A Kassai Magyarok Fóruma október 18-án a Csemadok kassai székházában rendezte meg vitaestjét, melynek témája a tavasszal készült nyelvhasználati felmérés eredménye és a Kisebbségi Kulturális Alap perspektívája volt.
A kassai civilek ernyőszervezete az idei esztendőt a helyi kisebbségi nyelvhasználat kérdésének szentelte. A tavaszi hónapokban végzett felmérésbe 758 polgár kapcsolódott be. Annak eredményeit, javaslatait már több ízben boncolgatta a Kassai Magyarok Fóruma, szakértők és a magyar közösség bevonásával. A részletes eredményekről portálunkon is beszámoltunk. A projekt lebonyolításában és értékelésében feladatot vállalók úgy érzik, nem elegendő csupán szembesülni az adatokkal, együttműködésre van szükség, hogy pozitív előrelépést tehessenek az akadálymentes nyelvhasználat terén.
A magyar nyelv használatára az egészségügy területén van a legnagyobb igény
Egyértelmű, hogy anyanyelvük használatának lehetőségei napi szinten foglalkoztatják a Kassán élőket, mivel úgy érzik, ez a kérdés nincs megfelelően rendezve. Mintegy 7 ezer lakosról van szó, de az érintettek száma hétköznapokon – a munkába és iskolába járók száma miatt –, illetve ünnepnapokon, főleg az anyaországi turistáknak köszönhetően több tízezer is lehet.
„A kórházban és rendelőintézetekben a betegek sokkal kiszolgáltatottabbak, hiszen gyakran az életükről van szó. Egyáltalán nem mindegy, el tudják-e pontosan magyarázni, mi a panaszuk. Mivel az intézmények fenntartói a helyi, a megyei önkormányzatok és az állam, ezt a kérdést csak a helyi, megyei, illetve országos politika bevonásával lehet orvosolni. Mindez érinti egész Dél-Szlovákiát, ezért szeretnénk felkérni a magyar nemzetiségű választópolgárok érdekeit képviselő politikusainkat, hogy kezdjenek közös gondolkodást erről a problémáról” – olvasható a Kassai Magyarok Fórumának a felméréssel kapcsolatos zárónyilatkozatában.
Köteles Szabolcs, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke úgy érzi, nem elég csak szembenéznünk a számadatokkal. A város lakosságának egyértelmű véleménye, hogy tenni kell valamit a magyar nyelven való akadálymentes érvényesülés érdekében. „Ha az emberek, főként az idősebb korosztály képviselői nem tudják pontosan elmondani szlovák nyelven, hogy mi a panaszuk, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, s mindez akár élet és halál kérdése lehet” – fejtette ki.
Köteles Szabolcs, a felmérés menedzsere (Fotó: Nagy Emese)
A fórum során beszélgetőtársaival együtt néhány elméleti megoldást is felvetettek: állandó tolmács biztosítása a kórházakban, a magyar és más idegen nyelvű rendelést biztosító orvosok anyagi motiválása, a nyelvtudás feltüntetése névtáblán, illetve kétnyelvű weboldal, magyarul beszélő egészségügyben dolgozók és más szolgáltatást nyújtó személyek internetes adatbázisa. A vizuális kétnyelvűség fontosságára és szerepére a megjelentek közül többen is felhívták a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a vasútállomásokon elhelyezett kétnyelvű táblák példaként szolgálhatnak.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint többféle módon orvosolható a kifejezésre juttatott nyelvhasználati igény. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy az intézmény részéről legyen hajlandóság rá, hogy tudatosítva a problémát, tolmácsokkal, illetve annak jelzésével, hogy egy-egy orvos beszél az adott kisebbség nyelvén, eleget tegyen a betegek igényének. Nem elég a véletlenszerűen megjelenő magyarul beszélő nővérke, a vezetőség részéről szabályzatba foglaltan szükség van magyarul beszélő munkatárs biztosítására.
Tokár Géza szerint többféle módon is el lehet érni a kisebbségi nyelvhasználat jobb érvényesítését (Fotó: Nagy Emese)
„Nem kellene, hogy az érdekvédelem harc legyen. Sokszor minimális ellenállással is lehet eredményt elérni. A civil szervezetek három úton próbálják elérni céljaikat. Egyrészt nyomásgyakorlással, aktivisták élőláncaival vagy aláírásgyűjtéssel. Ide tartozik az önerőből vagy külső támogatás segítségével való megvalósítás, ezzel sokszor az állam szerepét vállalják magukra az aktivisták. A harmadik módszer, mely általában a legjobban működik, a kooperáció a civil szervezet és önkormányzat, vagy más állami szerv között” – fejtette ki.
A felmérésből kiderült, hogy Kassán érzékeny téma a magyar nyelv köztereken, közintézményekben és munkahelyeken való használata, s gyakran csupán alaptalan félelmek miatt nem mernek az emberek anyanyelven kommunikálni. A közvélemény-kutatásból kiderült az is, hogy a válaszadók alig ismerik a nyelvhasználatot szabályozó előírásokat.
A Kisebbségi Kulturális Alap perspektívája
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tevékenysége keretet ad a hazai civil szervezetek működésének. Fontos, hogy legyenek helyi szinten jól megfogalmazott kezdeményezések, melyeket akár országos szinten is lehet terjeszteni, hangsúlyozta Tokár Géza, aki elmondta, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap alakulása az elmúlt hónapok legfontosabb témájává vált, mivel teljesen átalakítja a szlovákiai kulturális támogatások rendszerét. Ideális esetben akár egy kulturális „miniparlamentként” működhetne az elmúlt napokban civilszervezetek által megválasztott, illetve Molnár Norbert igazgató által kijelölt tizenöt tagból álló (9+6) szakmai tanács.
Tokár Géza és Tóth Tibor, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője és ügyvezetője (Fotó: Nagy Emese)
A szóvivő a szerdai beszélgetés során elmondta, hogy az intézmény gyakorlati tevékenységét egyelőre elég borúsan látja. „Az, hogy mennyi támogatást kap majd a testület, akár a vezetőség, akár a kulturális minisztérium részéről, és hogy milyen formában működik majd egy esetleges kormányváltás után, egyelőre nagyon bizonytalan. A négymillió eurós csomag folyósítása is a politikai légkör függvénye lehet. A KKA-nak egyelőre nincs hivatalos e-mail fiókja, sem weboldala, hiányos az alkalmazottak sora. Azt, hogy milyen gyorsan áll fel a rendszer és tudja majd pályáztatni a felvidéki civilszervezeteket, egyelőre nem látjuk tisztán, és azt sem, hogy ki tudja ezeket a folyamatokat meggyorsítani. A mi érdekünk az, hogy a folyamat minél hamarabb beinduljon” – hangzott el a fórumon.
Tóth Tibor, az SZMK ügyvezetője kifejezetten negatívan látja a helyzetet. „Most írtak ki versenypályázatot a szoftverre, s egyelőre úgy néz ki, hogy január elején nem lesz hova pályázni. Nagyon szurkolunk az igazgató úrnak, illetve a tanácsoknak, hogy sikerüljön kiírni a pályázatokat idén december végéig, viszont a csúszástól okkal tartunk. A kérvények magyar nyelven történő benyújtásának lehetőségét pedig teljesen abszurdnak tartja a KKA bizottsága. Óriási gondot okozhat, hogy ismét hónapokat késik majd a támogatás összege. Az első két év alatt komoly problémák várhatóak” – fogalmazott szkeptikusan az ügyvezető.
