Idén 33. alkalommal került megrendezésre a Nagyszombati Könnyező Szűzanya Novénájának, vagyis kilencedének keretében a magyar zarándoklat a november 13-a és 21-e közé eső szombati napon. A búcsút hagyományosan a Szent Miklós-exkatedrálisban tartották, mely 287 éven át Magyarország főtemploma volt, akkor kényszerült ideköltözni az esztergomi érsekség.
Az ünnepélyes magyar nyelvű szentmisére délelőtt fél tizenkettőtől került sor. Ekkor indult el a menet a szembeni érsekségről, élén a kispapokkal, ministránsokkal, lelkiatyákkal, plébánosokkal, a Dunaszerdahelyen működő Szent György Lovagokkal és a Nobilitas Carpathiae, vagyis a felvidéki nemeseket tömörítő szervezet elnökével, dr. Práznovszky Miklóssal. A menetet a két egyházi főméltóság, dr. Udvardi György pécsi megyéspüspök és a vendéglátó Orosch János nagyszombati érsek, továbbá Kiss Róbert helybéli vikárius, komáromi esperesplébános és Tóth László peredi és deáki esperesplébános, ugyancsak vikárius zárta.
A bevonuláskor a Simkó Ferenc költő által írt, a Nagyszombati Könnyező Szűzanyához szóló 15 versszakból álló Himnusz éneklésére került sor, annak hét versszaka csendült fel.
Majd Orosch János érsek köszöntötte a megjelent püspök urat, további egyházi személyiségeket és a hívősereget. Felelevenítette a nagyszombati Novéna-búcsú történetét: 1710-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban, az év nyarán szedte első halálos áldozatait. Amikor a hívek kivonultak az utcára és az égiekhez fohászkodtak, elénekelték a Te Deum-ot, a Szűzanya oltalmát kérték, egyszercsak csodával határos módon vége szakadt a járványnak. Hálából ezért a Szűzanyához imádkoztak minden évben. Még a kommunizmus időszakában is sokan jártak, talán még többen, mint azóta, állapította meg az érsek. Pedig akkor emiatt nem kevés embert üldöztek, megfigyeltek, besúgtak. Megemlítette: az utóbbi években több közös ünneplésre került sor az anyaországi egyházi főméltóságokkal: például itt, ebben a templomban ünnepelték meg Erdő Péter bíboros úrral Pázmány Péter bíboros-érsek 400 évvel ezelőtti érseki beiktatását.
Az olvasmányt Takács Balázs pozsonyi szeminarista olvasta, az evangéliumot pedig Bosnyák András diakónus.
Udvardi püspök úr szentbeszédében elmondta: ez az ünnep Istentől ajándékul készíttetett nekünk, a mi feladatunk csupán, hogy befogadjuk, méltó módon megüljük. Kiemelte a felelősségvállalás fontosságát keresztény gyökereinkért és felhívta a figyelmet, hogy gyakoroljuk mindennapi életünkben az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit nagy buzgalommal.
Az ünnepi misén közreműködött a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana kórusa, előadva többek között a „Daloljatok az Úrnak citerával” refrénű egyházi éneket. Orgonán kísért Nagy István kántor Gútáról.
A mise végén a Szent Erzsébet-rózsái díjak átadására került sor, melyekben idén három személy részesült. A díjazottakat Tóth László helynök méltatta, név szerint Komáromi Árpád, erdőhátkarcsai lakost, aki már 1969-től látja el az egyházkarcsai egyházközségben a templom szolgálatát. Sajnos ezúttal egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni, így a díjat Erdős Péter, a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás elnöke vette át helyette az érsek és püspök atyáktól. A további két kitüntetett a Hajdú házaspár, Irén és Nándor volt a Szent István-korabeli templommal rendelkező, bencés múltú Deákiról, akik szintén több évtizede veszik ki aktívan a részüket az egyházi életből, búcsúk szervezéséből.
Duray Rezső felvételei
