Csáky Pál EP képviselő meghívására május 16-19. között felvidéki és magyarországi küldöttek érkeztek Strasbourgba, európai parlamenti tanulmányútra. Az MKP európai parlamenti képviselőjét ez alkalomból kérdeztük Strasbourgban az európai kisebbségek nyelvi jogairól, képviselői munkájáról és a hazai politikáról.
Munkásságának mindig központi témája volt, hogy hatást gyakoroljon a kisebbségi ügyekben a politikai gondolkodásra először Szlovákiában, majd 2014-től az Európai Parlamentben. Képviselőként ebben a ciklusban még másfél évig tevékenykedik. Tapasztalata fényében hogyan értékeli ma a kisebbségek nyelvi helyzetét Európában?
Az elmúlt 15 évben egy eléggé szerencsétlen változás történt ezen a területen. A kisebbség szóhoz a baloldal és a liberálisok főleg a szexuális illetve az új vallási irányzatok jelentését társították. Ez háttérbe szorította a nemzeti kisebbségeket. Amikor beléptünk 2014-ben az Európai Parlamentbe, akkor 58 képviselőtársammal megalakítottuk, 24 országból a Kisebbségi Intergroup-ot, egy frakciókon átívelő szakmai csoportot, azzal a célkitűzéssel, hogy ezen változtassunk. Úgy érzem, hogy ez részben sikerült.
A csoport témaválasztásához két-három havonta kapok felkéréseket, örülök, hogy a felvidéki magyarság kérdése minden évben jelen van, most a nyelvi jogok megvitatása kapott teret. Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani egy külön szakértőt vett fel, aki az őshonos kisebbségi jogok területén dolgozik. Tajani úr és António Gutteres az ENSZ főtitkára közötti beszélgetésnek és a plénum előtt bemutatott előadásoknak is témája volt ez a terület. Az Európai Parlament foglalkozik a témával. Jó, hogy előre tudunk lépni ebben a kérdésben, viszont úgy gondolom még mindig nem kielégítő a kisebbségi nyelv használata Szlovákiában sem. Ez kicsit a mi hibánk is, mert a törvény néha több jogot biztosít, mint amit mi próbálunk érvényesíteni. Kihívás és feladat is, hogy ne csak azt várjuk, hogy a törvényben legyen a jog rögzítve, hanem próbáljuk a gyakorlatban, a mindennapi életben megvalósítani azt, amire már van jogunk.
Ebben a felvidéki civil szervezetek szerepet vállalnak, ösztönözve a magyarságot, hogy éljenek a nyelvhasználati jogaikkal.
Pontosan így van. Ezért is hívtam meg Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati alelnöke mellett Horony Ákost és Orosz Örsöt, akik a civil szervezetek oldaláról világították meg a témát a Kisebbségi Intergroup ülésén. Nagyon tisztelem és fontosnak tartom a civil szervezetek tevékenységét. A Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért Mozgalom sokat tett azért, hogy felhívja a figyelmet a magyar nyelv használatának a fontosságára. Humorral figyelem, hogy most, amikor kezdenek megjelenni a magyar feliratok az állomásokon, mindenki jelentkezik, hogy ez az ő nagy sikere. Azért azt lássuk be, ha nem lettek volna a civil szervezetek, amelyek elejétől ráirányítják erre a területre a figyelmet, akkor a többiek valószínűleg nem nagyon aktivizálták volna magukat. A civil kezdeményezések számomra nagyon fontosak. A strasbourgi tanulmányútra ezért is olyan személyeket hívtam meg, akik a saját mikroközösségükben aktívan tevékenykednek. Itt vannak többek között a pozsonyi magyar katolikusok, egyetemisták, tanítók, művészek, akik a kisebbségi közösség építésében regionális és helyi szinten is részt vesznek. EP-képviselőként a lehetőségeimet úgy szeretném használni, hogy azzal segítsem a felvidéki magyar kisebbség önszerveződését.
Milyen brüsszeli visszhangja van munkásságának?
Úgy érzem, hogy amikor beléptem az Európai Parlamentbe, akkor már voltak ismerőseim. Előtte más pozícióból vettem részt az európai politikában, hiszen miniszterelnök-helyettes voltam, aki ezért a területért felelt. Most belülről veszek részt ebben a munkában, és megtisztelő számomra az, hogy nagyon sok dologban kikérik a véleményemet és felkéréseket kapok különböző bizottsági tényfeltáró ülésekre is. Szeptemberben egy új konferenciát szervezünk, ahol a V4-ek lesznek megszólítva arra vonatkozóan, hogyan látják Európa jövőjét. Ekkor lesz a könyvemnek az angol nyelvű bemutatója is. Tajani elnök, a minap biztosított személyes jelenlétéről.
A Petíciós Bizottságban a javaslatainkat elfogadják, segítik, ez egy nagy előrelépés. Már csak az a kérdés, hogy az Európai Parlament súlya mekkora lesz a szlovák kormánnyal szemben. Több területen is dolgozunk, újabb petíciót készítünk elő, amely a csallóközi vízkészlet megvédéséről fog szólni. A Sokszínű Európa programomhoz sikerült az anyagi forrásokat az Európai Bizottságtól megkapnom, amelynek jelentős részét a kárpát-medencei országokra szeretnénk fordítani. A tapasztalatom az, hogy az európai politikai térfél meghallgatja az érveket és lehet úgy alakítani a helyzetet, hogy valamilyen előrelépés mindig történjen. Úgy érzem, nekem ez a feladatom a ciklus végéig, aztán pedig meglátjuk, de annak örülök, hogy a felvidéki magyarság meghallgatása már második alkalommal történik az Európai Parlamentben. Emellett kiadványok jelennek meg rendszeresen angol nyelven a szlovákiai magyarság ügyeiről, így ez a téma mindenki előtt napirenden van.
A hazai politikai életet tekintve, hogyan tudja az MKP-t segíteni az Európai Parlamentben szerzett tapasztalataival?
Az MKP elnökségének tagja vagyok, rendszeresen egyeztetünk az elnök úrral, próbálok hozzájárulni a döntésekhez. Úgy gondolom, hogy nekünk az MKP-ban egy nagy feladatunk van, megerősíteni a pártot. A megyei választásokon a lehető legjobb eredményt elérni, jövőre pedig a helyhatósági választásokra felkészülni. Ha ez sikerül, akkor az emberek bizalma és az MKP pozíciója is megerősödhet a 2019-es EP-választásokra, 2020-ra pedig a parlamenti választásokra. Ez azt jelenti, hogy minden évben valamilyen új kihívásnak kell megfelelni. Úgy gondolom, hogy ez jó csapatmunkával lehetséges. Próbálok európai szinten tenni ezért, de elsősorban otthon kell helytállni!
