A trianoni diktátum aláírásának 97. évfordulója alkalmából Kárpát-medence szerte tartanak megemlékezéseket. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét, a nemzeti összetartozás napjává.
Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A megemlékezések, valamint a nemzeti összetartozást ünneplő rendezvények június 3-án, 4-én és 5-én is tartanak. A fővárosban a Szentháromság téren hagyományőrző koncertekkel, játékokkal és kiállításokkal várja a látogatókat a hétvégén a Magyarság Háza.
Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében, nemzeti imádságunk hangjaira vonta fel a nemzeti lobogót a Magyar Honvédség díszegysége a Parlament előtti Kossuth téren ma reggel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök is.
Áder János köztársasági elnök engedélyt ad a nemzeti lobogó felvonására a Kossuth téren (Kép: mtva)
Veszprémben Szent Imrének állítottak szobrot
A nemzeti összetartozás ünnepéhez igazítva avatták fel “a királynék városában”, Veszprémben Szent Imre herceg szobrát. A bronz mellszobrot a Lakiteleki Népfőiskola ajándékozta Veszprém városának. Lezsák Sándor, Lakiteleki Népfőiskola igazgatója, az Országgyűlés alelnöke a szoboravatón úgy fogalmazott: Lantos Györgyi szobrászművész „ezer esztendő távlatából” hívta elő a harcedzett ifjú arcvonásait. Szent Imre szellemi hagyatéka azt erősíti bennünk, hogy „az igazság történelmi ereje és a szeretet hatalma irányítja nemzetünket” – hangsúlyozta.
Az avatón ünnepi beszédet mondott Navracsics Tibor, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, kiemelve: Szent Imre egyszerre volt magyar, keresztény és európai, nélküle nem létezhetne a mai Európa.
Navracsics Tibor, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen Veszprémben 2017. június 3-án.
(MTI Fotó: Bodnár Boglárka)
A magyar sebek akkor fognak behegedni, ha nem nyitják fel újra meg újra
Itt az ideje, hogy a szomszédjaink, Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője, és nem az elkövetője – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Szarvason. „A magyar sebek akkor fognak behegedni, ha nem nyitják fel újra meg újra. Ha a szomszédos államok vezetői, és persze a közös Európa dolgában illetékes politikusok végre megértéssel és tisztelettel fordulnak a magyarok nemzeti érzékenysége felé. Ha végre megadják a tiszteletet minden magyar embernek” – mondta Lázár János.
„Nem akarunk határrevíziót, és pláne nem etnikai feszültséget (…), újabb háborúkat Európában, vagy bárhol a világban” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, „ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrjük a provokációkat, nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését, meggyalázását. Igenis, ma is mondhatjuk: Igazságot Magyarországnak!”
Lázár János beszédet mond Szarvason 2017. június 3-án.
(MTI Fotó: Rosta Tibor)
A köznevelésnek nem szabhatnak határt a trianoni határok
“Amíg léteznek magyar iskolák a határon túl, addig lesznek magyar közösségek is, a köznevelésnek nem szabhatnak határt a trianoni határok” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Sződligeten, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen. Rétvári Bence a Pest megyei településen tartott ünnepi beszédében felidézte, hogy Trianonban olyan békét erőltettek Magyarországra, amely a népek önrendelkezését hangsúlyozta, de valójában mégsem tették azt lehetővé, csak olyan esetekben, ahol fegyverrel vívták ki. Hozzátette, hogy azok, akik a trianoni döntéseket meghozták, nem viseltek valós felelősséget, mert olyan békediktátumot keltettek életre, amely nem sokkal később még egy háborút eredményezett. Az államtitkár kitért arra, hogy a határok által szétválasztott magyarság az elmúlt száz évben mégis életben maradt, meg tudta őrizni identitását, kultúráját.
Megemlékezés a Gesztenyéskertben (Fotó: MTI)
Mindig újra tudtuk kezdeni
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke péntek este mondott beszédet a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen a budapesti Gesztenyéskertben – ahol gróf Esterházy János szobra is áll.
A parlament alelnöke úgy fogalmazott: 1920. június 4-én nemcsak egy ezeréves országot daraboltak fel, de – még nagyobb bűnként – egy nemzet testét csonkították meg. Magyarok milliói lettek más országok állampolgárai, és kerültek sokszor életveszélybe csak azért, mert magyarok voltak – mondta. Pogromok, kitelepítések, erőszakos asszimiláció sújtotta a magyarságot, a nemzet mégis megmaradt, nemcsak az anyaországban, hanem az elcsatolt nemzetrészeken is. Ezért „ha a magyar hősökre emlékezünk, mindig eszünkbe kell jutnia a határon túli magyarságnak is, mert a 20. században nekik volt a legnehezebb magyarnak megmaradni” – fogalmazott Gulyás Gergely.
