Az összes állami ünnepre és a munkaszüneti napokra is kiterjeszti az üzletek nyitva tartásának tilalmát a szlovák kormány – közölte december 9-én Ján Richter munka, szociális és családügyi miniszter, a Szociális és Gazdasági Tanács (HSR) ülését követően.
A tervezett intézkedést a szaktárca megtárgyalta a munkáltatók és a szakszervezet képviselőivel. A HSR ülésén a tárgyalófelek nem emeltek kifogást a kötelező zárva tartás kibővítésével szemben, ezért bevezetésére várhatóan még az idén májusban sor kerülhet.
A boltok nyitva tartásának tilalma 3,5 napról 15,5 napra emelkedik
A boltok nyitva tartásának tilalma Szlovákiában jelenleg az év 3,5 napjára vonatkozik: az újév napjára, amely egyidejűleg a Szlovák Köztársaság megalakulásának a napja, húsvét vasárnapra, illetve karácsonyra, konkrétan december 24-re déli 12 órától és 25-re az egész nap folyamán.
A most megtárgyalt tervezet ezeknek a napoknak a számát bővítené ki az összes állami ünnepre és a munkaszüneti napokra, amelyekből így ezek száma együttvéve 15,5 lenne évente. Az üzletek kötelező zárva tartása néhány kiskereskedelmi egységre nem vonatkozna, ilyenek például a benzinkutak, az ajándékboltok, vagy a gyógyszertárak.
Az intézkedés-tervezetről született megállapodást a Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) hosszú távú ambíciójuk beteljesüléseként jellemezte. „Már régóta szerettük volna elérni ezt a törvénymódosítást. A munkavállalóknak így módjuk lesz családjaik körében tölteni az ünnep meghitt perceit” – nyilatkozta Monika Uhlerová, a KOZ alelnöke.
A vasárnapi nyitva tartás általános tilalmának ideje nem jött el
Az intézkedéstervezetről a Szlovákiai Munkaadók Szervezetének (RÚZ) alelnöke, Luboš Sirota azt nyilatkozta: „az intézkedés közelebb viszi Szlovákiát a civilizált országokhoz, ugyanakkor a vasárnapi nyitva tartás általános tilalmának ideje egyelőre nem jött el”. Az utóbbi bevezetését Szlovákiában leginkább a katolikus egyház kezdeményezi és támogatja.
A változásokról szóló törvénymódosító javaslatot még a héten a parlament elé terjesztik Ján Podmanický és Marián Kéry képviselők, ismerve a parlamenti matematikát, bizonyára gond nélkül jóváhagyja azt a törvényhozás.
Magyarországon egy évet élt az általános tilalom
Magyarországon 2015 márciusában vezették be a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt.
A jogszabály alapvetően a munkavállalók csoportjának helyzetén szeretett volna segíteni, létrehozni egy olyan napot, amikor együtt lehetnek a családok.
A vasárnapi nyitva tartás kérdése kezdettől fogva erősen megosztotta a társadalmat és az ellenzék mindenáron politikai tőkét próbált belőle kovácsolni. A magyar kormány átértékelte az álláspontját, és a társadalmi hangulatnak engedve, a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt 2016. április 12-én vonta vissza az Országgyűlés. A kormány a döntést egyebek mellett azzal indokolta, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma megosztó kérdésnek bizonyult az elmúlt egy évben.
Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka akkor így indokolta a módosítást: „az elmúlt egy év a kormányt igazolta, nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ennek ellenére a parlament önkorrekcióra kényszerül, a társadalom szabadságkorlátozásként élte meg, hogy nem lehet vasárnap vásárolni. A társadalmi szolidaritás és polgári Magyarország is vereséget szenvedett ebben a kérdésben”.
Az emberek többsége támogatta a vasárnapi nyitva tartást
Magyarországon a vasárnapi boltzárt közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége ellenezte. A közvélemény-kutatók felmérései sorra azt mutatták, hogy a megkérdezettek mintegy 70 százaléka támogatja a vasárnapi nyitva tartást.
Mivel Szlovákia és Magyarország a szokásokat és a társadalmi beágyazódásokat illetően nagyon sok hasonlóságot mutat, szinte borítékolható, hogy egy vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hasonló „sikert” aratna Szlovákiában is.
(Felvidék.ma/SITA)
