Juhász István vállalkozó „a magyar kultúra határon túli ápolásáért” kapott lovagi címet a Magyar Kultúra Napja Gálán Budapesten.
A lovagias tetteit így foglalták össze a Falvak Kultúrájáért Alapítvány honlapján: „A felvidéki magyar kultúra önzetlen mecénása. A 80-as években több falu népét összefogó, rimaszécsi székhelyű földműves-szövetkezet elnökeként Honismereti Ház néven megteremtette egy dél-gömöri magyar múzeum alapjait, működése személyi és tárgyi feltételeit, gazdagította az intézmény gyűjteményét. Művésztelep létesítését támogatta. Jeles előadók meghívásával elősegítette a gömöri magyarság felemelkedését. Hanvára hazatérve létrehozta az Agrárius Kft-t, amely 1600 hektáron gazdálkodik. Kezdeményezője a településen létesült szoborparknak. A Hanvay-kúria megmentője, emlékhelyek ápolója. Kiemelt feladatának tartotta Hanva egykori lelkésze, a 200 éve született Tompa Mihály emlékhelyének felállítását és ápolását. Küldetésének célját így fogalmazta meg:
„Csak akkor éreztem magam igazán jól, ha a körülöttem lévő embereket is boldogulni láttam.”
Juhász István vállalkozó Hanváról, a gazdálkodás mellett számos helyi kulturális intézmény alapítója, kezdeményezője volt, és természetesen Tompa Mihály emlékének állandó ápolója, élesztője. A lovaggá ütését követően a beszélgetést természetesen a költővel kezdtük.
Hanva híres szülötte mennyire határozta meg az ön életútját?
Igen, Hanva. Ott éltem, élek, egész életemben ott dolgoztam, és Tompa Mihály református lelkész és költő ott van eltemetve, ez nagyon befolyásolta az életemet.
Mikor hallott először Tompa Mihályról?
Alapiskolás, sőt: óvodáskoromban, mert a szüleim sokat meséltek Tompa Mihályról. Csodálatos élményem is volt vele, már mikor katona voltam Csehországban, egy év után az egyik katonatiszt odajött hozzám, és magyarul megkérdezte: Te hanvai vagy? Igen, válaszoltam. „Akkor mondd meg, hogy mi van Tompa Mihály síremlékére írva!” És én nem tudtam. Szégyelltem is magam, ő pedig hazaküldött négy napra, hogy megtanuljam. Egy életre megtanultam, hogy ha ilyen híres költő élt a szülőhelyemen, akkor illik tudni. Ez úgy befolyásolt lelkileg, hogy nem is mentem el Hanváról, ott maradtam végleg, mert úgy éreztem: ott a legjobb, ott tudok a legtöbbet segíteni a magyaroknak munkában is, példával is, hogy szeressék a szülőföldjüket, maradjanak, és ott boldoguljanak.
Nehéz volt a 80-as években magyar múzeumot alapítani Szlovákiában?
Igen, elég bonyolult volt, de nagyon sok segítőtársat találtam, úgy mint itt a B.Kovács István, a Benedek Laci, és több olyan rendes fiú, aki segített, és akikkel együtt alkottuk ezeket a dolgokat.
Juhász István a díjátadáson, mellette B. Kovács István, az ajánlástévő, aki 2012-ben kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A szoborparkban mi látható?
Igó Aladár szobrász, fafaragó művei. Ő ott élt Hanván, ismertem gyerekkoromtól, a szomszédban lakott. Nagyszerű ember volt, csak megnézett egy fát, és tudta, hogy mi lesz belőle, mit vagy kit fog belőle kifaragni. Csodálatos ember volt, ő is befolyásolta az életemet. Alkalmaztam őt a szövetkezetben, ahol dolgoztam, hogy csak ennek szentelhesse az életét: a szobrászatnak, a fafaragásnak.
Jelenleg is a szövetkezetben dolgozik?
Nem, hanem egy mezőgazdasági kft-ben a barátaimmal. Lényegében ez a kft. olyan, mint egy család. Aki férfi ott dolgozik, annak jön a családja is, a rokonok is, nagyon jó szellem uralkodik, egymást tisztelve élünk, szeretjük egymást, és nagyon jól érezzük ott magunkat Hanván.
Tudom, hogy most Tompa Mihály születésének 200. évfordulója megünneplésébe is besegített.
Egy egész éves program volt. Sárospatakon kezdődött, ott is részt vettem, és minden helységben, ahol a költő járt, élt, tevékenykedett, mindenhova elmentem, és ahol csak lehetett, mindenkinek segítettem a megemlékezések szervezésében, sőt anyagilag is.
Biztosan tudja, hogy Budapesten Arany János 200. évfordulója mellett nem sok figyelmet kapott Tompa Mihály.
Ez igaz, keveset szerepelt akár a magyar tévében, akár más médiában, de nekünk, a rimaszombati régióban, Gömör megyében nagyon nagy költő Tompa Mihály, mi méltón megünnepeltük. Hanván találkozott valamikor Arany Jánossal és Petőfi Sándorral is. Nekik is emléktáblát avattunk a múlt évben.
Reméljük, hogy Magyarországon is lehet még kicsit megkésve pótolni a méltó megemlékezést. Sokat tesz ez ügyben a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület is. Önnek pedig sok értékes feladatot kívánok már mint a Magyar Kultúra Lovagjának.
