A Bocskai Keresztény Társaság és Magyarország Kassai Főkonzulátusa főszervezésében valósult meg május 25-én, a Gondolatok az emberi jogokról című közéleti est a kassai MaJel Rovás Központban. A rendezvénysorozat vendégei ezúttal dr. Lomnici Zoltán jogász és ifj. dr. Lomnici Zoltán alkotmányjogász voltak.
A sorskérdésekről szóló tavaszi fórumok zárórendezvénye is a magyar-szlovák együttélésről és a V4 országok kapcsolatáról szólt Kassán. Lomniciék, apja és fia, körbejárták az emberi jogok összefüggéseinek kérdéskörét. Így az európai uniós folyamat egyik ütközőpontját a migrációt, a V4-ek nagyon egységesnek tűnő politikáját és a felvidéki magyarság jogainak érvényesítését.
Dr. Lomnici Zoltán jogász a jogfosztottak ügyeiről szólt előadásában. Felvidéken több mint száz év után is egy kis Magyarország megmaradt, ez a nemzetrész ugyancsak nagyon fontos szerepet játszik a magyarság életében. A trianoni tragédia után a legegyértelműbb határozatok a Felvidékkel kapcsolatban születtek. Az első bécsi döntés alapján visszacsatolt területeken kilencven százalékban magyarok éltek, nemzetállamokat akartak létrehozni. Ez azért befolyásolja napjainkat, mert a legnagyobb aggodalom itt volt, állampolgárságtól, nyugdíjtól és állami járulékoktól fosztották meg a lakosokat, feloszlatták a magyar kulturális intézményeket, háborús bűnösnek nyilvánítottak sokukat.
Dr. Lomnici Zoltán jogász a jogfosztottak ügyeiről adott elő (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
„A jogsértések súlyának jellegét tekintve nem áll jobban Felvidék, mint Erdély vagy Délvidék. A rendszerváltás után a legfontosabb jogként kezdték kezelni az emberi jogot és komoly előrelépések indultak el. A kisebbségek terén változatlan maradt a helyzet. Az Európa Tanács nem működik jól, az egyetlen, amire odafigyelünk a Strasbourgi Emberjogi Bíróság, amely a saját szabályrendszere alapján ítél meg egy-egy jogsértést. Az a jogsértés, hogy az állampolgárság felvétele és bejelentése után a jogfosztottak féléven át nem kaptak ingyenes orvosi ellátást, noha a szociális biztosítást végig fizették, sőt a pozsonyi utasítások szerint még pénzért sem vállalják a rendes orvosi ellátást.
A jogsértések forrását abban látom, miszerint senki nem tudja megmagyarázni, hogy például Csallóköz területe miért került Szlovákiához, ha nemzetállamokat akartak létrehozni. A politikai érdekek helyes felismerése az itt élő valamilyen nemzetiség érdeke, de ahhoz, hogy valóban rendezni tudjuk dolgainkat jó néhány történelmi tényről őszintén kell beszélni, legalább a tankönyvekben. Ez napjainkig ott van az ember lelkében.
Azt gondolom, hogy semmivel sem vagyunk jobbak vagy rosszabbak, mint a szlovákok, de kisebbségbe kerülve, mert ez egy kényszerhelyzet, még jobban megilletnek a jogok. Ahhoz, hogy ezek a problémák eltűnjenek és egy magyar ember úgy érezze, hogy nyugodtan beírathatja gyermekét egy magyar iskolába és semmilyen hátrány nem éri, harcolni kell és minden erővel küzdeni, hogy egyenrangúan kezeljenek minket. Nem szabad feladni, ha reménytelennek tűnik is a küzdelem” – hangzott el az előadásban.
Lomnici Zoltán hozzáfűzte, hogy azokat a politikai folyamatokat, amik erősítik a két ország kapcsolatát ki kell használni arra, hogy aki magyarságát itt akarja megélni, akkor azt minden veszély és sérelem nélkül megtehesse és teljesen egyenrangúak lehessünk és legyen büszke Szlovákia arra, hogy azon a területen, amely ezer évig Magyarország volt, most ők építhetnek egy demokratikus jogrendet, ahol nem tesznek különbséget nemzetiségi alapon ember és ember között.
Ifj. Lomnici Zoltán jogász: „A kettős mérce még mindig érvényesül.”
Ifj. dr. Lomnici Zoltán alkotmányjogász előadásában a V4-ek és migrációs válság helyzetét elemezte (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Számos konfliktust generált a múltban az, hogy nem voltak egyenlőek az emberek, méltóságukat nem mérték egyforma mércével. Fontos volt, hogy kialakultak az első, másod, harmad generációs alapjogok. A második világháborút követően születtek azok a nagy kódexek, a gazdasági, szociális és kulturális jog nemzetközi egyezségokmányai, amelyek megteremtették az alapját annak, hogy mindenkit saját jogképesség és cselekvőképessége szempontjából egyenlőnek kezeljenek, különben nem lenne jogsérelem.
„Vannak olyan jogvédők, akik kizárólag egy szűk témakörre érzékenyek, mint a menekültek jogainak kiemelt védelme és vannak nemzeti jogvédőként fellépők, akik például a szórvány magyarság jogfosztott sérelmeire fókuszálnak. A Stop Soros törvényjavaslat célja többek között, hogy a belpolitikai nyomás terén rendet tegyen, a külföldről finanszírozott szervezeteket átláthatóvá tegye és kiegyensúlyozottságot teremtsen a jogvédői piacon. Mert sokan az ún. nyílt társadalom eszméjét hirdetik” – mondta az alkotmányjogász.
