Életének 87. évében elhunyt Mács József Madách Imre-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Búcsúztatására szeptember 15-én 13 órakor kerül sor a bátkai református templomban.
Mács Józsefet szülőfalujában, Bátkában helyezik örök nyugalomra. Az írótárstól Batta György író, költő búcsúzik majd. Emlékbeszédet mond Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A község nevében, amelynek díszpolgára volt, Hencz Péter polgármester szól.
Mács József 1931. április 18-án született Bátkában. Magyar-történelem szakos pedagógus diplomát szerzett, de egész termékeny pályája az újságírás-szerkesztés és a szépirodalmi művek alkotásával telt. 1952 és 1957 között az Új Szó, 1957-től 1960-ig az Új Ifjúság, majd 1960-tól 1991-ig a Hét szerkesztője, a Fórum melléklet felelős szerkesztője, majd a lap főszerkesztő-helyettese. 1969-től tagja a Csemadok Központi Bizottságának és országos elnökségének. 1959-től 1970-ig a Szlovák Írószövetség Magyar Szekciója vezetőségi tagja, 1993-tól a Magyar Írószövetség tagja, 2005-től a MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A szlovákiai magyar irodalom alapozó nemzedékének tagjaként az egyik legolvasottabb felvidéki író volt. Termékeny pályája során 20 regényt és novelláskötetet írt, több regényt fordított szlovák nyelvből. Legismertebb művei: Adósságtörlesztés, Kétszer harangoztak, Szélfúvásban, Temetőkapu, Öröködbe, Uram…, Trianon harangjai, Bolondok hajóján. Utolsó regénye, Az elcsatolt vagon (2014) elnyerte az MMA Irodalmi Tagozatának Nívódíját.
„Mács József élete egyértelművé teszi, hogy célja nemzete szolgálata volt és maradt: riportjaival, elbeszéléseivel, regényeivel jelen lenni a megsebzett (cseh)szlovákiai magyar nemzeti közösség tudatában; kortársai, s a felnövő nemzedékek elé tárni a történelem életünket keserítő helyzeteit; az ősi magyar létformák szétverésének, s az Isten tagadásának közösségromboló következményeit. Hol nyíltan, hol álcázottan, de mindenkor felmutatni az igazságot, mert a magyarság minden időben szabadságban kíván élni, ezért számunkra az igazság védelme mindig szabadságharc a hazugság ellen” – írta róla korábban Batta György. Hozzáfűzte Mács József rendíthetetlen hűsége a palóc emberekhez, s e tájhoz országos példa lehet.
Duray Miklós emlékeztetett, hogy Mács József műveiben az emberi szó erejével minél teljesebben ábrázolta a felvidéki magyar életet, a hétköznapi emberek magatartását. „A felvidéki magyarság az elmúlt száz évben már nagyon sok íróembert adott, de nagyon kevés olyat, aki a valós életet ábrázolta, s a mélységből, a mindennapi életből táplálkozott. Mács József regényei ilyenek” – nyilatkozta Duray, amikor szülőfalujában köszöntötték 85. születésnapján.
