A húsvét utáni 40. napon ünnepli az egyház – az V. század óta – Urunk mennybemenetelének napját. Ez a mai csütörtökre esik. Nevezik ezt az ünnepet áldozócsütörtöknek vagy áldozónapnak is.
Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. A XII. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt; ebből ered az egyedülálló, magyar név: áldozócsütörtök.
Az Atya „jobbján ül”
Lukács evangéliuma végén röviden leírja Jézus mennybemenetelét: Jézus itt búcsúbeszédében mondja: „Meg volt tehát írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnapon halottaiból föl kell támadnia. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni, Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek. Én pedig elküldöm rátok Atyám megígért ajándékát.”
Lukács az Apostolok Cselekedetei elején írja le az Olajfák hegyi mennybemenetelt. Jézus előbb küldetést ad az apostoloknak, hogy az elküldendő Szentlélek erejében hirdessék az egész világon az örömhírt. „E szavak után szemük láttára fölemelkedett és felhő takarta el szemük elől. Miközben merően nézték, miként száll az égbe, egyszerre csak két fehérruhás férfi termett mellettük: Galileai férfiak, szólították meg őket, mit álltok itt égre emelt szemekkel? Ez a Jézus, aki közületek fölment a menybe, úgy jön el ismét, ahogy szemetek láttára mennybeszállt.”
Jézus megdicsőülése, átmenete az Atyához a másik létrendbe már feltámadásával megtörtént. Most végleg eltűnik az apostolok szeme elől. A mennybemenetellel a megdicsőült Jézus az Atya „jobbján ül”, vagyis vele együtt a mindenségen uralkodik. Szentlelkével jelen van a benne hívők közösségében, az egyházban, amely az ő titokzatos Teste. A világ végéig folytatja megváltó és megszentelő művét az igehirdetés és a szentségek kiszolgáltatása révén.
A „Dicsőség Királya” égbe emelkedik
A győri Szent Imre templom szentélyben megcsodálható Szőnyi István festőművész alkotása, mely urunk mennybemenetelét ábrázolja. Krisztus lába alatt a felhő, amelyet az élet változatosságát jelző fényes és sötét sugárkévék törnek át. Urunk hét angyal társaságában emelkedik fel az égbe, ahonnan csodálatos mennyei fény ömlik le a földre, az egész egyházra, amely mind a hét szentséget tanítja. A Jordán vidékét helyettesítő Duna mellett csoportosulnak az apostolok, akik Krisztus után akarnak emelkedni. Szomorúságukban egy angyal vigasztalja és bátorítja őket. A csoportban térden Szent János és a Boldogságos Szűz Mária, az ülő alak: Mária Magdolna.
(magyarkurir.hu, szentimregyor.hu)