A V4-ek tekintetében egy sokkal nyugodtabb időszakot élünk meg ma
Nyugat-Európa vonatkozásában több válságjel tapasztalható és kereskedelmi tekintetben sem biztos, hogy ma már a Párizs Berlin tengely a mérvadó. A V4-ek sokkal aktívabb kereskedelmi politikát mutatnak fel sok esetben, mint a mag Európa.
„Európa tekintetében a súlypontok, ha nem is áthelyeződtek, de megoszlottak az elmúlt időszakban. Nem csak Brüsszelben, Párizsban és Berlinben dőlnek el sorskérdések Európa jövője szempontjából. Ez egy komoly fejlemény. A 2015 utáni migrációnak, mint probléma felmerülésének köszönhetően pozitívum, hogy a magyar polgárok tudás spektruma is kitágult, közösen kezdünk foglalkozni eddig elhallgatott kérdésekkel.
Az elmúlt időszakban olyan változások történtek az unióban, amelyek, több mint 25 terrorcselekményt, több mint 300 áldozatot követeltek. Több, mint 1300-an sérültek meg a merényletek különböző formái során. Ez alapvetően átrajzolta a viszonyokat Európa térképén, a politikai elit, több mag európai tagállamban megrendült. Ezek a súlyos cselekmények terén egy régió, a visegrádi négyek érintetlenek.
Közéleti est sorskérdésinkről a kassai MaJel Rovás Központban (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A biztonsági kockázat mellett nagy a gazdasági kockázat is. Hogyan lehetséges az, hogy három feleségével érkezik egy migráns Németországba, egyet vállal fel, több tízezer eurót kap húszfős családja és azért nem dolgozik, mert egész nap a családját látogatja. Ezek a harmadik országból jött emberek rátelepednek a szociális hálókra és nem akarnak integrálódni. Németországban is tranzitzónákat hoznak létre, a gond csak az, hogy aki nemi identitása, lelki betegsége kapcsán bármilyen információt közöl a hatóságokkal meg tudja oldani azt, hogy ne kelljen visszaküldeni őt, hiszen a homoszexualitás büntetett a származási országokban, a terrorgyanús személyeket hazájukban bebörtönöznék, ezektől a személyektől tehát nem lehet megszabadulni” – emelte ki előadásában ifj. Lomnici, de figyelmeztetett a közegészségügyi kockázatra is.
A közel 1,2 milliárdos afrikai migránstömegből mintegy 800 millió érintett valamilyen nem kezelt, nem nyilvántartott trópusi betegségben, ebolában, AIDS-ben vagy más fertőző betegségben. Itt egy nagyon komoly humanitárius katasztrófa alakulhat ki.
Mennyire van vége Európának?
Azt tapasztaljuk, hogy elég nagy a baj, az a kulturális vehemencia, amellyel a muszlim tömegek érkeznek, rendkívül sötét képet fest Európa jövője szempontjából. Többségük embercsempészet útján jut ide. Olaszországban a kábítószer terjesztés után ez a második legnagyobb üzlet. Ilyen szempontból London, Párizs, Marseille és Berlin is elveszett, hiszen a külkerületeik tele vannak ún. no go zónákkal.
„Ez egy mocskos, büdös üzlet, amelyben vannak Soros pénzek és Brüsszel torz koalíciója is. Ez egy nagyon furcsa együttműködés, egy a cél, minél több embert Afrika felől vagy a balkáni útvonalon az Európai Unióba hozni és óriási veszélyt jelentenek azok számára, ahova őket letelepítik. A Willkommenskultur egy őrület. Soros egy globális játékos, ezért itt-ott, ha liberális érdekekről van szó, akkor megjelenik. Ne legyenek afelől kétségeink, hogy kőkeményen működnek a destabilizációs belpolitikai folyamatok a visegrádi országokban is. Nem herdálhatjuk el azt a hatalmas történelmi és kulturális értéket, amelyet a magyarság felhalmozott, mert, ha így lesz, akkor Sorosék az egészet bedarálják és a multikulturalizmus oltárán feláldozzák. Helyette valami diverzív őrület jön, aminek a fő címszavai többek között: melegjogok, a könnyű drog legalizálása, engedélyezett abortusz és eutanázia. Ezek jelenleg a fő sorskérdéseink” – zárta gondolatait ifj. Lomnici Zoltán.
Bitay Levente Magyarország Kassai Főkonzulátusának leköszönő kassai konzulja (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A Bocskai Keresztény Társaság és Magyarország Kassai Főkonzulátusa rendszeresen havonta jelentkező programsorozatot indított el idén tavasszal Kassán. A közéleti témákat, sorskérdéseket érintő beszélgetőestek sorozata Popély Gyula Felvidék történelméről szóló könyveinek bemutatásával vette kezdetét, majd Speidl Bianka a Migrációkutató Intézet vezető elemzője a migrációs válságról adott elő. Az estek fővédnöke Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja.
A május 25-i rendezvény végén Bitay Levente Magyarország Kassai Főkonzulátusának konzulja megköszönte a kassaiak támogatását és az irányába megnyilvánuló bizalmat. Három és fél éves közszolgálat után július közepén távozik felvidéki diplomáciai beosztásából.
