ellenvetés nélkül elfogadott. A véleményét elmondta, de nem szólt bele.
Mit mond majd október hatodikán, csütörtökön este hat órakor a nyilvános évadnyitón, a kassai Thália Színház társulatának?
Ismertetem az évadunkat, melyben a negatív identitás kérdésére fókuszálunk. A felvidéki kisebbségi lét egyik problémája egy pszichológiai felmérés alapján, hogy nem tudta meghatározni magát, csak negatív módon. Azt mondták a megkérdezettek, nem vagyok magyarországi magyar, nem vagyok szlovák. Ezen az úton elindulva kerestünk olyan színdarabokat, amikben valaki egy más identitást él, vagy egy negatív identitás nem tudja meghatározni, hogy ő kicsoda, vagy teljesen másképp határozza meg magát, mint ami. A falu rossza című népszínművel kezdünk, amit Puskás Zoltán újvidéki rendező rendez. Utána az itt éppen próbált Bányavakság kerül a kassai közönség elé. Azután Ray Cooney Páratlan páros című fergeteges bohózatát láthatják a nézők januárban, áprilisban pedig, az évad zárásaként bemutatjuk Shakespeare Szentivánéji álom című színművét. A színházi nevelési programunkat is folytatjuk, együttműködve a Káva Kulturális Egyesülettel. Az Árvíz című előadás az alapiskola felső tagozatos tanulóinak készül. Az iskolai bullyingról, vagyis az iskolai bántalmazásról szól. Vendégbérletként kerül majd a közönség elé Benkő Géza A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd című előadása. Nagyra tartom Benkő Gézát. Színházigazgatóként kötelességem felkarolni azokat a független alkotókat, akik ilyen vagy olyan okból nem akarnak elköteleződni semmilyen társulatnál. Azon túl, hogy ez egy kortárs magyar szerző műve, egy kortárs magyar színész előadásában, úgy gondoltam, meg kell mutatni a kassai közönségnek, és maga a téma is olyan, melyen lehet elmélkedni, vitázni, gondolkodni, megmozgatja az emberek emlékezését és humoros is. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy Géza ezzel megjelenjen Kassán.
A gyermeknézőket pedig Ogajlo csodaszarvasa, Móka Miki zsebszínháza és Libabál várja. A rozsnyói Meseszínház előadása és budapesti produkciók.
Mi nem készítünk meséket, hanem mindig színvonalas meseelőadásokat hívunk meg. Három mesebérlet van a kassai Thália Színházban, nem tudnánk három előadásért négy-öt mesejátékot létrehozni. Gazdaságilag sem lenne értelme, viszont a mesejátékok piacán olyan szintű a kínálat, hogy tudunk válogatni. E helyett működtetjük a színházi nevelési programunkat, kétévente szeretnénk előrukkolni egy-egy ilyen előadással. Ezek állandóan fejleszthető, mindig műsoron tartható programok. Olyan problémákról beszélnek, amelyek mindig megmutathatók egy adott közösségnek, egy adott korosztálynak.
Kudász Gábor Arion fotóművész újrafotózta a társulat portréit – áll az évadnyitó programismertetőjében.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyik osztályvezető tanára az egyik legelismertebb magyarországi fotóművész. Tavaly kapta meg a Capa-nagydíjat. Magyarországon hárman kaptak Capa-ösztöndíjat, ő volt a legelső. Felajánlotta, hogy szívesen lefotózza a társulatot. Arion határozza meg a képek koncepcióját, tehát, hogy milyen fotók kerülnek egymás mellé. Ez egyfajta kiállítás is lesz az ő elképzelése alapján. A fotóművész Berlinből jelentkezik majd be skype-on az évadnyitón.
A II. világháború óta először lép fel Kassán október 23-án a Magyar Állami Operaház. Miért vállalták a szervezést?
Az egyik dédelgetett álmunk volt, hogy a II. világháború óta először elhozzuk a Magyar Állami Operaházat Kassára. Korábban Gördülő Opera című sorozatukra gondoltunk, melyben vidékre kitelepíthető előadásokat utaztatnak. Ám amikor beszéltünk velük, és felajánlottuk, hogy jöjjenek el Kassára az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján, azonnal átalakították a program szerkezetét, és egy kimondottan ünnepi alkalmakra komponált művet mutatnak be, amely Kassán még sohasem hangzott el. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója videoüzenetben mondja majd el, hogy milyen a műsor. Október 23-án 18.00 órakor kezdődik az előadás a kassai Állami Színházban. Az előadás utáni fogadáson iktatják be Haraszti Attilát, Magyarország Kassai Főkonzulátusa új főkonzulját. A Magyar Állami Operaház vendégjátékának megszervezésével a társadalmi szerepvállalásunkat szeretnénk hangsúlyozni. Azt, hogy kultúrákat vagyunk képesek összekapcsolni.
Úgy tudom, három pályamű érkezett a kassai főkonzulátussal közösen kiírt ötvenhatos témájú drámapályázatukra. Ez meglepte?
Azért nem lepett meg, mert olyan későn derült ki, hogy valóban megérkezik a támogatás, hogy nem volt reális esély elérni a határidőt, hacsak nem volt már valakinek kidolgozott műve. Az idő volt az egyik korlát, a másik pedig az, hogy ez nem úgy működik, hogy azt mondjuk valakinek, hogy írjon erről vagy amarról, hanem inkább úgy, hogy valakinek van valamilyen elképzelése egy témáról, és azt megírja. A beérkezett műveket októberben, novemberben és decemberben felolvassuk, felolvasószínházként adjuk elő a közönségnek, ahogy a vállalásunk is szólt.
Nem fárasztja a Budapest – Komárom – Kassa tengely?
Erre vállalkoztam. Mondhatom, hogy már rutinból megy, ez a hatodik évadom. Nyilván eljön majd az a pont, amikor ezt a tengelyt leszűkítem, és nem mozgok majd annyit. Most még bírom. Az idén két darabot rendezek, amúgy egyet szoktam. És vár egy harmadik is a kassai Állami Színházban. A kortárs magyar Egressy Zoltán Baleset című drámája, kamara térben. Benkő Géza lesz az egyik főszereplő.
