A Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola Kassa belvárosában található. Épülete szinte beleolvad a környező iskolák, lakótömbök és hivatalok sokaságába, ám szellemisége az iskola falain és a város határain túl az egész Kárpát-medencében jelen van.
Hét nap, hét szülő
Kassán a második világháborút követő politikai utasítások alapján megszüntették a magyar iskolákat. Szülői akaratnak köszönhetően azonban a magyar iskola rövid időn belül újra működni kezdett és történelmet ír a mai napig. A szájhagyomány úgy tartja, hogy hét kassai értelmiségi szülő 1949 őszén felutazott Prágába. Gottwald elnöknél azzal a reménnyel várakoztak, hogy személyesen tolmácsolhassák a kassai szülők kérelmét a magyar iskolák megnyitását illetően. Nem kerültek sorra. Másnap sem és harmadnap sem. A hetedik napon, amikor már kofferrel és takaróval érkeztek, a megszeppent titkárnő intézkedett, és Gottwald „elvtárs” fogadta a küldöttséget. 1950. szeptember 1-jén a Šmeral utcai szlovák iskolában 106 tanulóval három magyar osztály nyílt, az V. számú középiskolában pedig 47 diákkal két összevont osztályban magyar nyelven kezdődött a tanítás. Két évig tartó „különélés” után közös épületben, közös igazgatósággal indult az 1952/1953-as tanév. Tankönyvek nem voltak. A pedagógus megírta a segédanyagot, a szülők esténként legépelték, sokszorosították. A kassai magyarság újra magára talált, vállalta a kisebbségből adódó helyzet áldását és átkát, előnyét és hátrányát. A tanulók létszáma folyamatosan nőtt és az iskola 1956-ban megkapta mai épületét. A sors fintora, hogy a két világháború között a „csehek” által épített egyetlen iskolaépületről volt szó. 1980-ban, az egyre növekvő létszámnak köszönhetően, elindult a „ráépítési” akció. A szülők, diákok és tanárok, mindenki kivette a részét, egy közös cél érdekében hordták a téglát, keverték a maltert. Öt új tanteremmel és négy szertárral bővült az iskola. Az 1970-es évektől kezdve az iskola a természettudományi tantárgyak felé orientálódott. A 90-es évektől a diákok érdeklődése a humán tantárgyak iránt újra fokozódott. Ennek egyik ma is érzékelhető és tapasztalható gyümölcse a művészeti osztály.
2009. július 1. – 2018. március 29.
Csurkó Éva már kilencedik éve áll az egyetlen kassai magyar alapiskola és gimnázium élén – pontosabban, előre gondolkodik, csapatot kovácsol a tanári karból és közösséget egy-egy osztályból, folyamatosan tervez és megvalósít. Az igazgatói szék elfoglalása előtt, a több éves pedagógiai pályát követően négy évig kerületi tanfelügyelőként dolgozott, majd a szülői szövetség és egyes tanárok megkeresésére határozott úgy, hogy néhány év után visszatér. „Ezek az emberek úgy gondolták, talán hasznos lenne, ha visszajönnék és megpróbálnám az addig összegyűlt tapasztalataimat itt kamatoztatni. Akkor Fecsó Szilárd már kidolgozta a művészképzés módszertanát. A természettudományi tantárgyakat nagyon jó színvonalon oktatták, de mégis hiányzott az igazán átgondolt koncepció. Más szemszögből néztem az iskolára, az ellenőrző intézetben megtanultam, hogyan kell kívülállóként, felülről, nagyító alatt szemlélni az iskolai munkát. Azóta is vallom, hogy ki kell lépnem egy kicsit az iskolából és független szemmel nézni azt. Nagyon nehéz. Mindig visszajelzést kell kérni a tanároktól, diákoktól, szülőktől. Ezt szem előtt tartom. Úgy érzem, hogy a tehetséggondozás terén nagyot léptünk előre. Kiemelten fontosnak tartjuk az iskola nyitottságát és a szülőkkel való kapcsolatépítést. Ennek az iskolának lelke van. Nagyon tudatosan építem ezt a csapatot, olyan programokra viszem őket, ahol játékosan oldanak meg feladatokat, örülnek neki, szeretik. Nem szabad megfeledkezni a dicséretről, elismerésről. Mindig meglepem és igyekszem motiválni a tanárokat, együtt gondolkodunk a jövőről, nem direktív módon kiosztott feladatok megoldásáról van szó. Itt nem pénzért dolgoznak az emberek, hanem lelkesedésből. Tudjuk, hogy Kassán egyetlen magyar alapiskolaként tőlünk függ az, hogy itt hány magyar gyerek fog végezni és abból hányan fogják idehozni a gyermeküket is. Lényegesen többet kell dolgozni, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. De ez egy közös akarat. Minden nap nagyon sok célunk van és mindig jóval előbbre kell néznem, hogy merre és hogyan haladjunk tovább. Már sehol másutt nem tudnék tanítani” – nyilatkozta a Felvidék. ma-nak Csurkó Éva igazgatónő.
