A Leonyid Brezsnyev, a kommunista Szovjetunió egykori vezetője által megvalósított „korlátozott szuverenitás” doktrínájához hasonlította az Európai Unió „megosztott szuverenitás” politikáját Miloš Zeman cseh államfő.
„Hangsúlyozom, hasonlóságokat, és nem azonosságokat látok a kettő között” – jelentette ki Zeman csütörtökön Prágában a cseh nemzeti érdekről szóló konferencián megtartott előadásában. A téma azért is érdekes, mert a migránsügyben jelenleg éles vita van az egyik oldalon Brüsszel, a másikon a visegrádi országok (kiemelten Magyarország, Lengyelország) között a szuverenitásról.
A cseh köztársasági elnök szerint a Brüsszel által szorgalmazott politika több esetben is sérti a tagállamok nemzeti szuverenitását, amelyet ő a legfelsőbb érdeknek és értéknek tart. Példaként egyebek között a migránsválság kezelését említette. Bírálóan szólt arról, hogy Brüsszel a „megosztott szuverenitás“ alapján azokra az államokra is rá akarja kényszeríteni a migránsok befogadását, akik ezt nem akarják. „Csak a szuverén államoknak van joguk dönteni arról, kit fogadnak be területükre“ – hangsúlyozta Miloš Zeman.
„Nem vagyok teljes egészében a migráció ellen, például a vietnamiak és az ukránok tízezrei nagyon jól beilleszkedtek a cseh társadalomba, de határozottan elutasítom az iszlám vallásúak befogadását, mert kultúrájuk nem egyeztethető össze a cseh, az európai kultúrával” – fejtette ki Zeman.
A cseh elnök szerint a „bátor országok, bátor politikusok“ ellenállnak Brüsszel nyomásának, míg a „meghunyászkodók“ csak ideig-óráig, azután pedig beadják a derekukat. Bár nem nevezett meg senkit, aggodalmának adott hangot, hogy ezt fogják tenni az őszi parlamenti választás után a cseh politikusok.
Neveket ugyan Zeman ezúttal nem mondott, érdemes megemlíteni, hogy korábban több esetben is dicsérőleg szólt Orbán Viktor és Robert Fico, tehát a magyar és szlovák kormányfő migránspolitikájáról. Ugyanakkor bírálta a mai cseh vezetőket, akik egyrészt visszautasítják a migránsok kvóták szerinte befogadását, de korábban a kormány bejelentette, hogy saját elhatározása alapján mintegy 1700 migránst fogad majd be.
Zeman úgy véli, hogy el kell vetni a „megosztott szuverenitás“ elvet, és az Európai Unióban csak konszenzusosan, nem pedig többségi alapon szabadna dönteni. Bár ez hosszabb folyamat lenne, de ezzel elkerülhetőek lennének azok a problémák, melyeknek jelenleg a tanúi vagyunk – jegyezte meg. Kérdésre válaszolva közölte: amennyiben a jövő év elején elveszíti az államfőválasztást, kivonul a cseh politikából. A nemzeti szuverenitás nem egyszer s mindenkorra adott. Harcolni kell érte. „A legfontosabb, hogy ne hajoljunk meg, legyünk barátságosak, készségesek a tárgyalásra, de soha nem adjuk meg magunkat“ – hangsúlyozta előadásában a cseh köztársasági elnök.
Leonyid Brezsnyev egykori szovjet kommunista vezető „korlátozott szuverenitás“ doktrínájának célja az volt, hogy megakadályozza az akkori szocialista országok különútjait, ahogy azzal Csehszlovákia próbálkozott 1968-ban a „prágai tavasz“ idején. Moszkva szerint az egyes szocialista országok szuverenitása csak addig terjedhetett, amíg nem sértette a felsőbbrendűnek kikiáltott „szocialista tábor“ érdekeit, ami teljes egészében azonos volt a Szovjetunió érdekeivel.
