A Pozsonyi Casino falán a közelmúltban elhelyezett Széchenyi–emléktábla ötletgazdája a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság volt. Dr. Rubovszky András, a társaság főtitkára pozsonyi látogatása során június 6-án, a Casinoban tartott előadást, arról miért tartják fontosnak a gróf szellemi örökségének megőrzését és továbbadását a XXI. században is.
Rubovszky kifejtette, hogy gróf Széchenyi István szellemi hagyatékának ma is van aktualitása a határon túli magyarság számára. Ennek a szellemi örökségnek az ismerete és alkalmazása segíti a magyar kultúra és a nyelv megőrzését, hiszen ezzel a céllal alapította meg a Magyar Tudományos Akadémiát 1825-ben itt, Pozsonyban.
Viszont nagyon fontos megérteni, hogy ma nem területig kell ezeknek a gondolatoknak a szellemiségéről beszélni, hiszen Széchenyi mindig az egységes nemzetben gondolkodott. Ma, a XXI. században is ez a feladatunk.
Érdemes követni Széchenyi hagyatékát, véli a főtitkár (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Ehhez viszont épp oly szükségesek a határon innen és túl az erős civil szervezetek, mint a XIX. században voltak. Mert ezek a szervezetek a magyar kultúra, a magyar nyelv és a hagyományok megerősítését, megmaradásának érdekeit szolgálják, hangsúlyozta a társaság főtitkára.
Gyakoroljuk a polgári erényeket
Arra a kérdésre, hogy a gróf szellemi hagyatékának pontjai közül melyeket tartja a legfontosabbnak, Rubovszky András kitért a tegnapi előadására, amelyben Széchenyi István Hitel című munkájából indult ki és a fő pontjait foglalta össze.
„A legfontosabb hitel – amelynek a jelmondata a „hinni és hihetni egymásnak” – annyit tesz, hogy igyekezzünk hitelesnek, igaznak és megbízhatónak maradni. Tágabb értelemben pedig a hitel az ember hitelessége, az adott szónak a becsülete, ami mindennek az alapja. Ezek a polgári erények és a polgári erkölcs, a kifejezéseket pedig Széchenyi alkotta. A polgári erények gyakorolásán a barátságot, a család szeretetét, a gyermekek szeretetét, a haza szeretetét, az Isten szeretetét, a tisztes hasznon épülő gazdaságot értjük. Ezek azok az értékek, amelyeken nyugodnia kell a társadalomnak, az egységes magyar nemzetnek”– hangsúlyozta a társaság titkára.
A kiművelt emberfők sokasága tesz egy nemzetet naggyá
Az egyesülés, amit Széchenyi koncentrációnak fogalmaz meg, magába foglalja a polgári társulásokat, a civil szervezeteket, ezért alapította meg többek között a szellemi műhelyként hasznosuló kaszinókat. A civil élet mellett ebbe a körbe tartoznak a gazdasági társaságok is, melyeket akkor hívtak életre, amikor a Lánchíd vagy a Hengermalom építését kezdték el. A Hitel tételeiről szólva figyelembe kell venni ezt a gazdasági értelemben vett hitelt is, amely a gazdasági fejlődésnek az alapja, a mezőgazdaság és az ipar területén. A kiművelt emberfő, amelynek a sokasága tesz egy nemzetet naggyá – ez a gondolata is abszolút érvényes napjainkban – zárta gondolatait a Széchenyi Társaság főtitkára, Rubovszky András.
Erős civil szervezetekre van szükség, mondta a magyarországi vendég (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A közeljövő terveiről még elmondta, hogy szeptember 29 és október 1 között Sopronban szerveznek egy konferenciát, amelynek címe: Nemzettudat és nemzeti identitás gróf Széchenyi István szellemi hagyatékát követve. A háromnapos rendezvényen hangsúlyt kapnak – az előbbi gondolatok részletes ismertetése mellett – a hungarikumok is, és ez nem véletlen, hiszen a magyar kormány három évvel ezelőtt Széchenyi szellemi hagyatékát hungarikumnak nyilvánította.
A Széchenyi Társaság főtitkára látogatást tett a Szövetség a Közös Célokért pozsonyi irodájában is, ahol Duray Miklóssal, a szövetség elnökével találkozott. A két szervezetet szoros kötelékek fűzik egybe, hiszen a Széchenyi Társaság a SZAKC egyedüli magyarországi tagszervezete. Rubovszky András egyúttal meghívta a szövetség elnökségét az őszi soproni konferenciára. A találkozón a budapesti vendég tájékoztatást kapott a SZAKC és a Pest megyei Civil Információs Centrum határon átnyuló, civil szervezetek együttműködését segítő tevékenységéről is.