Professzionális tehetségazonosítás és fejlesztés
A Máraiban intenzíven dolgoznak a tehetséges gyerekek felkarolásán. Tehetségazonosítást végeznek, kiemelik őket a hagyományos tanítási órákról és vegyes korosztályú csoportokban teljesítenek. Kekeňák Szilvia tanárnő ilyen formában foglalkozik a matematikai tehetségekkel, kiemelten, komoly, átgondolt program keretében. Mivel néhány év alatt új generáció cserélődik az iskolában, az osztályközösségekben újfajta problémák merülnek fel. Az intézmény öt éve úgy határozott, szükség van egy szakemberre és a megyében az elsők között alkalmazott teljes állású iskolapszichológust. Összefüggő tehetséggondozó és felzárkóztató programot alakítottak ki. A cél, hogy még jobb legyen az osztály hangulata, a kapcsolatok erősödjenek. Idén egy új magyarországi programot is bevezettek, melynek megalkotója az ELTE Pszichológia Karának egyik professzora. A Boldogságóra program a tanulók érzelmi intelligenciáját fejlesztő tízhónapos tréningprogram.
Az állami tantervet kiegészítve egy blokkosított órarendet alakított ki az iskola vezetősége. Két évvel az érettségi előtt már az egyetemi tanulmányokra fókuszálva, érdeklődése alapján választhat négy témakör közül a gimnazista. A művészettörténet és rajz, vagy biológia és kémia, illetve geográfia és történelem, esetleg matematika, fizika, informatika terén mélyíti és gyarapítja tudását. Nem az a cél, hogy szakgimnázium legyen az intézményből, ezért a blokkosítás a hagyományos gimnáziumi tárgyak kibővítésén alapul. Az egyetemi tanulmányokhoz ugyanis elengedhetetlen a nagyon jó minőségű általános műveltség.
Humán és természettudományi tantárgyak
A magyar gimnázium művészeti tagozata már a tizenegyedik tanévét végzi. A képzés ötlete Fecsó Szilárd képzőművésztől származik, de a tagozat kezdetei az egyik Rovás táborhoz nyúlnak vissza. A Márai Sándor Gimnáziumban a humán ismeretek mellett nagy hangsúlyt fektetnek a természettudományi tantárgyak oktatására is, mely folyamatosan fejlődik. Vištan Laura tavaly érettségizett diák példája is emellett szól, hiszen tagja volt annak a hatfős csapatnak, amely 2017 júliusában Szlovákiát képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián Rio de Janeiro-ban. Az anyanyelv szeretete, megbecsülése és művelése és ezen keresztül a magyarságtudat erősítése és az anyanyelv tisztelete nagyon fontos. Az államnyelvet kis létszámú csoportokban és azokon belül differenciálva oktatják. A diákok megállják a helyüket a magyarországi és külföldiek mellett a szlovákiai egyetemeken is. Az idegen nyelv oktatása terén is fejlődött az iskola, két új tantárgyat is bevezettek az igényesebb diákok számára. Amerikai és angol tanulmányok címszó alatt történelmi, földrajzi és irodalomi ismereteiket bővítik, emellett a spanyol és német nyelvet általános szinten oktatják.
Próbálnak olyan programokat szervezni, melyekbe regionális szinten bekapcsolják a környező iskolákat. Tizennyolcadik éve biztosítanak teret a Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulójának. Idén kétszáz tanuló versenyzett az iskolában. A megyei forduló összes kategóriáját a Márai tanulói nyerték meg, hárman képviselik az iskolát a kecskeméti Kárpát-medencei döntőn.
Az igazgatónő elmondása szerint az informatikaoktatás keretén belül terveznek előrehaladást, a robotikát szeretnék elindítani, mivel fejleszti a tanulók konstruktív gondolkodását és bizonyos stratégia kidolgozására ösztönzi őket. Továbblépnének az idegen nyelvek oktatásában, és bővíteni szeretnék a választható idegen nyelvek számát. A tervek között szerepel a művészképzés továbbfejlesztése, kreativitás óra létrehozása. Mivel azok a szakmák, amelyekben ezek a fiatalok a jövőben elhelyezkednek, ma még jórészt nem is léteznek, ezért fejlesztik a logikus gondolkodást, kreativitást, együttműködést és a rugalmasságot, hogy növendékük bármikor képes legyen újat tanulni. Olyan, mintha egy lépéssel előbbre lennének, hiszen 2019-ben a tervek szerint a tanulók szociális készségeit központilag is felmérik.
Kiemelkedő sikerekkel indult az idei versenyidény is
Arról a magyar gimnáziumról van szó, ahol a diákok tanulmányi előremenetele a megye legjobb szlovák és az ország többi magyar gimnáziumáéval vetekszik, ahol a versenyeredmények magukért beszélnek. Az elmúlt hetek fontos eseményei közé tartozik a magyarországi Wallenberg Egyesület, MAZSIHISZ és a Magyarországi Svéd Nagykövetség által megrendezett Wallenberg nyomán című történelmi vetélkedő, amely a holokausztról és az embermentőkről szólt. A háromtagú, egyetlen felvidéki csapat a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium épületében megrendezett döntő első helyezését szerezte meg. A versenybe idén közel kilencven magyarországi, vajdasági és erdélyi csapat kapcsolódott be. A győztes Márai gimnazisták egy áprilisi stockholmi utazást nyertek. A XXIV. Kőrösi Csoma Sándor Kárpát-medencei földrajzverseny szekszárdi döntőjének győztese szintén a kassai magyar gimnázium növendéke, Papán Attila lett, aki egy balkáni körutazást nyert. A Honismereti Szövetség a Magyar Nemzeti Múzeummal karöltve Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében adott otthont „A kiegyezés és a dualizmus kora“ címmel megrendezett Kárpát-medencei középiskolai művelődéstörténeti vetélkedőnek. A kassai csapat hatékony együttműködését és szorgalmát újfent siker koronázta, az első helyezéssel járó háromnapos kirándulás lett a jutalmuk. A rangos Ferenczy István Országos Képzőművészeti Versenyen idén is voltak helyezetteik. A Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjén három tanulójuk vesz részt. A Nemzetközi Magyar
Matematikaversenyen két diákjuk is dicséretet kapott
Az iskola mellett több mint fél évszázada működő Csengettyű április végén a 66. Neerpelt-i Nemzetközi Kórusfesztiválon vesz részt. A felkészülés rendhagyó módon zajlik. A kórus munkáját a belgiumi Jeroen Beckers karnagy segítette, aki februárban néhány napig az iskolában foglalkozott a tehetséges diákokkal. Ez az együttműködés még 2016-ban született. Ekkor Ferencei Andrea, a Csengettyű egyik karnagya Nyíregyházán a Cantemus Kórusfesztiválon és Mesterkurzuson ismerkedett meg a belgiumi karnaggyal. Azóta tart és gyümölcsözik munkakapcsolatuk. A Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola mellett működő énekkarok 2013-ban kaptak először meghívást erre a nívós belgiumi rendezvényre, miután a találkozó egyik szervezője hallotta fellépésüket a Csengő Énekszó versenyen Érsekújvárban. Négy éve nem voltak meg a szükséges feltételek, ezért a Kekeňák Szilvia és Ferencei Andrea vezette fiatal énekesek csapata nem jutott el az előkelő eseményre. Neerpeltben a páros években ifjúsági énekkarok, a páratlan években pedig a zenekarok találkozója valósul meg.
Most ismételten lehetőségük van bizonyítani
A Márai Sándor Gimnázium egyik mérvadó húzóereje a Bodon Andrea által több mint húsz éve vezetett Kassai Gimnazisták Színjátszó Társulata. A KGSZT több egy egyszerű csapatnál, mindig egyedi teljesítményt nyújtanak. Sokak számára a mindennapok teljességét, a gimis időszak töltetét és felejthetetlen élményeit teremti meg. A két évtized alatt közel kétszáz gimnazista állt „színészként” színpadon, folyamatosan formálódtak, megújultak, fejlődtek. Két dolog viszont nem változott. Bogyi és az ő céltudatos, törekvő, mégis alázatos munkájának eredménye: a siker. A tagok közül többen választották a színészi pályát. Havasi Pétert, Básti Andreát, Hundža Tamást, Tóth Károlyt, Cap Júliát, Szűcs Évát, Kovács Mimit és Illés Csengét is a tanárnő indította el a színház világa felé.
Életem egyik meghatározó döntése
Amikor 2011 tavaszán úgy határoztam, hogy hátrahagyva a szülővárosomban megkezdett középiskolai tanulmányaimat, a következő tanévet a kassai Márai Sándor Gimnáziumban kezdem, életem első meghatározó döntését hoztam. Igen, tudatosan használok egyes szám első személyt – mások befolyása nélkül döntöttem így. Soha nem bántam meg és hálás vagyok édesanyám feltétlen támogatásáért. Én akkor, tizenöt évesen tudtam, éreztem, a Márai Sándor Gimnázium tanulója akarok lenni. Egy kiváló, gazdag szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező, motiváló tanári kar vezette magyar fiatalok közösségébe szerettem volna tartozni. Kihívás volt, lehetőség volt.
Ez a lehetőség ma is adott, minden felvidéki magyar kilencedikes számára. Rajt az élet felé egy olyan intézményben, mely méltán viseli a huszadik század egyik legnagyobb írójának nevét, annak a kassai születésű polgárnak, aki, ha akarta volna, se tudott volna más lenni, mint magyar, keresztény és európai. Ebben a magyar iskolában vannak olyan minőséget meghatározó tényezők, melyek nem mérhetőek, számokban vagy díjakban nem mutathatók ki. A tanulókkal való törődés, az irántuk tanúsított megértés, szeretet és gondoskodás. Az egyénileg megvalósuló felzárkóztatás és a tehetséggondozás, a megkülönböztetett figyelem. Ezek a tulajdonságok egy családot is jellemeznék. Nem véletlenül. A Máraiban megtanítanak alkalmazkodni, előrelátóan, céltudatosan gondolkodni és viselkedni, ott a fiatal merhet nagyot álmodni. Az óvodák visszajelzése alapján több mint húsz gyerek kezdi az alapiskola első osztályát a következő tanévben. Első körben negyven kilencedikes jelentkezett a gimnáziumba, ami azt jelenti, hogy két magyar osztály nyílhat jövőre.
A Márai Sándor Gimnázium befogad, nevel, tanít és elindít a kijelölt, megálmodott úton, soha nem enged el, folyamatosan jelen van, élmények, ismeretek, emlékek formájában az életedben. Visszavár és őszinte örömmel fogad akkor is, ha csak egy rövid időre is, de újra kassai magyar gimis akarsz lenni, mivel Márai gimnazista már egész életedben leszel.
